• A probiotikumok és prebiotikumok felelnek a bélrendszerben található jótékony baktériumok összetételéért. 
• De mit is jelentenek pontosan, és hogyan járulnak hozzá az egészséghez, hogyan lehet szerepük a rákmegelőzésben? 
• A táplálékkiegészítők mellett természetes forrásból is juttathatunk pre- és probiotikumokat a bélrendszerünkbe. 

Míg egyes baktériumokat a betegségekkel hoznak összefüggésbe, addig mások a kicsattanó egészségért felelnek – utóbbiak csoportjába tartoznak a bélbaktériumok is. Hogy miként hatnak az egészségre, mennyi mindenért felelnek, és mi ebben a pre- és probiotikumok szerepe, arról egyre többet hallani manapság.

Ami nem is csoda, hiszen bélflóránk (a bél mikrobiomja) működésével kapcsolatban rengeteg újdonság látott napvilágot az elmúlt évtizedben: a bélben található baktériumok egyéb előnyök mellett nemcsak az emésztés, de a szív, az agy és az immunrendszer működését is segítik – tehát a bélrendszer tulajdonképpen a második agyunk.

Természetes probiotikum: egy csodaital, ami páratlan módon támogatja a mikrobiom egészségét.  

Mik azok a prebiotikumok és probiotikumok?

Azt mindig tudtuk, hogy a bélben lévő baktériumok nélkülözhetetlenek, a múltban ugyanakkor kevésbé volt elterjedt a megállapítás, miszerint bélrendszerünk mikrobiótáinak összetételét az étkezéssel is befolyásolhatjuk. És ekkor lépnek színre a probiotimumok és prebiotikumok, melyekről bár tudjuk, hogy hasznosak, sokszor mégsem tudunk különbséget tenni közöttük. Nézzük meg, hogy miben különböznek egymástól, és melyik mire jó!

A prebiotikumok a nem emészthető élelmi rostok csoportjába tartoznak, és egyfajta táplálékként szolgálnak a bélrendszerben élő mikroorganizmusok számára, elősegítve ezzel aktivitásukat és növekedésüket. Ezzel szemben a probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva járulnak hozzá az egészséghez.

Mondhatni tehát, hogy ha figyelünk rá, bélrendszerünk olyan lesz, mint egy gondosan megművelt kert:

a probiotikum a mag, amit elültetünk, a prebiotikum pedig az éltető szerves trágya, ami hasznos tápanyagokkal látja el a magvakat.

Hogyan hatnak ránk a prebiotikumok?

A prebiotikumok (és probiotikumok) étrend-kiegészítők formájában is szedhetők, ugyanakkor megannyi ételből juthatunk hozzájuk természetes forrásból is, például teljes kiőrlésű gabonafélékből, édesburgonyából, babból, borsóból, hagymafélékből, káposztákból, spárgából, banánból, articsókából, almából, bogyós gyümölcsökből, sőt, még a főtt krumpliból is.

Miután a probiotikumok megérkeznek a bélbe, olyan vegyi anyagokká bomlanak le, amelyek serkentik a hasznos baktériumok növekedését az emésztőrendszerben.

Minél több és változatosabb forrásból fogyasztjuk őket, annál egészségesebb lehet a mikrobiótánk, a bélflóránk,

az immunrendszerünk, az anyagcserénk, és annál nehezebben tudnak majd elszaporodni a káros kórokozók a bélrendszerben. A prebiotikumok szupererejét pedig tovább növeli, hogy mindeközben olyan egészséget elősegítő anyagok termelését is fokozzák, mint a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA), ami kutatások szerint a székrekedés és vastagbélrák megelőzésében is fontos tényező lehet.  

A probiotikumok ereje

A probiotikus mikroorganizmusoknak hét gyakran emlegetett típusa van: Lactobacillus, Bifidobacterium, Saccharomyces, Streptococcus, Enterococcus, Escherichia és Bacillus. Ezek mindegyike több tucat törzsből áll, melyek közül többek is segíthetnek enyhíteni olyan betegségek tüneteit, mint a fekélyes vastagbélgyulladás és az irritábilis bél szindróma (IBS).

Tanulmányok kimutatták, hogy az erjesztett élelmiszerek nemcsak a bélműködésnek tesznek jót, de a szívnek és a mentális egészségnek is (fotó: Getty Images)

Probiotikumok rendszeres fogyasztásával pedig nemcsak a hasmenés, illetve minden emésztési zavarral összefüggő kór, de még a felső légúti megbetegedések valószínűsége is csökken.

Sőt, kutatási eredmények bizonyítják, hogy egyes probiotikumtörzsek a bél mikrobióta és az immunválasz modulálásával rákmegelőző hatásúak lehetnek, illetve kiegészítő kezelésként a rákellenes kemoterápia során is bevethetők.

Ahhoz, hogy egy élelmiszer probiotikum legyen, kolóniaképző egységeket, vagyis minimális mennyiségű mikroorganizmust kell tartalmaznia. Ilyenek lehetnek például az erjesztett, fermentált, tejsavbaktériumokat tartalmazó élelmiszerek, az előflórás joghurt, a kefir, a kovászos uborka, a savanyú káposzta, az érlelt sajtok, a keleti gasztronómia kedvelt ízfokozója, a miszo, valamint a dél-koreai konyhaművészet hazánkban is népszerű remeke, a kimcsi. 

Minden pre- és probiotikum biztonságos?

A bélrendszerünkben található különféle mikroorganizmusok összességében döntő szerepet játszanak a test működésében. Ha egészséges szervezetről beszélünk, a pre- és probiotikumok természetesen biztonságosak, ritka esetben ugyanakkor megeshet, hogy puffadást okoznak, amennyiben túl sokat fogyasztunk belőlük. Súlyos betegségben szenvedőknél, legyengült immunrendszer mellett egyes probiotikumok tovább növelhetik a fertőzés kockázatát, ezért mindenképp kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát, hogy miből mennyit érdemes fogyasztanunk!

A fermentált ételek jótékony hatása: mutatunk egy probiotikumban bővelkedő, pofonegyszerű csodaszert a konyhából!

Kiemelt kép: Getty Images