Az elmúlt évtizedekben egyre többet hallunk a klímaváltozás korábban kevésbé ismert hatásairól, többek között arról, hogy az emberi testtel mit tehet, ha évről-évre egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, ha gyakoribbak lesznek a hőhullámok, és ha alapjaiban alakul át, hogy hol milyen terményeket tudunk betakarítani. Bár az, hogy végül mi sül ki a körülmények összjátékból, nehezen megjósolható, a múlt eseményei segíthetnek, hogy a szakértők megbecsüljék a lehetséges kimeneteleket. 

Klímaváltozás és emberi test

Az emberiség több klímaváltozási periódust is átélt már, és ezek mind hatással voltak fajunk fizikai megjelenésére és életmódjára. A neandervölgyiek például, akik az utolsó jégkorszak idején éltek Európában, rövid, zömök testalkattal, erős csontokkal rendelkeztek, és ezzel jól adaptálódtak a hideg éghajlathoz, hiszen a vastagabb test több hőt tudott megőrizni. A modern emberek közvetlen ősei, a cro-magnoni emberek voltak, az ő testfelépítésük viszont már valamivel karcsúbb volt, ami a melegebb interglaciális (jégkorszakok közötti) időszakokban előnyösebb lehetett.

A mezőgazdaság és az állattenyésztés kialakulása nagyjából i.e. 9000 és i.e. 3000 között történt.

A változó klíma ekkor lehetővé tette a stabil élelmiszer-termelést, ami jelentősen befolyásolta az emberi populáció lehetőségeit. A fizikai aktivitás valamelyes csökkenése és a táplálkozás változása hatással volt a testfelépítésre és az egészségre. A középkor első felében Európában és Észak-Amerikában az átlaghőmérséklet növekedése tovább segítette a mezőgazdasági termelést, ami táplálkozási előnyökkel járt, és jelentős egészségi javulást eredményezett, a populációban magasságnövekedés következett be.

Az 1300 és 1850 közötti időszakot kis jégkorszaknak is nevezzük, ekkor a lehűlés hatására az élelmiszer-termelés csökkent, ami éhínségekhez és népességcsökkenéshez is vezetett. Az emberek jobban függtek a helyi forrásoktól, a fizikai aktivitás pedig ismét növekedett, mivel a mezőgazdálkodás és az állattenyésztés nehezebb feladattá vált.

Klímaváltozás és tempó

A tudomány jelen állása szerint a klímaváltozás hosszabb távon ezúttal is hatni fog az ember testi adottságaira, ugyanakkor fontos tudni, az emberi evolúció és adaptáció nagyon lassú folyamatok, így konkrét változások az emberi megjelenésben több generáció alatt alakulhatnak ki.

A bőrszín adaptációja az UV-sugárzáshoz egy jól ismert evolúciós válasz.

Kutatók szerint, ha bizonyos régiókban megnövekedett UV-sugárzás tapasztalható majd a klímaváltozás következtében, akkor az ott élő emberek bőrszíne generációk alatt sötétebbé válhat. Az ellenkezője is igaz: ha csökken az UV-sugárzás, a bőrszín világosabbá válhat. Ez a változás azonban több ezer év alatt következhet be, mivel az evolúciós folyamatok lassúak.

A klímaváltozás biztosan hatással lesz az élelmiszer-ellátásra és az egészségügyi körülményekre is, ami közvetetten befolyásolhatja az emberek megjelenését. Az elérhető élelmiszerek típusa és jellege hosszú távon kihathat emésztésünkre és fogazatunk állapotára is. 

A klímaváltozás hatására emellett új betegségek jelenhetnek meg, vagy terjedhetnek el, amik szintén befolyásolhatják az emberi populációk egészségi állapotát és közvetetten a kinézetünket is.

Az emberi test alkalmazkodhat a megváltozott hőmérsékleti viszonyokhoz is, bár ezek a változások is nagyon hosszú időt igényelnek, és a klímaváltozás jelenlegi ütemét figyelembe véve megtörténhet, hogy erre egyszerűen nem lesz idő…

Klímaváltozás és magasság

Míg a fenti változásokkal kapcsolatban egyenlőre inkább találgatások vannak, abban, hogy testmagasságunk jelentősen megváltozhat a klímaváltozás hatására, egyre több szakértő ért egyet. A történelem során a fajok úgy fejlődtek, hogy alkalmazkodtak a változó környezetükhöz. Steve Brusatte, az Edinburgh-i Egyetem paleontológus professzora szerint például az éghajlatváltozás erősödésével az emberek lassan egyre kisebb testméretűek lesznek majd, hogy nagyobb esélyük legyen a túlélésre. A szakember rámutat, hogy

a melegebb régiókban élő emlősök általában kisebbek, mint a hidegebb területeken élők. 

Az emlősök felemelkedése és uralma című könyvében Brusatte rámutat, hogy a térfogathoz képest kisebb felület segíthet az állatoknak lehűlni. Brusatte a Homo floresiensis, egy archaikus embertípus példáját is felhozta, amely egykor, körülbelül 50 000 és 100 000 évvel ezelőtt élt Flores szigetén, Indonéziában. A szűkös erőforrások miatt ezek az emberek csak körülbelül egy méter magasra nőttek, és ezzel alkalmazkodtak a forró körülményekhez.

Szakértők szerint a most ismét felmelegedő világban sok faj, köztük a mai ember is, kisebbé válhat a túlélés érdekében. „Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes emlősfaj kisebb lesz, de az biztos, hogy ez egy általános túlélési trükk az emlősöknél, amikor a hőmérséklet gyorsan megugrik” – mondta Brusatte a The Guardiannek. Most, amikor a légkör szén-dioxid-szintje az egekbe szökik, és az éghajlatváltozás fokozódik, több szakértő szerint is úgy fog fejlődni az ember, hogy jobban ellenálljon ennek a tendenciának.

Klímaváltozás és agy

A professzor elgondolásait megerősíti egy 2021-es tanulmány is, amely összefüggést talált a hőmérséklet és a testméret között, bár azt is megállapította, hogy a hőmérsékletnek nincs hatása az agy méretére. Egyes szakértők mégis szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a klímaváltozás hatására az emberek, vagy akár más emlősök kisebbre fejlődnének, mivel úgy gondolják, hogy az erőforrások elérhetősége sokkal valószínűbb hatással van erre.

„Ma már nem igazán a természetes szelekció irányít bennünket – mondja Adrian Lister, a londoni Természettudományi Múzeum paleobiológusa. – Ha így volna, akkor a klímaváltozás hatására már ma nagy számban halnának meg az emberek, pusztán a felmelegedés miatt. De többnyire mégsem ez történik. Ruhát viselünk, van fűtés, van légkondicionáló, ha túl meleg van. Az evolúció üteme pedig lényegesen lassabb, mint a klímaváltozás üteme.”

És azt tudtad, hogy nem is a kutya volt az ember első háziállata? 

Kiemelt kép: Getty Images