Tigyi Kata

Az előző beszámolómban említett holtpont után most stabilitást érzek. Stabilan haladok az életmódváltás útján, magamat figyelve csiszolgatok az étkezésemen, mozgásomon. Ehhez idő kellett, a régi rossz szokások lecserélése és ráhangolódás az újra. Étkezésemben automatikusan kialakult egy rendszeresség. Vannak kilengési pontok (menstruáció első napja, születésnapi buli), de túllendülök az akadályokon, mint Super Mario. Olyan szokásokat alakítottam ki, amelyek beváltak, egészséges, jól emészthető ételekben gondolkodom, automatikusan azokhoz az alapanyagokhoz nyúlok.
Sportolásomban két dologra koncentrálok: minél többször mozgásban legyek, és hogy bármit csinálok, azt élvezzem. Ehhez kellett és kell, hogy nyissak az új felé, kipróbáljak új dolgokat. A futópados edzés megmaradt, csak növeltem a távot és kevesebbszer végzem egy héten. Most újdonságként hetente kétszer a barátnőmmel hajnalban kimegyünk a Körös-partra és saját testsúlyos edzést végzünk, levezetésként pedig gátnak fel és gátról le futunk. Élvezem a napfelkeltét, a háborítatlan nyugalmat, a látvány átlendít a nehéz hajnali keléseken.

A lelki úton is változások léptek az életemben. Spontán tudok újra nevetni, és ez gyógyír mindenre, felemel, könnyebbé teszi az életet. Sejtszinten érzem a pozitivitást, az élet lüktetését. Nevetek, hogy a könnyem kicsordul, nevetek egy buta viccen, nevetek önmagamon, a hibáimon. Persze nem mindig minden jó és szép. Őszinte vagyok önmagamhoz, sok kihívást hoz az élet. Aggódás, nehéz döntések, félelem, csalódás, sírás, hiány, kijut a felsoroltak közül. Ami előre visz, az az önmagamban vetett hitem, ennek erősítése és napi hálaadás. Megbecsülni, amim van, hálát adni apró dolgokért is.

Dékány Mónika

Eltelt egy újabb sikeres életmódváltó hónap, és én megint közelebb kerültem az egészségesebb énemhez. Egy hétig újra étkezési naplót is vezettem, ami nagyon hasznos volt, mivel így megláttam, hol tartok a helyes táplálkozás terén. Rá kellett jönnöm, hogy bár rengeteget fejlődtem, azért mindig lehet tovább tökéletesíteni az étrendem, pl. böjti napok beiktatásával, étkezési időablak rövidítésével stb. Elgondolkodtam, hogyan sikerült felszednem azt a 25 kiló súlyfelesleget, amivel már évek óta küszködtem, és amitől az életmódváltás most megszabadít. Az utóbbi években rengeteg stressznek voltam kitéve, amit az időhiány miatt evéssel próbáltam megoldani, pihenés, sport, séták, zenehallgatás helyett. A sportot beiktattam a mindennapjaimba, hiszen a sportolás nem engedi lelassulni az anyagcserémet, jobban alszom tőle és még boldogsághormont is termel, amitől kiegyensúlyozottabb vagyok. Érzem, hogy nem csak fogytam, de erősödtem, izmosodtam is. Nem jelent gondot a lépcsőzés, fürgébb a járásom, újra kényelmesek a ruháim és jobban állnak rajtam. Kitartóbb is lettem, nemcsak testileg, de lelkileg is. Nem gondoltam volna, hogy a testi pozitív változások ennyire pozitívan fognak hatni a lelkemre is. Rájöttem, hogy nem mástól kell várnom, hogy majd megváltozik, segít rajtam, hanem nekem kell változtatnom az életemen.

A testi tudatosság a lelki kitartást is elhozta magával. Könnyebben megoldom az élettel járó kihívásokat.

Hiszem, hogy újra elérem a normális testsúlyomat is! Igaz a mondás: Ép testben, ép lélek!

Vályi Katalin

Ma már nem diétaként élem meg azt, ahogy táplálkozom, már olyan, mintha mindig is így ettem volna. Nagyon élvezem és boldoggá tesz. Érdekes volt az étkezési napló vezetése, illetve az összehasonlítása a korábbival. Mindig úgy gondoltam, hogy úgy jó minden, ahogy én csinálom, ahogy én élem az életem. Nagy baj nem volt azzal, de rájöttem, hogy van attól sokkal jobb és nem is okoz gondot, nem jár feladással a változtatás. Szóval az elmúlt négy hónap nagy tanító volt, az elején magam sem gondoltam, hogy ilyen játszi könnyedséggel fogok változtatni és hogy ez ennyi idő alatt természetessé válik. Az igaz, hogy a jelentkezésemmel, pont azt szerettem volna megtudni magamról, hogy ennyi idősen képes vagyok-e fejlődni, hogy végig tudom-e csinálni. Boldog vagyok, hogy saját elképzeléseimet is felül tudtam múlni.

A változások segítettek az önértékelésem javításában, arról nem is beszélve, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb lettem. A barátok és a család visszajelzései megerősítenek, és ami még több erőt ad, hogy már tanácsot kérnek tőlem, ez az igazi visszacsatolás, hogy jól csinálom. Tovább folytatom a „munkát” ami igazi örömforrás, mert erőt, önbizalmat, vitalitást és tartást ad. Vannak még céljaim, bízom benne, hogy szép sorban minden sikerülni fog.

Dr. Podzimek Zsuzsanna

Örülök a testem formálódásának, nem az a célom, hogy olyan legyek, mint 20 éves koromban, nem gondolom, hogy a „45 az új 30”, hiszen a testem lenyomatát viseli annak, hogy három gyereket kihordtam és évekig szoptattam, sokat nevettem, és gyorsan növekedtem. Főzés, vezetés, ruhahajtogatás közben rendszerint podcastokat hallgatok, korábban történelmi témákkal foglalkoztam, most a fókuszom áttevődött az étkezéssel, önismerettel kapcsolatos beszélgetésekre. Azzal, hogy a külsőmön egyre jobban látszik a formálódás, másokat is motiválok arra, hogy változtassanak a rögzült szokásaikon, hiszen a negyvenes éveinkben sem késő, és így tudjuk meghosszabbítani jó minőségben az életünket. Testvérem, sógornőm, a barátok és a kolléganők is hasonló korúak, rengeteget beszélgetünk ezekről a témákról, tulajdonképpen közös életmódváltásban vagyunk.

Mikrokörnyezetemhez gyakran intézek hasonló mondatokat: „Ajánlatosabb lenne a kólázgatást mellőzni, meg a kolbászokat félretenni. Menjél inkább gyalog! Figyelj, jól látom, hogy megint üdítőt iszol? Ne rágcsálj állandóan! Átküldtem neked egy podcastot, meghallgattad már? Fagylalt? Ó, nem kell az neked!” Erre persze mindig kapom az ívet: „Tudjuk, okostányér.hu.”

A szemmel látható dolgok mellett a láthatatlan szférámban is változások zajlanak, aminek nagyon örülök. Olyan személyiség vagyok, aki az élet valamennyi területén megfelelni vágyik másoknak, ezért sokszor elvállaltam olyan dolgokat, amelyek valójában bosszúságot, kényelmetlenséget okoztak; nekem a nemet mondás „művészetét” kell gyakorolnom, jelenleg kezdő fázisban vagyok, de szorgalmasan haladok.

Kustor Tünde

Nem is gondoltam, hogy:

• Milyen könnyű lesz teljesen elhagyni a kólát és az energiaitalt, illetve drasztikusan csökkenteni a kávé mennyiségét, ezek hatására alvásminőség és energikusság terén nagyon gyorsan bekövetkeztek a pozitív változások.
• Nettó öt és fél órányi minőségi alvás mennyire regenerál, kipihentségérzetet ad és egész napra energiával tud felölteni.
• Az étkezésekből kiradírozható az „annyit ettem, hogy többet már nem is tudnék” mennyiségi kategória
• A szendvics mennyivel gazdagabb és finomabb (!) a mellé elfogyasztott sok zöldségtől;
• A mozgás mekkora örömforrás tud lenni; hogy milyen gyakran lesz „ezt is megcsináltam” jó érzésem a sportnak köszönhetően; és hogy lesznek olyan éjszakás műszakok, amelyek után a kocogós ruha előbb jut szerephez, mint a pizsama.
• Milyen hatalmas támogató és átlendítő erő tud lenni akár egyetlen ölelésben is.

Buschman Éva

A séta egy nyári estén számomra a „minden”. A Jászberényhez közeli horgásztó ütött-kopott padján kicsit elmélázni, meditálni – nem gondoltam, hogy ez életem ilyen szerves részét képezi majd, mint mostanság. Nekem nagyon fontos a szellemi kipihentség és ezzel párhuzamosan az, hogy fizikálisan viszont a hét legalább három napján kihozzam a testemből a maximumot a mozgás által, és fáradtak legyenek az izmaim, helyesebben: „jólessen nekik a pihenés”. A múlt hétvégén is ezt éreztem, amikor szombaton kilátogattam a tóhoz, leültem és sorra vettem az elmúlt negyedév tapasztalatait, amióta a program részese vagyok. Bearanyozza a mindennapjaimat, hogy ez nekem sikerült, nemcsak benne lenni, kiváló embereket megismerni, hanem motivációmban, a saját magamban egyre törekvő elszántságot felfedezni. Ez eddig csak ímmel-ámmal ment. De most van egy közeg, ahová jó fordulni, ha kérdésem van, ha elakadtam, vagy csak úgy „egyáltalán”, jó, hogy van a csoport, a program nekem.

De hiszem, hogy amikor ennek vége, a tudatosság, a mértékletesség, az átgondoltság meg fog maradni. Ennyi idő alatt ugyanis az újdonságok beépülnek az életembe; a rendszeres mozgás, a diéta, az új ételek, amelyekről korábban nem is hallottam. Segítenek a jó szakácskönyvek, az életmód tanácsadó kiadványok, a podcastok, amiket ebben a témakörben esténként hallgatok. Jól haladok az úton, és szerencse, hogy lelkesen követ ebben a családom is.

Dr. Györgyné Pécsi Magdolna

Nagyon boldog vagyok, mert az ideális testtömegem környékén vagyok, többet már nem szeretnék fogyni. Az igazi kihívás nekem majd ennek a megtartása lesz. Utoljára tíz éve voltam 77 kg (15 kg-ot fogytam), de eddig mindig visszakúsztak a kilók. Az életmódváltásom szerintem sikeres lesz, mert megszoktam és megszerettem ezt az újfajta étkezést és a mindennapos sportot. A mozgás erőt ad és energiával tölt fel. A melegben is mindennap mozgok legalább egy órát (úszás, gyaloglás, tánc). Egyáltalán nem szenvedős az életmódváltás, bár kétségtelenül sok időt, energiát és odafigyelést kíván. De megéri. Valamit valamiért!

Jutalékot fogok kérni, mert nem győzöm hirdetni az okostányér, a 8-16 órás időszakos böjt, a 2-3 liter csapvíz és a napi egy óra mozgás kvartettjét. Úton-útfélen ismerős-ismeretlen megszólít és dicséri, hogy milyen sokat fogytam és sugárzok a boldogságtól. Érdeklődnek a mikéntről is, van, akit komolyan érdekel a dolog, és én lelkesen hintem az igét. Bízom benne, hogy nekik is lesz sikerélményük. Egy ismerős azt mondta, hogy ezentúl a férjemnek csúzli helyett ágyút kell vennie, hogy azzal tudjon rálőni arra, aki csak rám mer nézni. Aranyos volt nagyon, jólesett egy kicsit megtölteni a bókbödönt.

A hajam erősebb lett, ez azért is furcsa, mert a korábbi fogyásaim alkalmával azt tapasztaltam, hogy meggyengült, hullott a hajam, olyankor általában abba is hagytam a fogyókúrát. De ez most életmódváltás, ami egészséges dolog és nem fogyókúra, ami egészségtelen. Az arcom is szebb lett és fényesebb. Egy kozmetikus, aki életében először kezelt, azt mondta, hogy szép a bőröm, látszik rajta az életmódom. Ez azért volt megdöbbentő, mert a hölgy nem tudta, hogy egy életmódváltó programban vagyok benne, vagyis tényleg rá van írva az arcunkra az életmódunk.

Fischli Szilvia

Ez a nagy meleg sajnos nem az én barátom, de igyekszem valahogy alkalmazkodni hozzá. A torna ezért kicsit háttérbe szorult, de a gyaloglás továbbra is megmaradt a kutyusommal, ez reggel és este is kötelező. Azért itthon is szoktam online tornázni, de ez nem az igazi. Mozgásként kirándulni szoktam és mivel imádom a növényeket a kellemeset a hasznossal összekötöm.

Nyáron sokkal könnyebb betartani a diétát, továbbra is rengeteg salátát készítek, mindenféle variációval, zöldségek, gyümölcsök, ilyenkor nagyon széles a paletta. Amit még soha csináltam korábban; cukormentes lekvárokat raktam el, nagyon finomak lettek. Érdekes volt újra táplálkozási naplót írni, szerintem egészségesebb ételeket eszem, mint előtte, minden nap törekszem rá.

Nagyon örülök, hogy megismertem a többieket, szerintem kiváló a csapatunk és nagyon tudjuk egymást támogatni, lelkesíteni, imádom az online beszélgetéseket és izgalommal várom a találkozásokat. Örülök, hogy ide tartozhatok, ehhez a kis „családhoz”.

Somlyai Katalin

Nem is gondoltam volna, hogy már pár kilogramm mínusz is ennyire sokat jelenthet az ember alvásminőségének a változásában. A nagy meleg ellenére is sokkal jobban alszom, mint pár hónapja. A bőrömön mindenképpen látom a változás, egyetlen pattanásom sincs, és sokkal szebb, mert kevesebb tartósítószeres, illetve iparilag feldolgozott ételt eszem. Nem volt könnyű, de úgy érzem, talán sikerüt megfékeznem az érzelmi evést, ami egy nagyon széles körben elterjedt, rossz megküzdési mód: sokan fordulnak az ételek felé, amikor szomorúak, frusztráltak, magányosak vagy unatkoznak. Dr. Lukács Liza Lenyelt vágyak című könyvét egy kedves barátnőm ajánlotta, az evészavarokkal foglalkozó szakember szerint a túlsúly valójában ritkábban igényelne belgyógyászati, mint pszichológiai kezelést, már csak azért is, mert az elhízásos esetek csupán 10-15 százalékának hátterében áll valamilyen belső szervi működési zavar. Az elhízott emberek többsége nem kér semmilyen segítséget, vagy ha igen, idő előtt abbahagyja a kezelést; a legtöbben, akiknek sikerül lefogyniuk, 1-2 év múlva újra meghíznak.  Most nagy kihívás, hogy ennek a klassz szakirodalomnak és a csodás támogató kis csoportunknak a segítségével legyen erőm tovább menni a fogyás rögös útján és még néhány kilótól úgy sikerüljön megszabadulnom, hogy az tartós legyen.

Farkas Erika

Jól vagyok. A pajzsmirigyem „hangolása” jár néhány változással, amihez hozzá kell edződnöm, de minden egyes kivizsgálás megerősít abban, hogy az életmódváltással jó úton járok. Örömmel folytatom a tanulást, fokozatosan alakítom ki a saját kis szokásaimat – szakértő kezek között. Hiszen ezt életmódVÁLTÁSként élem meg. Úgy érzem, most már csak be kell váltanom a megszerzett tudást, hogy az igazán meghozza a gyümölcsét. A legnagyobb erőfeszítést a rendszeresség igényli. A mit egyek már nem gond, a mikor és a rendszeresen még igen. A rendszertelenség nem kedvez az inzulinrezisztenciának, ezért most ebbe fektetem a legtöbb energiát. A sport továbbra is szerves része az életemnek, nagyon sok örömöt szerez. Leginkább társaságban végzem ezt, ami egyben lelki feltöltődés is. A program megkezdése előtt is tudtam, hogy szeretem a kis közösségeket, ahol van idő és lehetőség egymásra figyelni, egymást inspirálni. Tudtam, hogy ez segít és átlendít sok mindenen, az ott lévő Sorstársak – legyen szó a kis baráti közösségről, akikkel együtt edzem, vagy jógázom, de ha az életmódváltó programban megismert barátaimra gondolok, ők felülmúlják ezt. Egy hihetetlen szeretetteljes, vidám, egymást segítő csapatot alkotnak, fantasztikus nők, akikkel ráadásul rengeteget nevetünk.

Életmódváltóink korábbi beszámolóit, illetve további hasznos tippeket, tanácsokat találhatsz ide kattintva!

Kiemelt kép: Canva