A magyarok egyötöde albérletben lakik, azaz a piac folyamatosan mozgásban van, kiköltözés, beköltözés, felújítás, hirdetés zajlik hol ingatlanosok segítségével, hol anélkül. A szokásos albérletkereső oldalak helyett gyakran közösségimédia-csoportokban hirdetik a lakásokat, s gyakran nem is olyan könnyű visszanyomozni, pontosan kinek a tulajdonában van az ingatlan, hány embernek ígérte már oda, mi alapján versenyezteti a jelentkezőket.

Alaposnak és szemfülesnek kell lennünk. Nézzük, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni leendő albérlőként.

1. Túl olcsó a lakás

A mostani gazdasági helyzetben elképesztően árérzékenyek lettünk. Budapesten egy átlaglakás havi bérleti díja már 250 ezer forint, így havi tízezer forintnyi különbség is számít, pláne ha belegondolunk, hogy beköltözéskor egyszerre kell átutalnunk a kéthavi kauciót és az első havi bérleti díjat. Nagyon vonzónak tűnhetnek az olcsóbb albérletek, vagy az a tulaj, aki mondjuk egyhavi kauciót kér. Csakhogy a legtöbb esetben az olcsó húsnak tényleg híg a leve.

Valószínűleg árulják a lakást, erre a cím alapján érdemes rákeresni az interneten.

Gyakori még, hogy van valami olyan problémája, amit elhallgatnak előlünk: penészedik, ázik, csótányok laknak a konyhában, elviselhetetlen a szomszéd, vagy gyakoriak a lopások arrafelé.

Sajnos az is előfordulhat, hogy valaki jogosulatlanul hirdeti valaki más tulajdonát.

Ezért mindenképpen derítsük fel a terepet, beszéljünk a szomszédokkal, kérjük ki a tulajdoni lapot, és vigyünk magunkkal szakértőt a lakás átnézéséhez.

A kiadó lakásokkal kapcsolatban gyakoriak az átverések (Fotó: Getty Images)

2. Átverés a rezsinél

Ha nem kötünk szabályos albérleti szerződést, akkor bizony beköltözés után érhetnek meglepetések. Például honnan tudjuk, hogy a főbérlő nem halmozott fel tetemes közüzemi tartozást? Vagy ha nem tudja visszamenőleg számlákkal igazolni a fűtés költségét, honnan tudhatjuk, mennyire lesz drága kifűteni az ingatlan télen? Vagy mennyire lesz meleg nyáron? Vajon az áram azért olyan alacsony, mert a rendszer elavult, és több gép egyidejű működtetését nem is bírja el?

3. Olvassuk el rendesen a szerződést!

Lehetőleg olyan albérletbe költözzünk, amelynek tulajdonosával szerződést tudunk kötni. Sokan trükköznek ezzel manapság, hiszen nem akarnak adózni a bevételnek számító bérleti díjból. Gyakori, hogy a meghirdetett, csábító albérleti díj csak feketén érvényes, ha szabályos szerződést akarunk kötni, akkor az adót ránk terhelik, és annyival megemelik a bérleti díjat. Ha pedig spórolnánk, akkor jogilag lógunk a levegőben,

nem biztos, hogy be tudunk jelentkezni ideiglenes lakcímmel az albérletbe, és nem nagyon véd semmi a főbérlővel szemben.

Például két hónap múlva eladja a lakást a fejünk fölül, vagy nem hajlandó kifizetni a lakásban keletkezett hibát, amiért nem mi voltunk a felelősek. A hivatalos lakáskiadás úgy néz ki, hogy szabályos szerződést kötünk tanúk előtt, sőt közjegyzőhöz is elmegyünk, ahol a főbérlő kap biztosítékot arról, hogy nem maradunk a lakásban a szerződés lejárta után vagy épp akkor, ha nem fizetjük a bérleti díjat.

4. Addig ne fizessünk, amíg nincs szerződésünk

Mivel a jobb albérletekért szó szerint versengenek a családok, a csalók gyakran elfogadják, ha lefoglalózzuk az albérletet, majd hiába a két tanú által aláírt átvételi elismervény, felszívódnak. Gyakran már a havi bérleti díjat és a kauciót is elkérik, és amikor beköltöznénk, akkor derül ki, ki a lakás valódi tulajdonosa, és hogy csúnyán becsaptak minket. Épp ezért pénzt csak közjegyző vagy ügyvéd jelenlétében adjunk, a szerződés aláírásával egy időben.

Három dolog, amit mindenki kiszúr, amint belép a lakásodba!

Kiemelt kép: Getty Images