Egy, a Harvard Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoport ebihalakon tesztelte a donepezil-hidroklorid (azaz a DNP) nevű gyógyszert, amit gyakran írnak fel alzheimeres betegeknek. A vizsgálatok során a szer a szaknyelvben torpornak (köznyelven téli álomnak) nevezett nyugalmi állapotba taszította az állatokat. Ebből arra következtethetünk, hogy a szóban forgó hatóanyag az emberre is hasonló hatással lehet. A tanulmány eredményeit az Amerikai Kémiai Társaság ACS Nano című folyóirata közölte elsőként.

Alzheimer-kór: torport okozhat a gyógyszer

A természetben számos állat napokra vagy hetekre torporba esik – élete során rendszeresen. Ez egy nagyon hasznos folyamat ezen élőlények számára, ugyanis azt biztosítja, hogy hosszú időszakokat is túléljenek táplálék nélkül. Torporban az állat testhőmérséklete csökken, anyagcseréje lelassul, ezáltal pedig értékes energiát spórol a szervezete. De hogy jön mindehhez az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór gyógyításában hasznos lehet a torpor állapot előidézése (Fotó: Getty Images)

Nos úgy, hogy az Alzheimer-kór tüneteinek enyhítésére, egész pontosan az emlékezés segítésére gyakran adnak DNP tartalmú szereket, most viszont kiderült, hogy ezeknek – az alzheimeres tünetek csillapítása mellett – egy olyan hatása is lehet, hogy torporhoz hasonló állapotot idéznek elő. Ez segíthet időt nyerni az orvosoknak más vészhelyzetek esetén, sőt, a kutatók szerint akár a maradandó szervi károsodásokat is megelőzheti.

„A betegek testének lehűtését az anyagcsere-folyamatok lassítása érdekében már régóta alkalmazzák az orvoslásban, főleg sérülések esetén, de erre jelenleg csak a jól felszerelt kórházakban van lehetőség

– magyarázta Michael Super, a Harvard Egyetem immunológusa. – Ha egy olyan könnyen beadható szerrel, mint a DNP, hasonló állapotot érhetnénk el a betegeknél, az évente akár több millió életet is megmenthetne.” A folyamat azonban egyáltalán nem veszélytelen. Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy a torporba kerülő szervezet biztonságosan térjen vissza ebből az állapotból.

Így találtak rá a „csodaszerre”

Egy korábbi tanulmányban a kutatók egy másik hatóanyag, az SNC-80 hatásait vizsgálták. Az a szer szintén torport idézett elő – a dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis) ebihalainál. A szert azért ezeken az állatokon tesztelték, mert ők alapvetően nem alszanak téli álmot, így a tudósok tudhatták, hogy a belassulásukat a gyógyszer okozta. Ez a vegyület azonban nem használható embereken, mivel súlyos görcsöket okozhat.

Ezután kezdtek el a tudósok egy olyan szer után kutatni, ami az ember számára is biztonságosan idézhet elő torport. Egy algoritmus segítségével 378 olyan vegyületet találtak, amelyek nagy valószínűséggel az SNC-80-hoz hasonló reakciót váltanak ki. Az összes lehetőség közül az alzheimeres betegeknek is gyakran felírt DNP mutatta a legszorosabb szerkezeti hasonlóságot. De utólag ez már nem is olyan meglepő, ha tudjuk, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél a DNP túladagolása gyakran jár a szívritmus lelassulásával…

A torpor veszélyei

Ahogyan fentebb írtuk már, a torpor nem játék. Amennyiben ugyanis nem megfelelő felügyelet mellett helyeznek valakit ilyen, hibernációs állapotba, az akár az életét is követelheti.

A korábbi állatkísérletek során a négy óránál tovább tartó torpor visszafordíthatatlannak bizonyult.

Amikor azonban a kutatók felismerték, hogy a hatóanyag a test szöveteiben hogyan halmozódik fel, egy olyan kapszulát fejlesztettek ki, ami szabályozta a hatóanyag felszívódását. Ezáltal csökkent a szer toxicitása, miközben a hatékonysága megmaradt. Így végül az ebihalakat hosszabb ideig is biztonságosan torporban tudták tartani. Az állapot visszafordíthatónak bizonyult.

A mostani felfedezés azért is nagyon fontos, mert a DNP egy klinikai alkalmazásra engedélyezett szer, tehát akár az is elképzelhető, hogy a jövőben minden mentőautóban lesz belőle néhány adag – annak érdekében, hogy a mentőtisztek értékes perceket nyerjenek a betegek ellátásakor.

Tudtad? Ettől a szülőnktől örökölhetjük nagyobb eséllyel az Alzheimer-kórt

Kiemelt kép: Getty Images