• A rovarpopulációk vészes csökkenésére egy ártalmatlannak hitt jelenség hívta fel a figyelmet. 
• Míg a járművezetők örülnek, addig az ökológusok aggódnak az úgynevezett szélvédő-jelenség miatt. 
• Utánajártunk, miért nem érdemes félvállról venni a dolgot!

Emlékszel azokra az időkre, amikor a hosszú nyári autózások után úgy nézett ki a szélvédő, mint egy rovarmészárlás helyszíne? Ha régóta vezetsz, és feltűnt, hogy a pórul járt ízeltlábúak maradványait nem kell olyan gyakran lekapirgálni a szélvédőről és a rendszámtábláról, mint 10–20 évvel ezelőtt, nem vagy egyedül.

Az persze szuper, hogy a kocsi tisztább, mint korábban, mindez azonban mégsem ad okot az örömre. Az aktív sofőrök és amatőr rovarkutatók körében már a 2000-es évek elején szárnyra kapott, a tudósok azonban csak mostanában kezdték komolyan venni az egyre nyilvánvalóbbá váló „szélvédő-jelenséget”.

Biodiverzitási válság a rovarvilágban

Dán tudósoknak 2017-ben, Puerto Rico-i kutatóknak 2018-ban, a Kent Wildlife Trust brit természetvédelmi szervezetnek pedig 2019-ben sikerült összefüggést találniuk az autótulajdonosok tapasztalatai és a fogyatkozó bogárszám között. Vagyis a járművezetők tényleg nem beszéltek zöldségeket: az ökológusok megfigyelései alapján manapság közel 50–80%-kal kevesebb ízeltlábú végzi a szélvédőkön.

Míg a járművezetők örülnek, addig az ökológusok aggódnak az úgynevezett szélvédő-jelenség miatt (Fotó: Getty Images)

És miért is baj mindez? A globálisan csökkenésnek induló rovarpopulációk nem sok jót jelentenek. Az ökológusok szerint a világ rovarjainak közel 40%-a a kihalás felé sodródik, amiért főként az éghajlatváltozás, az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, a természetes élőhelyek pusztulása, az erdőirtás, a növényvédő szerek, műtrágyák túlzott használata, a légszennyezettség és az infrastruktúra terjedése okolható.

Ha eltűnnének a rovarok a Földről

Annak ellenére, hogy kulcsfontosságú szerepet töltenek be a földi ökoszisztémában, a rovarok nem mindig kapnak annyi figyelmet, mint az állatvilág nagytestű képviselői. Sőt, bosszantó zümmögésüket, csípésüket és kevésbé esztétikus megjelenésüket előbb vesszük észre, mint a velük járó előnyöket. (Persze vannak olyan káros fajok, amelyektől tényleg óvakodni kell.)

Mit tehetünk a méhekért? 

Pedig ha eltűnnének, nagy bajban lennénk, hiszen egyrészt a bolygó ehető terméseinek több mint egyharmadáért a beporzó rovarok felelnek, másrészt nélkülük a madaraknak és más élőlényeknek is kevesebb táplálékforrás jutna. Azt jól tudjuk, hogy a méhek fontos rovarbeporzók, de nem érdemes megfeledkezni a darazsak, lepkék és más bogárfajok szerepéről sem, tekintve, hogy a virágos növények beporzásának több mint 85%-áért felelnek. 

Egyes országokban a rovarok évezredek óta alapvető élelmiszernek számítanak.

Ezen kívül a méz és a propolisz világszerte fontos alapanyagok. De ott van a méhviasz is, ami nélkül a szépségápolási termékeink sem lennének ugyanazok, és a gyönyörű selyemszöveteknek, étel- és textilszínezékeknek, valamint a kitin széleskörű felhasználásának, fényezőknek, lakkoknak és tintáknak is búcsút inthetnek különböző iparágak. Nem beszélve arról, hogy a rovarok egy része a modern orvoslásban, gyógyszerészetben és genetikai kutatásokban is szerepet kap.

Mit tehetünk mi?

Őshonos egynyári növényekkel, évelőkkel, bio műtrágyával és komposztálással sokat tehetünk a helyi rovarpopulációkért. Ha támogatni szeretnéd a vadvilágot, a kertben kialakított méhlegelővel nemcsak a méheknek, de a madaraknak és más hasznos rovaroknak is élőhelyet és táplálékot biztosíthatsz. Ha tökélyre fejlesztenéd kerted biológiai sokféleségét, a rovarhotel vagy bogárgarázs nemcsak látványos, de kifejezetten hasznos megoldás lehet.

Ilyen rovarhotelt érdemes telepíteni a kertbe

Kiemelt kép: Getty Images