Sokan hallottak már a lovas terápiáról, de hogy pontosan mire alkalmas ez a módszer, azt jóval kevesebben tudják. Az pláne nem közismert, hogy kiegészítő terápiaként segíthet beszédzavaroknál, beszédfogyatékosságnál is. Pedig az egyik ága – az úgynevezett gyógypedagógiai­ lovaglás – egyebek mellett erre is alkalmas. ­Ezt a fajta terápiát olyan szakemberek végzik, akik jellemzően gyógypedagógusként – vagy pél­dául konduktorként – diplomáztak, és mellette rendelkeznek lovasterapeuta végzettséggel is.
– Ez a módszer sok esetben szóba jöhet, pél­dául olyankor, ha egy gyerek részképesség-problémákkal küzd, vagy figyelemhiányos hiperaktivitás-­zavarban (ADHD) érintett, de lehet vele fejleszteni, javítani a beszédképességet is. Ehhez tudni kell, hogy a beszédproblémák nemcsak a beszédfogyatékossággal élő gyerekeknél állhatnak fent, hanem olyanoknál is, akik például tanulásban akadályozottak, értelmi nehezítettséggel élnek, vagy éppen autizmusban érintettek – mondja Bozori Gabriella gyógypedagógus-lovasterapeuta, a Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány vezetője.
A lovas terápia enyhébb beszédproblémával rendelkező gyerekeknél – tehát akik semmilyen külön problémában nem érintettek – is kiegészítheti az óvodai, iskolai logopédiai terápiát. Ez azért lehetséges, mert már önmagában a ló, a vele való együttműködés is motiválja a gyerekeket. Ehhez még nem is kell nyeregbe ülniük, kezdetben megteszi az is, ha csak nézik a patást, és megsimogatják. Már ez is elég lehet ahhoz, hogy jól érezzék magukat és ellazuljanak. Nagy előny, hogy lóháton és lovak közelében olyan játékokat és feladatokat is lehet végeztetni a kicsikkel, amelyek a kognitív funkcióikat, a tanuláshoz szükséges képességeiket fejlesztik, javítják. A lovas terápia nemcsak pszichés, szociális és emocionális alapon hat a gyerekekre, hanem az állat mozgásán keresztül fizikálisan is, mert az a kicsik idegrendszerét és érzékszerveit, egyensúlyi rendszerét és mozgáskoordinációját folyamatosan stimulálja.

Előretekinteni

A lovon sokféle fejlesztőfeladatot lehet végezni, amelyek egy része játékos. Ugyanakkor ezek alapját – bár ez a legfeltűnőbb – soha nem a játék adja, hanem a már említett mozgás. Emiatt van a logopédiai terápiák során (ha a sérülés olyan jellegű) is rengeteg játékos aktivitás. Ilyenkor a nagymozgásoktól haladnak a kisebb, finommotorikus mozgásokig, így tudják fejleszteni a kommunikációt és beszédet is.
– Ahogyan általában, úgy a lovas terápiában is fejlesztési terv alapján dolgozunk, számolva azzal, hogy a sérülések sokszor fedik egymást, a vezető tünet pedig jellem­zően nem a beszédprobléma.­ Emiatt­ a kifejezett cél általában nem a logopédiai fejlesztés, viszont a terápia során azt a területet is érintjük, arra is hatunk. Számos olyan logopédiai feladat és játék van, amit be tudunk építeni, adaptálni tudunk a lovas terápiás foglalkozásokba. Ezek során figyelembe vesszük a fejlesztendő területet és a gyermek képességeit. Ha vannak konkrét beszédproblémák, akkor azokkal több lépcsőben foglalkozunk – mondja Baumhakl Éva gyógypedagógus-­lovasterapeuta, ­logopédus.
Például a pöszeségnél a szakemberek első feladata az, hogy megtanítsák a gyerekeknek az adott hangok kialakítását, ez alapvetően íróasztal mellett történik. Ha a hangot a gyerek már megtanulta, akkor azt elhelyezik hangkapcsolatokban, majd szavakban, azok elején, végén és belsejében. Ez a lépcsőfok már beilleszthető a lovas terápiába, az annak keretében végzett játékos feladatokba. Például hangutánzó feladatokra, szókincsfejlesztő és ­automatizáló játékok gyakorlására remek lehetőség nyílik a lovardában. Később a szókapcsolatok, kifejezések és a mondatalkotás szintje következhet, ezeket szintén a ló hátán gyakorolhatják a gyerekek. Egy idő után a helyes hanghasználat ­automatizálódik, és átmegy a spontán beszédbe is. A lovas terápia segíthet akkor is, ha a beszéd folyamatosságával van probléma.

Nem minden akadály

Bár számos pozitív hozadéka lehet, vannak a módszernek ellenjavallatai is – de nem azok, amelyeket laikusként annak gondolnánk.
A magatartási zavarok például nem számítanak akadálynak, sőt, sokan kifejezetten ilyen problémák miatt járnak lovas terápiás foglalkozásokra. Ez azért lehetséges, mert ahhoz speciálisan képzett lovakat használnak. Ezek az állatok nem fognak megijedni, nem fogják a gyerekeket megrúgni. Természetesen ettől függetlenül a terapeuták megtanítják nekik, hogy ne szaladgáljanak a lovak körül, ne közelítsék meg őket hátulról, és ne kiabáljanak körülöttük. A lovak körül elvárt, megtanított viselkedésformák és a szabályok szintén kihatnak a gyerekek mindennapjaira és viselkedésére is, mindamellett, hogy fejlesztik a verbális és a nonverbális kommunikációt. Viszont a lovas terápiának lehetnek konkrétan akadályai is, ilyenek például az epilepszia egyes esetei, a porallergia és a komolyabb állatszőr-allergia. Egyénfüggő, de kizáró ok lehet a fej-törzs kontrolljának súlyos sérülése, és az annyira súlyos halmozott sérültség, ami ­miatt az érintett nem tud ülni.