Érted, miről beszélek, ha azt mondom, hozd csak ide azt a dunnát a szuszékból? Vagy hogy a szemüvegemet a kászlira tettem? Nem lep meg, ha nem. Manapság már nem ilyen regényes nevűek a bútoraink, és egészen másképp is néznek ki, mint azok, amiket falusi déd- vagy ükszüleink használtak.
Ilyesmivel legfeljebb skanzenben találkozunk, pedig a magyar népi bútorkészítés, a népi lakberendezés olyan gazdag hagyomány, amit fontos lenne – ha másképp nem is – de legalább a bútorok ismeretének szintjén ápolni.
Magyar népi bútorok
A magyar népi bútorok általában tömör fából készültek, és jellegzetes díszítésekkel, faragásokkal, festésekkel dekorálták őket, ami a jellegzetes helyi motívumok, szimbólumok és színek alapján készült. A leggyakoribb lakberendezési darabok közé tartoztak a különböző festett ládák, székek, asztalok, padok, szekrények, és ágyak.
Ezek a bútorok nemcsak praktikusak voltak, hanem a a kultúra mindennapi kifejeződései is, a családok pedig generációról generációra örökítették tovább őket, hiszen a beléjük fektetett munka és anyag mellett kulturálisan is értéket képviseltek.
Kvíz: Ismered a népi mesterségeket?
A különböző magyarországi tájegységek bútorai saját stílusjegyekkel rendelkeztek, így például az erdélyi, a mezőségi, a kalotaszegi vagy a szatmári népi bútorok mind másféle díszítéssel készültek, kifejezve az adott tájegység identitását. Ezek a bútorok a magyar népművészet fontos részét képezik, és ma is nagy értékük van, hiszen a múlt kulturális örökségét őrzik.
A bútorokat készítő asztalos mesteremberek általában falusi közösségekben éltek és dolgoztak, és nemcsak bútorokat, hanem különböző egyéb faeszközöket is készítettek. Az egyedi faragások és festések sokszor a helyi szokásokat, hagyományokat, vagy éppen a mester egyéni stílusát tükrözték, a díszítések gyakran vallási vagy természetből merített motívumokat ábrázoltak.
A virágok, madarak, a nap, a hold, a csillagok, illetve a keresztény szimbólumok gyakori díszítőelemek voltak, egyúttal a hit és a hagyományok kifejeződései is, amelyek mélyen gyökereztek a falusi emberek életében.
Állatok népies nevei kvíz
A magyar népi bútorok iránti kereslet a 20. században fokozatosan, jelentősen visszaesett, és számos tényező járult hozzá ahhoz, hogy ezek a bútordarabok mára kikerültek a mindennapi használatból. A 19. század végétől kezdve az ipari forradalom megváltoztatta a bútorok gyártásának módját, a tömegtermelés pedig lehetővé tette, hogy a modern berendezési tárgyak gyorsabban és olcsóbban készüljenek, mint a kézzel készített, egyedi népi bútorok.
Ezáltal az olcsóbb, gyári bútorok népszerűsége növekedett, míg a népi bútorok iránti kereslet csökkent. A hozzáértő asztalosok száma is csökkent, mivel kevesebb megrendelés érkezett, és a fiatalabb generációk inkább modern szakmák felé fordultak.
Nők Lapja kvíz: népi bútorok
Mindezek a tényezők együtt vezettek ahhoz, hogy a magyar népi bútorok kikerültek a mindennapi lakberendezésből, és inkább múzeumokban, népművészeti gyűjteményekben, vagy hagyományőrző rendezvényeken találkozhatunk velük.
Azonban az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak a népművészeti értékek megőrzése és újraélesztése iránti törekvések, így a népi bútorok is újra népszerűvé válhatnak, különösen azok körében, akik értékelik a kézművességet és a kulturális örökséget, és egyébként is évek óta arra spórolnak, hogy itt hagyjanak csapot-papot és beköltözzenek egy hófehérre meszelt, népi bútorokkal berendezett parasztházba.
Lássuk, mennyire ismered a magyar népi bútorokat!
Jöhet még lakberendezési kvíz?
Kiemelt kép: Fortepan/Sütő János