Mára nem gondoljuk ördögtől való gondolatnak, hogy a természettel tartott kapcsolat jótékony hatással van ránk. Az erdőfürdők, a kertészkedés, a kirándulások egészen konkrétan örömtelibbé tesznek minket, és erősítik mentális egészségünket.

No de mégis hogy leszünk a talajtól boldogabbak?

A benne található, hihetetlenül sokféle mikrobától. Amikor kertészkedünk, vagy kavicsokat gyűjtünk az erdőben, vagy bármilyen módon kapcsolódunk a talajjal, a benne lévő baktériumok bejutnak a szervezetünkbe. A közvetlen bőrkontaktus befolyásolja mikrobiomunkat, a bennünk élő jó baktériumok rendszerét. A jó mikrobiom pedig nemcsak a testi, de a mentális egészségnek is záloga.

Így hat a természet a mentális egészségünkre

A talaj emellett olyan módon hat az elmére, ami messze túlmutat a fizikai érintkezésen. Egészséges élelmiszerek csak egészséges talajból nőnek. A zöldségek, gyümölcsök tápanyagtartalma a földből érkezik. Az agyonműtrágyázott és vegyszerezett növények értelemszerűen szegényebbek fontos vitaminokban és ásványi anyagokban,

mint azok, amelyek valóban gazdag talajban nőttek.

A föld mindemellett az a közeg, amiből a bokrok és a fák kinőnek, azaz közvetlenül biztosítja a zöld színt, az egészséges levegőt, az erdő minden jótékony hatását. Mielőtt azt gondolnánk, a mentális egészségünk javítása reménytelen vállalkozás, próbáljuk ki, milyen hatással van ránk a természet közelsége. Lehet, hogy alaposan meglepődünk majd.

A természet közelsége nagyon jó hatással van a mentális egészségünkre (Kép: Getty Images)

Nem a steril az egészséges

Természetesen nagyon fontos, hogy tiszta és higiénikus környezetben éljünk, részben ez még véd minket a különböző kórokozóktól. A konyhát fel kell mosni, a zöldséget minimum leöblíteni fogyasztás előtt, evés előtt kezet kell mosni, és még sorolhatnánk. Ugyanakkor a testünk belsejében egy egészen kicsit sincs higiénia. Baktériumok, gombák és vírusok hemzsegnek odabent, köztük olyanok is, amelyek a talajban is megtalálhatók, és

ezek egyfajta érzékeny egyensúlyban alkotják az egészségünk alapját.

Nem azzal teszünk jót, ha ezt kitisztítjuk, fertőtlenítjük, hanem azzal, ha biztosítjuk a sokféleségét. Bélrendszerünkben minden baktériumnak természetes funkciója van, az összetett szénhidrátok emésztésétől kezdve a vitaminok termelésén át az immunrendszer szabályozásáig. Minél többféle mikrobával érintkezünk, annál jobban érezzük magunkat.

Hogy hat ez az agyunkra?

A bélrendszerünk és az agyunk között közvetlen kapcsolat van, ők ketten rendszeresen kommunikálnak, méghozzá meglepően gyorsan. Aki stresszes helyzet hírére két percen belül rohant már a mosdóba, az tudja, miről beszélünk. Az agy és a bél kapcsolata azonban ennél sokrétűbb. A bélben élő mikrobák felelősek az olyan hormonok termeléséért, mint a boldogságért felelős szerotonin.

A talajból érkező mikrobák nemcsak gazdagítják ezt.

Egy részük azért létezik, hogy a természetben a növényekben serkentsék a polifenolok termelését. Ugyanezek a mikrobák az emberi bélben a tápanyagok könnyebb felszívódásáért dolgoznak. A tudósok egyenesen azt állítják, hogy az emberi jólét és a talaj egészsége összefonódik. Boldogságunk összefügg a természeti környezetünkkel. Azaz a mentális egészségünk megóvása érdekében szó szerint be kell piszkítanunk a kezünket.

A talaj és az élelmiszereink tápanyagtartalma

Ahhoz, hogy egy ember fizológiailag és pszichológiailag is egészséges legyen, makrotápanyagokra, szénhidrátokra, fehérjékre és zsírokra van szüksége. Ezek biztosítják az emberi szervezet fő energiaforrását. Csakhogy 1950 óta jelentősen csökkent az élelmiszereink tápanyagtartalma. Egy amerikai tanulmány szerint egyes kerti növényekben a fontos tápanyagok mennyisége 1999-ben 38 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1950-ben.

Ezt a talajromlást a rossz, kizsigerelő típusú gazdálkodási gyakorlatnak és a szintetikus műtrágyák túlzott használatának tulajdonítják.

Az élelmiszereinkben lévő tápanyaghiány pedig sajnos hatással van a mentális egészségünkre: a tápanyaghiány depresszió kialakulásához vezethet. Az ételeinkben található bizonyos vitaminok kulcsfontosságúak a hangulatszabályozást befolyásoló neurotranszmitterek, például a szerotonin termeléséhez. A pszichiátriai zavarok kialakulásában szerepet játszó antioxidáns védelmi rendszer megfelelő működése a tápanyagok minőségétől és mennyiségétől (is) függ.

Kertészkedjünk, erdőfürdőzzünk!

A talaj biodiverzitása hatással van a bélmikrobiom biodiverzitására. Azaz ha nem a szupermarketben vesszük a zöldségeket, gyümölcsöket, hanem kertészkedünk, természetesen műtrágya használata nélkül, máris sokat tettünk az egészségünkért. Ha erre nincs lehetőségünk, vásároljunk  családi gazdaságokból, piacozó néniktől zöldségket, gyümölcsöket, akik még komposzttal és állati trágyával gazdagítják a termőföldjüket.

Emellett töltsünk minél több időt a természetben.

Másszunk fára, túrjuk a talajt, fussunk, biciklizzünk, játsszunk, guruljunk le a domboldalon. Ezek nem csak a gyerekek kiváltságai. Vegyünk rendszeresen erdőfürdőt, azaz sétáljunk minimum egy órát egy igazi erdőben, a telefont kapcsoljuk ki, és csak élvezzük, ahogy lelassulunk, feltöltődünk. Ez is bizonyítottan javít a mentális egészségünkön, csökkenti a kortizolszintet, javul a végre nem a képernyő elé kényszerített szemünk állapota, fülünk megtanulja meghallani az apróbb neszeket, orrunk a nedves föld, az avar, különféle levelek illatát is meg tudja majd különböztetni.

A természeti környezetben az időt is másképp érzékeljük, derítsd ki, miként!

Kiemelt kép: Getty Images