,,1900  augusztusában a debreczeni polgári kerékpáros egyesület választmánya gyűlést tartott, melyen az egyesület tagjai elhatározták, hogy szeptemberben országos kerékpárversenyt rendeznek az egyesület új pályaterén. A verseny fénypontja a nagyszabásunak tervezett virágcorso, amelyet sok izléssel, pompával akarnak megvalósítani” – adta hírül a korabeli újság. 1905-ben pedig azért szerveztek „virágkocsikorzót”, hogy a belépőjegyek bevételéből mentőautót vásárolhassanak Debrecennek.

1966 óta szinte minden évben megrendezték a virágkarnevált, ami mára többnapos fesztivállá nőtte ki magát. A fő esemény természetesen a felvonulás: augusztus 20-án reggel a virágkocsikon utazó szoborcsoportok méltóságteljesen végighömpölyögnek a városon. De néhány nappal korábban, amikor a készítőket meglátogatjuk egy csarnokban, a figurák még a virágbundájuk nélkül várják, hogy felöltöztessék őket.

Az egyik óriási kosárlabdás figura – éppen dobáshoz húzza hátra a kezét – még a hátán fekszik. A közelében egy arany szárnyú, virágkoszorús angyal úgy dől előre, mintha el akarná tolni az asztalt, ám a falra tűzött tervrajzból kiderül, hogy a társaival majd egy hatalmas hegedűt táncolnak körbe. A termet beborítják a hungarocelltömbök és -törmelékek, mögöttük megbújnak a korábbi karneválok sztárjai, például a bika meg a lúd.

NAPONTA ÚJ KIHÍVÁSOK

A nagy hangárban párhuzamosan két kivitelező csoport dolgozik. Az egyik csapat vezetője, Gulyás Tamás még egyetemistaként jött Debrecenbe, a karnevállal húsz éve ismerkedett meg, amikor egy virágkocsikkal foglalkozó cégnél helyezkedett el. Annyira megtetszett neki a szakma, hogy kitanulta a virágkötészetet. 2008 óta a saját vállalkozását vezeti, kollégáival már több mint százhúsz virágkocsit raktak össze.

– Szeretek alkotni, de nem érzem magam művésznek, ezt a munkát inkább olyan kézműves tevékenységnek tartom, amely jócskán tartogat lehetőséget a kreativitásra – mondja. – Naponta új kihívásokra kell megoldást találnunk, ez feldob, inspirál. Ahogy az is, hogy a virágok segítségével a rideg anyagokból olyan alkotásokat hozunk létre, amelyek az ország másik végéből, vagy akár külföldről is idecsábítják az érdeklődőket.

Tamásnak mind az öt gyereke vállalt már szerepet a felvonulásokon: például amikor a kocsiból gőzmozdonyt formáztak, az egyikük lett a fűtő, amikor pedig a szorgalmas város kampányhoz nagy méhkaptárral rukkoltak elő, abban Tamás fia is mozgatta a méheket. De a kapcsolgatós eszközöket, mondjuk, a buborékfújó gépet vagy a füstgépet a vezető nem szívesen bízza másra. Miután augusztus 20-án hajnalban végeznek a díszítéssel, hazaugrik, majd a gyors zuhany és kávé után már indul is vissza, hogy végigkísérje a menetet. Ez jó alkalom arra, hogy közelről figyelhesse a közönség reakcióit.

– Aki idejön, nem nehezen megfogalmazható, szimbólumokkal teletarkított virágkocsikra vágyik. Hiszen mennyit lát belőlük? A tribün előtt legfeljebb két-három percet, az Egyetem sugárúton néhány másodpercet. Ennyi idő jut arra, hogy olyan impulzusokat adhassunk neki, amelyeket elvihet magával emlékként, és amelyekkel meghálálhatjuk, hogy esetleg a tűző napsütésben áll – foglalja össze a tapasztalatait.

A hungarocellből formált szobrokat kétféle – élő és száraz – virággal borítják. A száraz virág előnye, hogy szebben, aprólékosabban lehet vele díszíteni, viszont Magyarországon egyre kevesebben termesztik, ugyanis macerás, kockázatos, és kicsi a felvevőpiaca. Amikor Tamás elindult a pályán, a száraz virágok zömét még a környékbeli termelőktől szerezték be, napjainkban viszont már a Távol-Keletről importálják.

Míg a száraz virággal már a fesztivál előtti hetekben is lehet dolgozni, a karneválhoz szükséges sok százezer élő virágot a termelők csak augusztus 16-án szedik le Hollandiában, ahonnan hűtőkocsiban érkezik hozzánk két nappal később. A díszítés ütemezését alaposan meg kell tervezni, mert például a fehér és a sárga virág hamarabb tönkremegy, ezért ezeket az utolsó pillanatig hűtik. Persze a készítők rugalmasságára bármikor szükség lehet. Például álmodtak már meg olyan citromtortát is, amiből végül pudingtorta lett, mert a holland beszállító sárga helyett csak rózsaszínű virágot tudott küldeni.

KIRÁLYNŐ ÉS CICKAFARK

A virágkocsikat különböző szervezetek, cégek támogatják vagy rendelik meg, de van kocsija például minisztériumoknak és Debrecen testvérvárosainak is. Olyan figurát választanak, amely összeegyeztethető az arculatukkal és a reklámstratégiájukkal, az egyik gyógyszergyár például óriási „mosolymolekulákat” kért; egy másik gyógyszercég négy divízióját a négy muskétás testesíti meg, ők védik majd a királynőt, aki az egészséget, az emberi életet szimbolizálja.

Napjainkban az ötleteléshez szívesen hívják segítségül a mesterséges intelligenciát, de ahhoz, hogy a számítógép javaslata megvalósítható legyen, egyeztetniük kell a kivitelezőkkel is. Ebben az egyik kulcsember Tamás munkatársa, Pózner Gábor szobrászművész, aki a hungarocelltömbökből kifaragja a szobrokat. Az első virágkarneválos kompozíciójára 1990-ben kérték fel, az alkotásainak száma már bőven száz felett jár. A Lúdas Matyijával még közönségdíjat is nyert.

A figura vázáról, a vasszerkezetről a statikus Bodó Imre gondoskodik, a hegesztősisakját amerikai zászlós sas díszíti, olyan, akár egy szuperhős maszkja. A virágkocsikat úgy kell megtervezniük, hogy ha azok megindulnak, a több száz kilós kompozícióknak ki kell bírniuk a mozgást, a kátyúkat és a bukkanókat is.

A rendszer Gulyás Tamás diákszövetkezetével teljes: a szobrokat az onnan kiközvetített fiatalok festik és díszítik. A karnevál előtti napokban még csak néhány tucatnyian serénykednek a hangárban, az utolsó este száz diák özönli el a helyet. A fiatalkorúak este nyolcig dolgoznak, tovább csak az maradhat, aki betöltötte a tizennyolcat, ők viszont hajnalig hajtanak, mielőtt a sofőrök megérkeznek a virágkocsikért.

Látogatásunkkor egy csapat lány éppen cickafarkot szitál, hogy a porból bőrszínű festéket keverhessenek. Bár a figurákat szinte teljesen virágok borítják majd, számítaniuk kell arra is, hogy az élő virág két-három nap alatt elhervad, és csúnyán nézne ki, ha fehér hungarocell bukkanna ki alóla. Ezért a hungarocellt is lefestik.