Évszázadok óta tudják az itt élők, hogy a helyi vulkanikus talaj és a napsütötte lankák kiválóan alkalmasak a szőlőtermelésre, a növény gyökerei mélyről hozzák fel az értékes ásványi anyagokat, és teszik a világon egyedülállóan értékessé, zamatossá boraikat. A feljegyzések szerint maga IV. Piusz pápa a következőt mondta: „Őszentségének ilyen bor dukál!” Tállya a tokaji borkereskedelmi útvonal egyik nevezetes pontja, ahol a szőlőművelés és a pincerendszerek kiépítése alapozta meg a jövőt. A településre a helyi fajtákat, mint például a furmintot, a hárslevelűt, a sárga muskotályt, az aszút érkeznek kóstolni a bor szerelmesei.
Európa közepén
A régiót a tokaji aszú tette fel a térképre a szocializmus idején, nem volt olyan családi tálalószekrény, amely ne rejtett volna egy ötputtonyos tokaji aszút, és nem volt olyan ünnep, ahol a kristálypohárba ne csorgatták volna bele a mézédes desszertbort. Sokan – főleg a hölgyek – ma is esküsznek erre az ízre. Szerencsére a borászok vagy vendéglátók nem sértődnek meg, sőt, inkább azt mondják: Találd meg a saját ízlésedhez való bort! Kóstolj, ízlelj, élvezd az ízeket! Ezzel a szemlélettel várják a vendégeket Tállyán is, tizenöt percnyi autóútra Szerencstől, Mád szomszédságában.
Európa mértani középpontja ez, bár a címet több település is magáénak vallja, a helyiek mindenesetre a falu főterén emléktáblával és egy fából faragott főnixmadárszoborral emlékeztetik az erre járót. A település ezerhatszáz lakosával aprócskának számít, gyalog is könnyedén bejárhatjuk, kivéve, ha a szőlőtőkékhez is fel akarunk kapaszkodni.
A református templom körerkélye különleges látvány, kupolája az égbe tör; jelenleg felújításra vár. Az evangélikus templom falán tábla örökíti meg a közeli Monokon született Kossuth Lajos emlékét, akit egy legenda szerint itt kereszteltek meg.
Tállyát a 13. század óta jegyzik, egy vár is tornyosult föléje, de annak mára alig találni nyomait. A falu nevét a tatárjárás után betelepített franciák adhatták, az első szőlőtőkék ekkor kerültek a domboldalakra. A vár romjait Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György felesége bontatta el, köveit – úgy tartják – gazdasági épületekbe építették be.
A Mailloth-kastély legendája
A Vincellér ház és a méltó módon felújított Mailloth-kastély a falu legszebb építészeti örökségei. Emeletén állandó kiállítás fogadja az érdeklődőket Tállya 4D – Tállya Térben és Időben címmel (csütörtöktől vasárnapig tartó nyitvatartással), amire büszkék a helyiek.
Az ódon falak története a Rákóczi családot idézi, akik a kastély mellett eredetileg egy kúriát építettek fel az 1600-as évek vége felé, innen indultak a zempléni vadászatokra. Miután a Rákóczi-szabadságharc elbukott, a település több francia nemesi család fennhatósága alá került, a Mailloth család az 1700-as évek elején építette fel kastélyát. Ők is mezőgazdasággal, kereskedelemmel, borkészítéssel foglalkoztak. A kastély utolsó nemes lakója báró Mailloth Nándor országgyűlési képviselő volt, akinek a felesége egy utazás alkalmával soha többé nem tért vissza, így a báró úr bánatában véget vetett az életének. Ezután új időszámítás kezdődött a kastély életében: a nyolcvanas évekig iskolának és tanárlakásoknak adott helyet, amikor is egy modernebb épületbe költöztették az oktatást. A kastély a felújítás során kapta vissza régi fényét, a rendezett kert sétákra és kültéri rendezvényekre egyaránt alkalmas. A Kerekdomb Fesztivál látogatói tudnának mesélni az itt áttáncolt estékről.
Kortárs művészet és gasztronómia
Ritka, hogy ez a két élmény harmonikusan, egymást kiegészítve találkozik, főleg, ha mindezt egy aprócska falu éttermében tapasztalja meg az ember. Az Oroszlános borbirtok egy impozáns történelmi épületben található Tállyán, a Szirmay-kúria boltíveit négyszáz évvel ezelőtt építették fel az elődök. A fakapun oroszlános kopogtatók díszelegnek, a bejáratnál egy freskó tárja elénk a hely szellemét. Betüker István kortárs festőművész seccóján Zrínyi Ilona és a gyermek II. Rákóczi Ferenc életnagyságú képével találkozunk, de Károli Gáspár, a Biblia fordítója is „jelen” van, aki a falu református lelkészeként szolgált. Egy faágon pedig egy szőke kisfiú: a gyermek Kossuth Lajost örökítette meg a festőművész, elmondása szerint részben a mesterséges intelligencia segítségével.
Az írásos emlékek alapján már több száz éve a Tokaji borvidék központja volt a falu, XIV. Lajos például egyesek szerint innen vásároltatott bort magának, annyira kedvelte a régió aszúját.
Az erős pilléreken álló múltra építkezik a borhotel és szőlőbirtok tulajdonosa és párja, akik a Közép-európai Művésztelep hagyományait felelevenítve kortárs művészeket hívnak meg évről évre a nyári táborba neves kurátor szakmai együttműködésével. Többek között drMáriás, Nagy Kriszta, Göncz Dalma, Csurka Eszter és Verebics Ágnes is az alkotók között volt az elmúlt években.
A tavalyi év művésztáborának egy háborúra vonatkozó mottója: „Legyen vége már!”, idén az emberi kapcsolatok fontosságára hívják fel a figyelmet az elszigetelődés problémáján keresztül. A pezsgő művészeti élet évről évre része a falunak, az alkotók a szőlőtetejezést is kipróbálták, a hely hangulata megihleti őket. Barátságok köttetnek, művek születnek, és aki betér ide, az alkotásokon keresztül kalandozhat a gasztronómia és a kortárs művészet világában.
Látnivalók a környéken
Kanyargós, dimbes-dombos utakon érjük el autóval vagy helyi busszal a közeli Tarcalt, ahol egy magaslati ponton az Áldó Krisztus szobrát pillantjuk meg. Tekintélyt parancsoló a nyolc és fél méteres magasságával, nincs, aki ne szeretné közelről is megnézni. Petró Attila vállalkozó a tarcali Szent Teréz-kápolnában talált egyszer egy Áldó Jézust ábrázoló képet, és akkor határozta el, hogy ezt szobor formájában megvalósítja, és a településnek adományozza. A domb tetejéről szép kilátás nyílik a környékre és egy tengerszem méretű bányatóra. Kényelmesen fel lehet jutni lépcsőn, de sétaúton is megközelíthető.
