Az ázsiai mozik nyugati sikere nem új keletű jelenség. Jaszudzsiró Ozu és Kendzsi Mizogucsi japán filmrendezők egyedi látásmódja merőben eltért a nyugati trendektől, amire a némafilmes korszakban még nem volt felkészülve a világ. Az 1954-es Godzilla című sci-fi horror viszont szélesebb közönséghez jutott el, és akkora sikert aratott nyugaton, hogy két éven belül az amerikai változatát is leforgatták.

Ennek ellenére a debütálás évében nem produkált nagy bevételeket hazájában, Japánban, hiszen ugyanekkor játszották Akira Kurosawa A hét szamuráj című legendás alkotását, ami jött, látott és győzött a nyugati világban is. Kurosawa filmjei számos amerikai filmfeldolgozást inspiráltak, és olyan nagy rendezőkre is hatással voltak, mint George Lucas, Steven Spielberg, Martin Scorsese és Francis Ford Coppola. 

Aztán jött Bruce Lee, aki a hongkongi harcművészeti akciófilmek nemzetközi sztárjaként robbant be a köztudatba, és aki olyan ázsiai legendák előtt is utat nyitott, mint Jackie Chan, Donnie Yen és Jet Li.

Eközben lassacskán a japán manga és animáció (anime) is globális jelenséggé vált. A Sailor Moon, a Dragon Ball és A pálya ördögei hazánkban is nagyot mentek a ’90-es évek végén, a Studio Ghibli a 2000-es években pedig olyan gyönyörű történetekkel ajándékozta meg a világot, mint az Oscar-díjas Chihiro Szellemországban és A vándorló palota.    

Az új hullámot pedig a dél-koreai mozik világa jelentette. Ott van például a 2003-ban debütált, Park Chan-wook rendezte Oldboy, ami a cannes-i filmfesztiválon is hatalmasat szólt. Pong Dzsunho Élősködők című alkotása az Arany Pálma mellett négy Oscar-díjat is bezsebelt, a Netflix saját gyártású sorozata, a Nyerd meg az életed (Squid Game) pedig az első dél-koreai sorozat, amit több nemzetközi díjjal is elismertek.  

A Hallyuban, vagyis az úgynevezett „koreai hullámban” a zene is nagy szerepet játszik. Teszteld, hogy mennyit tudsz a K-popról!

Bár az ázsiai filmek nemzetközi sikeréhez vezető út nem volt mindig zökkenőmentes, az alkotóknak mégis sikerült bebizonyítaniuk, hogy megéri nyitottnak lenni a távoli kultúrák művészetére is. 

Ezeket az ázsiai filmeket és sorozatokat ne hagyd ki!

Hogy minél szélesebb közönséghez jussanak el, ezek a filmek és sorozatok ma már bőséges számban vannak jelen a streaming oldalakon is. Nem tudsz dönteni? Mutatunk öt ázsiai gyártású filmet és sorozatot, amit mindenképp érdemes megnézni!  

1. Godzilla Minus One (Netflix)

Ha az elmúlt évtizedek Godzilla-feldolgozásaira gondolunk, nem a borzalom és a rettegés jut eszünkbe. A rengeteg feldolgozás és más szörnyfilmek után tehát jócskán kitolódott az ingerküszöbünk, így nem hinné az ember, hogy a csöppet nagyra nőtt, világokat romba döntő gyík képes lehet bármi újat mutatni. Aztán jött a japán rendezésű Godzilla Minus One, ami mesterien emeli a tétet, és újult erővel éleszti fel bennünk a félelem és kiszolgáltatottság érzését.

A filmben a második világháború által megtépázott Japánt láthatjuk, és egy ifjú kamikaze pilótát, aki félelme miatt nem teljesítette küldetését. Amikor váratlanul megjelenik Godzilla, Koichi ismét kudarcot vall, ezzel pedig ő lesz az egyetlen bajtársai közül, aki túléli a szörny támadását.

Miután megszégyenülve hazatér, nem találja a helyét, és gyávasága miatt is bűntudat emészti. Egykori otthona romjain próbál új életet kezdeni, ahol egy fiatal lánnyal, illetve egy árván maradt csecsemővel sodorja össze a véletlen. Gyengéd érzelmekről szó sincs, inkább a szükség az, ami rögtönzött családdá teszi az erősen traumatizált szereplőket. Godzillát, az atomtámadásban mutálódott szörnyet mindeközben persze nem érdekli, mit kellett elszenvednie Japánnak a múltban.

Fenyegető jelenléte egyúttal azonban esélyt is ad arra, hogy Koichi úrrá legyen gyávaságán és bűntudatán… 

Takasi Jamazaki 2023-ban bemutatott filmjében az emberi sorsok, a háborús trauma és az összefogás ereje kerül középpontba, hű emléket állítva ezzel az 1954-es eredeti alkotásnak. A vizuális effektekért Oscar-díjat nyert Godzilla Minus One kétféle, színes és fekete-fehér verzióban is megtekinthető a Netflixen.  

2. Ha kidől egy fa az erdőben… (Netflix)

Augusztusban debütált a Netflixen a Ha kidől egy fa az erdőben (The Frog) című minisorozat. Az érdekes karakterekben bővelkedő, feszült hangulatú dél-koreai történet leginkább azok számára kedvez, akik a thriller és a krimi műfajára is nyitottak.  

Főszereplőnk a moteltulajdonos Jeon Yeong-ha, aki felesége halála után maga mögött hagyja a nagyvárost, és vidékre költözik, ahol gondtalanul működtetheti bájos és békés nyaralóját. A férfi szereti a természet közelségét, ezért hiába sürgeti lánya, hogy térjen vissza Szöulba.

Amikor egy szótlan, titokzatos nő és állítólagos kisfia érkeznek a motelbe, hamar szertefoszlik a vidéki idill. Az új vendég Jeon Yeong-hának ránézésre sem szimpatikus, és hamar kiderül, hogy talán nem véletlenül: a furcsa nő később köszönés nélkül távozik. További gyanúra ad okot, hogy a baljós vendég kitakarította maga után a fürdőszobát, és a kisfiú nélkül, egy nagy táskával a kezében távozott – derül ki a motel kamerájának felvételeiből. 

20 évvel ezelőtt egy Sang-jun nevű férfi is motelt vezetett a kisvárosban. Jeon Yeong-hához hasonlóan az ő élete is megváltozott, amikor egy furcsa idegen foglalt nála szállást. Vajon mi lehet a két történet közötti összefüggés?

3. Oldboy (Amazon Prime)

Egy családapát látszólag ok nélkül elrabolnak, és 15 évre elzárnak a külvilágtól – hogy miért, azt a hosszú évek alatt senki sem köti az orrára. Oh Dae-su egy ablak nélküli szobában ül, egyetlen kapcsolata a külvilággal csupán egy tévé – így értesül arról, hogy feleségét meggyilkolták, amiért őt vádolják. Miután magyarázat nélkül szabadon engedik, bosszúhadjáratba kezd, fogvatartói nyomába ered, és megpróbálja kideríteni, hogy miért zárták be ennyi időre.

Az Oldboyt nem véletlenül szokás minden idők legsikeresebb dél-koreai filmjeként emlegetni. A szereposztás parádés, a történetvezetés nehezen kiszámítható, Oh Dae-su őrülete és bosszúvágya pedig olyan feszült pillanatokat teremt, ami folyamatos szorongást ébreszt a nézőben. A nehéz, de lenyűgöző film a cannes-i filmfesztivál második legrangosabb elismerését, a Nagydíjat is elnyerte 2004-ben.

4. Suzume (Netflix)

Suzume egy átlagos 17 éves lány. 10 évvel korábban veszített el édesanyját, ezért bohókás, de szerető nagynénje neveli. Egyik reggel, iskolába menet egy titokzatos sráccal találkozik, akit útba igazít. Suzume nem érti, hogy mit is keres pontosan a furcsa idegen, ám mivel kíváncsivá tette, a nyomába ered. A fiú helyett azonban egy ajtóba botlik – amikor kinyitja, a túloldalon egy másik világ tárul fel előtte…

Ha valaki könnyed(ebb), de mégis tartalmas kikapcsolódásra vágyik, az nagyon fogja szeretni Makoto Sinkai japán rendező Suzume című díjnyertes animációs filmjét, ami nemcsak Japánban, de Kínában is rekord bevételeket hozott.

Hogy mi a siker titka? Egyrészt gyönyörű, megható és emberi. A filmet a 2011-es japán cunami és földrengés következményei ihlették, másrészt nagyszerűen egyensúlyozik a valóság és a spirituális fantáziavilág között, harmadrészt pedig úgy kapcsolódik Japán történelméhez, hogy közben nemtől, életkortól és származástól függetlenül mindenkihez szól.

5. Örökség (Max)

Az 1920-as években, Kínában a kiváltságos Yi családba született testvérek küzdenek az örökségükért, miközben a háború réme fenyeget. A hangsúly elsősorban a családi félreértéseken van, ami Sanghaj luxusán, valamint a nyugati szemmel szokatlan kínai kultúrán keresztül kerül bemutatásra.

Örökség (kép forrása: IMDb)

A drámasorozat elején rengeteg nézeteltérés van a nővérek között, ám ennek ellenére mégis összetartanak. A történet lényegében a család életét követi 20 éven át – árulásból, intrikából, szerelemből, politikából, háborúból és lenyűgöző ruhakölteményekből nincs hiány. Ha bírtad A Bridgerton családot, szerintünk az Örökséget is szeretni fogod! 

Sorozatajánló: rejtély, dráma és jövőkutatás – ezt nézzük szeptemberben a Netflixen!

Kiemelt kép: Getty Images