Noha a mondás szerint nem a ruha teszi az embert, azaz értékünket nem határozza meg, hogy például milyen ruhára futja, kevesen vitatkoznának azzal, hogy a külső megjelenésnek és öltözködésnek igenis óriási jelentősége van egy-egy ember megítélésében. Első pillantásra ugyanis többnyire kevés információ áll rendelkezésünkre másokról, így a ruházkodás, az ápoltság és a külső megjelenés az, ami azonnal segít formálni a másikról alkotott képet.

Az öltözködés pedig hosszú ideje kulcsszerepet játszik abban, hogyan tekintenek ránk mások, és hogyan értékelik a személyiségünket, megbízhatóságunkat és kompetenciánkat.

A divat és a ruházat ezért nem csupán esztétikai kérdés, hanem az önkifejezés egyik legfontosabb eszköze,

emellett a jól megválasztott öltözet gyakran az első lépés lehet a szakmai sikerhez vezető úton. Ha szeretnénk a lehető legjobb benyomást kelteni, érdemes egy kicsivel jobban odafigyelni outfitünkre, ami ugyanolyan metakommunikációs jel lehet, mint gesztusaink vagy hanghordozásunk.

Ezt árulja el rólunk az öltözködésünk

Ruházatunk rengeteg információt hordoz rólunk első pillantásra is: az öltözködési stílus, a ruhák minősége, állapota, színei, márkája mind-mind olyan jelek, amelyek alapján az emberek következtetéseket vonhatnak le rólunk.

1. Az életkor

Bizonyos ruhadarabok és stílusok társadalmi konszenzus alapján különböző korosztályokhoz kapcsolódnak. Dióhéjban: a fiatalabb generációk jellemzően bátrabban kísérleteznek a ruházkodással, az egyedi, figyelemfelkeltő ruhadarabokkal, míg az idősebbek többnyire inkább a klasszikusabb, konzervatívabb ruházatot részesítik előnyben. Többnyire, mert persze ebben is jócskán vannak kivételek, és sokszor próbálunk öltözködésünkkel csalni is egy kicsit.

A bokazokni már nem divat… A Z generációsok nevet is adtak neki. 

Én például direkte azért hordok egészen apró, a cipőmben eltűnő titokzoknit, mert úgy emlékszem a kilencvenes és kétezres évek fordulójára eső tinikoromból, hogy csak a vénséges vén emberek húzzák fel fuszeklijukat a vádlijukra. Lányomtól azonban megtudtam, ilyen erővel akár ki is írhattam volna magamra, hogy 42 éves vagyok: állítólag semmi sem árulja el jobban hajlott koromat, mint ez a milleniál zokni.

2. Anyagi helyzet

Az öltözködésünk anyagi helyzetünkre is utalhat, ez nem meglepő információ. Azok, akik drágább, neves márkák ruháit viselik, vagy gyakran váltogatják a ruháikat, általában módosabbnak tűnnek, a luxusmárkák pedig kifejezetten státusszimbólumként szolgálnak. A tudomány is igazolja mindezt: a Princeton Egyetemen egy kutatása például azt is megerősítette, hogy az emberek gyorsan és önkéntelenül következtetnek az anyagi helyzetre a ruházat alapján, és a drágább, márkás ruházatot viselőket általában nemcsak gazdagabbnak, de sikeresebbnek is ítélik meg.

Viszont nagyon nem mindegy, ki és hogy viseli a drágább holmit,

mert itt is könnyű épp a szándékkal ellentétes információt közölni.  Azok, akiknek igazán van mit a tejbe aprítaniuk, többnyire visszafogottan öltöződnek és márkajelzések helyett egyedi szabásokkal és magas minőségű ruhadarabokkal operálnak, így utalnak arra, hogy nem spórolnak a ruhán. Sőt, sokszor még úgy se: nemcsak techmilliárdosok kószálnak egyszerű szürke pólóban és farmerben, de a jómódú országokban az utca embere is egyszerűbb outfiteket visel. (A csendes luxusról írtunk már korábban.)

Ezért akad ki annyi ember, ha egy férfi szoknyát visel.

Azok, akik konyítanak a divathoz, azt is jól tudják, hogy a nagy márkajelzéssel ellátott ruhadarabok többnyire vagy hamisítványok, vagy egy-egy divatcég alacsonyabb árú kollekciójába tartoznak, ezzel pedig azt sugallják, hogy viselőjük mindenképpen a külvilág tudomására szeretné hozni, hogy van miből logós holmit vásárolni. És hogy ebbel milyen következtetést vonnak le? Ezt már a fantáziádra bízzuk. 

Öltözködésünk sok mindent elárul rólunk mások számára (Fotó: Getty Images)

3. Képzettség és foglalkozás

Bizonyos ruházati stílusok viselőjük képzettségére és foglalkozására is utalhatnak. Az üzleti életben például elvárás lehet a formális, elegáns öltözködés, míg a kreatív szakmákban (például művészetek, reklámipar) sokkal nagyobb a szabadság, és egyedi stílusok is megengedettek. Ezek alapján megjelenésünkből mások következtethetnek munkakörürünkre, beosztásunkra: azt például azonnal látják rajtunk, ha irodai munkát, vagy rohanós-szaladóst végzünk a mindennapok során.

Egy 2011-es kis tanulmányban főiskolai hallgatóknak üzleti és hétköznapi megjelenésű férfiak mutatták meg, majd kérdéseket tettek fel arra vonatkozóan, hogyan a kutatási alanyok szerint a képen látható férfi hogyan teljesítene különböző munkakörökben. A résztvevők jóslata többnyire az volt, hogy az elegánsan öltözött férfiak több pénzt keresnének és hamarabb előléptetnék őket. Mi következik ebből? Az, hogy ruházatod alapján

kollégáid vagy épp munkáltatód véleményt formál arról is, hogy mennyi potenciál van benned,

mennyire bízhat rád felelősségteljes munkát, vagy hogy mennyire vetted egyáltalán komolyan az állásinterjút.

4. Társadalmi hovatartozás és kultúra

A ruházatnak természetesen kulturális jelentősége is van. Nem is feltétlenül kell olyan egyértelmű üzenetekre gondolni, mint a muszlim nők hidzsábja, vagy más, valláshoz kapcsolódó öltözködési jelzés. Mások ennél szolidabb jegyek alapján is következtetéseket vonnak le a bennünket nevelő szubkultúráról, és ennek alapján különböző vélt vagy valós tulajdonságokkal ruháznak fel bennünket. Például talpig fekete ruházatunkból kedvenc zenei stílusunkra, abból szórakozási szokásainkra és akár munkamorálunkra is következtethetnek. 

5. Személyiség 

Az öltözködés nemcsak arra szolgál, hogy a társadalmi státuszt vagy anyagi helyzetet tükrözze, de sokat elárulhat a viselő személyiségéről is. Egyes emberek ruházatukkal egyedi stílust közvetítenek, a környezet pedig le is vonja a következtetés az izgalmas ruhadarabokból: viselőjét is izgalmas személyiségnek, esetleg feltűnősködő különcnek titulálja. 

Számos tanulmány vizsgálta azt is, hogy a ruházat milyen módon befolyásolja az egyén személyes megítélését és magáról alkotott képét. Az egyik legismertebb kutatás az úgynevezett enclothed cognition jelenséget (talán felruházott vagy felöltöztetett én-tudatnak lehetne fordítani) vizsgálta.

Adam és Galinsky 2012-es kutatásában kiderült, hogy

a ruházat, amit viselünk, nemcsak a környezetünk számára közvetít információt, hanem visszahat ránk is, olyannyira, hogy tudat alatt befolyásolja az emberek önértékelését és hatékonyságát is.

Ez megint valami olyasmi, amit személyes példámon is meg tudok erősíteni. Nemcsak, mert jobban bízom a kék overált viselő autószerelőben, de azért is, mert amikor nem mackónadrágban és pólóban edzek, hanem magamra rántom erőemelő gúnyámat, nemcsak a teremben vesznek komolyan, de én is jobban elhiszem, hogy lassan sportolóféle lehetek.

Íme 5 szabály, amit Iris Apfel tanított az öltözködésről! 

Kiemelt kép: Getty Images