A petefészkeink a méhünk két oldalán találhatók, meglepően kicsik, csak 5-8 gramm súlyúak, és nemcsak petéket érlelnek, de ösztrogént és progeszteront is termelnek. Jó- és rosszindulatú daganatok is kialakulhatnak bennük, a tünetek ráadásul alig észrevehetőek, illetve akár félrevezetőek is lehetnek.

Emiatt gyakran nem ismerik fel elég korai stádiumában a petefészekrákot, s ez okozhatja azt is, hogy a halálozási aránya igen magas. A nőket érintő rákok között a második helyen szerepel, a nőgyógyászati okok miatt bekövetkező halálokoknál szintén előkelő helyezést ér el. Évente nagyjából 15 ezer nő, köztük 600 magyar halálát okozza. A rák esélye nagyobb azoknál, akiknél előfordult már petefészekrák a családban.

A petefészekrák tünetei

A korai jelek nagyon könnyen összekeverhetők valami mással. Hiszen melyikünk ne puffadna időnként, érezne nyomást hasi tájékon, kellene túl gyakran pisilnie járni vagy érezné magát túlzottan telinek egy-egy étkezés után? A petefészekrákra akkor érdemes gyanakodni, amikor ezeket a szokásosnál gyakrabban, tartósabban tapasztaljuk.

Ha havonta 12 alkalomnál többször (körülbelül heti háromszor), már foglaljunk is időpontot a nőgyógyászunkhoz!

A ráktól való félelmet oldhatja, ha rendszeresen járunk szűrésekre, ahol hüvelyi ultrahanggal kiszúrhatják a kezdeti stádiumú elváltozást is. Azt is tegyük hozzá, hogy olykor nem rosszindulatú a daganat, hanem ciszta okozza a panaszokat.

A petefészekrák tünetei nehezen felismerhetők (Fotó: Getty Images)

Ha nem fordultunk orvoshoz és nem derült fény az esetleges daganatra még a könnyebben gyógyítható szakaszban, akkor már fáradtság, emésztési zavarok, hátfájás, cikluson kívüli vérzés, étvágytalanság, fogyás és székrekedés is jelentkezhet. Minél nagyobbra nő a rák, annál erősebbé válnak a fájdalmak, kellemetlenségek. Ráadásul a rák idővel átterjedhet más szervekre is, így a tünetek listája folyamatosan bővülhet.

Petefészekrák vagy menopauza?

A negyvenes éveink idején már a változókorba érhetünk, ami szokatlan tünetek garmadáját jelentheti. Honnan tudhatjuk, hogy a hormonális hullámvasút visel meg minket vagy éppen rosszindulatú sejtek termelődnek a petefészkeinkben? A két folyamat tünetei között ugyanis jelentős átfedések lehetnek.

A nagy különbséget a vérzés jelenti.

Aki már átesett a menopauzán, annak többet nem jön meg a menstruációja. Ezt viszont csak 12 hónapnyi vérzésmentes időszakot követően állapíthatják meg. Azelőtt a rendellenes vérzés sajnos jellemző változókori tünet. Ha már lejárt az egy évünk, és akkor tapasztalunk vérzést, az bizony rákra is utalhat, pláne ha hozzávesszük, hogy a petefészekrák pont 60 év felett válik gyakoribbá.

Ha még a menopauza előtt vagyunk, a nőgyógyászati vizsgálat döntheti el, rendszertelen vérzés esetén mivel is állunk szemben. A hormonális vizsgálat és a tumormarkerek mind egy vérvétellel lerendezhetők.

Petefészekrák vagy ciszta?

A furcsa tünetek esetén gyakran derül ki a hüvelyi ultrahangon vagy kismedencei CT-n, hogy nem petefészekrákról, hanem cisztáról van szó. Ilyenkor hatalmas a megkönnyebbülés, pedig ritkán ugyan, de a ciszta is lehet rosszindulatú. A ciszta egy folyadékkal teli burok, ami minél nagyobbra nő, annál komolyabb fájdalmat okoz. Sokunk testében alakulnak ki apró ciszták a peteérés idején úgy, hogy nem is tudunk róla, hiszen egyetlen tünetük a puffadás, és általában maguktól felszívódnak.

Vagy épp nem múlnak el, de a hormonszintünk hullámzásával változtatják a méretüket.

Nem peteérés idején jelentkező cisztáknál már több okunk van az aggodalomra, főleg akkor, ha már egyáltalán nincs is peteérésünk. A rák nem tűnik el magától, csak növekedni tud, illetve nem folyadék alkotja, hanem szilárd szövetet adó sejtek. Ekkor komoly kivizsgálás dönti el, mi történik a testünkben, megnézik a tumormarkereinket is. Igazán pontos eredményt azonban csak a szövettan adhat.

Petefészekrák kialakulásának kockázati tényezői

Azt, hogy a petefészekrák pontosan miért alakul ki, még nem tudjuk. Azt viszont igen, milyen tényezők növelhetik a kockázatát. Ezek közül a legfontosabb a családi kórtörténet. Ha a felmenőink között akadt már petefészekrákos, akkor a szokásosnál rendszeresebben konzultáljunk a nőgyógyászunkkal!

A mellrákért is felelős BRCA1 vagy BRCA2 gén mutációi sajnos petefészekrákot is indukálhatnak.

Vérvizsgálattal kideríthetjük, nálunk jelen van-e a mutáció. Továbbá növelheti a petefészekrák kialakulásának esélyét, ha korábban mell-, méh- vagy vastagbéldaganatunk volt, hormonterápiát kaptunk, termékenységet fokozó gyógyszereket szedtünk. Gyakrabban lesznek rákosok azok, akik soha nem szültek, vagy akik endometriózissal küzdenek. A kor is számít, a legtöbb petefészekrák a menopauza után alakul ki.

A petefészekrák korai stádiumában a legnagyobb az esélyünk a gyógyulásra. Műtétet, kemo-, hormon- és sugárterápiát egyaránt alkalmazhatnak az orvosok, a kezelési tervet az onkológusunk állítja össze az eredményeink alapján. Előrehaladottabb esetben gyakran fordul elő, hogy a petefészkekkel együtt kiveszik a méhet is. Ez a szülőképes korú nők számára óriási áldozat a gyógyulásért. De egyes esetekben csak ez mentheti meg az életüket. Létfontosságú a mielőbbi felismerés.

Angelina Jolie is a petefészekrák miatt veszítette el édesanyját. Korábban ő maga is elmondta, mire érdemes odafigyelnünk.

Kiemelt kép: Getty Images