Aki szerint a klímaváltozás egy divatos hiszti, annak csattanós választ ad az európai Copernicus klímaváltozási szolgálat jelentése. Nemcsak Magyarországon, de az egész világon ez volt a mérések szerint a legmelegebb nyár. Európa déli része is fuldokolt a hőségben, de nekünk is kijutott: a délről nyitott Kárpát-medencébe csak úgy ömlött be a forró levegő, és meg is ült hazánk felett.

Míg júniusban még úgy tűnt, esett elég eső, és zöldelltek a földek, augusztus végére a műholdfelvételek alapján barna sivataggá változott a vidék. Nemcsak a nyár végére beérő gabonafélék voltak siralmas állapotban, de az erdőségeken is jól látszik, hogy barnulni és hullani kezdtek a levelek. Ezek az élőhelyek sem bírják a szélsőséges időjárási körülményeket.

Melegrekordok

Már idén áprilisban kiderült, hogy a megelőző tíz hónap mindegyikében megdőlt a globális átlaghőmérséklet rekordja. Ugyanígy, az óceánok is folyamatosan rekordot döntöttek. Magyarországon július elején köszöntött be a legelső, hőségriasztással járó hőhullám, és a hónap végére kiderült, hogy a harminc éves hőmérsékleti átlag három fokkal dőlt meg.

Viszont az átlagosan várható 71,8 milliméter csapadék helyett csak 22,2 milliméter esett.

Az augusztus sem kegyelmezett. 1992-ben volt a legmelegebb, idén „csak” a második legforróbb volt, de így is többször megdőlt az országos melegrekord, és többször is átléptük idehaza a 40 Celsius fokot. Ez tarkították a trópusi éjszakák, amikor a hőmérő higanyszála nem esett 20 fok alá. Ilyenkor az emberi szervezet nem tud megfelelően pihenni, ami kifejezetten rossz hatással van a közérzetünkre és a munkahelyi teljesítményünkre.

A népi megfigyelések már nem érvényesek

A hőhullám nem volt tekintettel a naptárra. „Augusztus 20-a után elromlik az idő” – tartja a népi megfigyelés. Csakhogy a legtöbb népi megfigyelést mostanra nyugdíjazhatjuk. A kánikula szeptember első hetében is tombolt, mígnem kilencedikén egy hidegfront egy csapásra elhozta az őszt és a kardigános-esernyős időjárást.

Extrém viharokat okoz a klímaváltozás Magyarországon.

– Ez a nyár beleillik abba a sorba-trendbe, amit most már lassan a harmadik évtizedre tapasztalunk: szinte minden év és minden nyár középhőmérséklete magasabb, mint az előző éveké volt – mondja Németh Lajos meteorológus. – Globális felmelegedő szakaszban vagyunk, amiben vannak időnként megtorpanások, de a 2024-es nyár az eddigihez képes „mindent vitt”:

1901 óta vannak megbízható méréseink, és egyértelműen ez volt eddig a legmelegebb.

De nemcsak a nyárra volt jellemző ez: a 2024-es február középhőmérséklete bőven megfelelt a márciusénak. Ez a nyár a meteorológus számára csemege, magánemberként viszont nyomdafestéket nem tűrne, ha jellemezném. Nem csak az emberi szervezetet viselte meg a hőség, hanem a növény- és állatvilágot is.

A mediterrán térségben évezredek során alakult ki az a növény- és állatvilág, amely bírja a forróságot és az aszályt, itt viszont olyan gyors a váltás, hogy nagyon nehéz lesz alkalmazkodni.

Gondolok csak fatornyos kis falumra, Vámosmikolára: bogyósgyümölcsöket termesztettek itt, de ma már sem a málna, sem a ribizli nem él meg: tolódik feljebb a termesztési övezete. A globális felmelegedés azonban nem azt jelenti, hogy minden esztendőben szobafogság lesz a nyárból: nyilván lesznek olyanok évek is, amikor kevésbé lesz meleg.

És jellemzőek lesznek a hirtelen váltások is,

mint például az elmúlt hétvégén, amikor egycsapásra megjött az ősz: egyik napról a másikra 20 fokkal esett vissza a hőmérséklet, és elkezdett szakadni az eső. Ez még az egészséges élőlényeket is megviseli.

Világörökségi helyszínek tűnhetnek el a klímaváltozás miatt.

A változó klíma a szélsőséges hőmérsékletek ellenére nem hoz kevesebb csapadékot, csak az eső máshogy fog eloszlani: kevesebb esik nyáron, de több lesz belőle ősszel, télen és tavasszal, és arra is nagyobb az esély, hogy a csapadék hirtelen, nagy mennyiségben zúduljon alá.

A NASA Terra/MODIS műholdfelvételein azt láthatjuk, hogyan került szinte félsivatagi állapotba az ország 2024. június 7. és augusztus 31. között:

Gabonák és gyümölcsök

A búzát júniusban aratták, így azt gondolhatnánk, nem nagyon viselte meg az extrém aszály. Mennyiségre elegendő is termett, de a minősége nem lett valami jó. A Gabonaszövetség nyári jelentése szerint a termésnek csak egyharmada a jó minőségű étkezési búza, a maradék nagyobb rész csak takarmánynak jó – amit eleve kisebb áron képesek tovább adni a termelők.

Mivel kevés a jó minőségű búza, ezért már júliusban a liszt árának 10-15 százalékos emelkedését jövendölték – ami előbb-utóbb a kenyérárakba is beépül.

A kukoricánál éppen a virágzás és a szemképződés idején érkezett meg a forróság és az aszály, és bár júniusban úgy tűnt, nem lesz baj, most már kényszeraratják a kukoricát, és sok helyen örülnek, ha a termés felét be tudják takarítani. Főleg a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon nagy a kár, amit tetéz, hogy a kártevők – hernyók – is erősebben támadták idén a növényt. A hazai igényeket azért valószínűleg fedezni fogja a termés.

Nemcsak Magyarországon, de az egész világon ez volt a mérések szerint a legmelegebb nyár. Az ország egyes része három hónap sivatagosodtak el (Illusztráció: Getty Images)

Napraforgóból is kevesebb terem a szokásosnál. A magyar gazdák mindkét terménynél a termőterületek nagyjából egynegyedéről jelentettek aszálykárokat.
A gyümölcsök nagy vesztese az alma: 150 ezer tonnával kevesebbet takarítanak be majd belőle, mint tavaly. Nemcsak kevesebb, de kisebb és rosszabb minőségű is lesz a termés, és a betakarítás is két héttel korábban kezdődött el. A megtermelt alma mennyisége nem fogja fedezni a hazai igényeket: behozatalra lesz szükség, az árak pedig körülbelül 25 százalékkal fognak növekedni.

Kedvenc ételeink, amelyek eltűnhetnek a klímaváltozás miatt.

A szőlővel nem lesz hatalmas probléma – bár a szüret sok helyütt hamarabb kezdődik itt is. A Veszprémi Érseki Pincészetnél például három héttel a szokásos előtt indul.

„Sajnos az egyre melegebbé váló nyarakkal szemben kevés eszközünk van – legfeljebb annyit tudtunk tenni, hogy későbbre hagytuk a fürtök körüli felesleges levelek eltávolítását a fehér- és a kékszőlő-fajtáknál is, hiszen az UV-sugárzás olyan magas volt, hogy a bogyók megperzselődtek volna a napon – említi Benesch Antal főborász a pincészet közleményében.

A szakember azonban az aszály ellenére bizakodó: „Ha ősszel nem mossa el a termést egy nagy eső, akkor minden okunk megvan arra, hogy jó évjáratra számítsunk.”

Mit tegyünk a kiskertekben?

– A klímaváltozás nyomán a mezőgazdaság és a kiskerti termelés csak még drágább lesz, még több szakértelmet és még több befejtetést igényel – mondja Megyeri Szabolcs kertész. – A nyári esőmentes hetek-hónapok és a légköri aszály, az elképesztően sugárzó nap szinte ellehetetlenítik a termesztést.

A saját kertünkre is igaz, hogy elsődlegesen fontos az árnyékolás, a talajtakarás és az öntözés. Ezekkel egyfajta élhető mikroklímát kell teremtenünk, és meg kell tartanunk a vizet. Ha ezek a pillérek nincsenek meg, ott nagyjából úgy fognak kinézni nyár végére a kertek és zöldfelületek a klímaváltozás miatt, mint a kukorica- és napraforgómezők.

A tuják és a fenyők már nem bírják ezt a klímát – látványosan pusztulnak.

A borókák és tiszafa-félék még elviselik a mostani körülményeket – de ezeket is öntözni kell. Sokan gondolják, hogy érdemes mediterrán növényeket telepíteni, hiszen a füge is milyen jól bírja a megváltozott klímát. Nos, a füge már ötven éve itt van velünk, csak most terjedt el jobban. A mediterrán növények azonban a fagymentes helyeken tudnak csak megélni, és a téli és kora tavaszi fagyok – utóbbiak egyre kiszámíthatatlanabbul – itt maradnak velünk, a Kárpát-medencében.

Soha nem voltunk még ilyen közel a világvégéhez a tudósok szerint.

Kiemelt kép: Getty Images