A női horkolás kérdése tabutéma, pedig ahogy a férfiak, úgy a nők is horkolhatnak, pláne a kor előrehaladtával – de ezt valahogy nem fogadjuk el. Ez vezethet oda, hogy a problémát a szőnyeg alá söpörjük, orvoshoz pedig csak végső esetben fordulunk. Pedig ezt jó lenne időben megtenni, mert azt követően nemcsak a horkolás szüntethető meg, hanem az esetlegesen hozzá társuló, éjszakai légzéskimaradással járó alvási apnoe is orvosolható. Ez kulcskérdés, mert az a hálótárs éjszakai pihenésének ellehetetlenítése mellett már az érintettek egészségét is veszélyezteti.

– Maga a horkolás a kor előrehaladtával azért lesz gyakoribb, mert azzal párhuzamosan nemcsak a bőr konzisztenciája lesz lazább, hanem a lágyrészeké, kötőszöveteké is. Emiatt jönnek könnyebben rezgésbe a légutak is az éjszakai légvétel során. Ismert jelenség az is, hogy idősebb korban könnyebben gyarapszik a testsúly. Ez a horkoláshoz azért kapcsolódik, mert zsírpárnák a hasfal és a fenék környékén kívül a garatfalban és a nyelvtestben is létrejöhetnek, ami ugyancsak kihat az éjszakai légvételre. A nők helyzete azért speciális, mert az ő életükben két olyan időszak is van, amikor a testük – túl a szokásos életkori változásokon – jelentősen átformálódik. Az egyik a szülés környéke, amikor a testsúly növekedésével együtt megváltozik a légutak anatómiája, a másik pedig a változókor. Utóbbinál a testsúly hormonális hatások miatt kezd el növekedni, és azzal együtt szűkülnek a légutak is – mondja dr. Bella­ Zsolt fül-orr-gégész fő­orvos, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház osztályvezetője.

Ne vegyük félvállról!

A horkolást akkor is érdemes kivizsgáltatni, ha valaki egyedül él, vagy ha a helyzetet füldugó használatával vagy külön szobában történő alvással – elvileg – menedzselni tudná a házaspár.

– A különalvás azért nem megoldás, mert akkor nem derül ki, hogy maga a horkolás tényleg csak egyszerű hanghatás, vagy annál több. Ha ugyanis súlyos a helyzet, akkor a légutak rövidebb-hosszabb időszakra el is záródnak, és a horkolást légzésmentes periódusok, apnoék szakítják meg. Ezalatt csökken a vér oxigénszintje, amit az agy azonnal érzékel, és emiatt emelkedik a pulzusszám és a vérnyomás. Ez a kompenzáció fontos a vészhelyzetekben, de a szívet nagyon megterhelheti, érbetegeknél és szívbetegeknél nő miatta az infarktus vagy az agyvérzés kockázata is. Tehát a horkolás és a vele járó apnoe nemcsak zavaró, de veszélyes is lehet – mondja szakértőnk.

A menopauza időszakában azzal is fontos tisztában lenni, hogy onnantól kezdve a nőket már az ösztrogénhatás sem védi a szív- és érrendszeri problémáktól, így a rizikót tekintve megszűnik a férfiakhoz képesti korábbi előnyük. Ezen veszélyek mellett az sem elhanyagolható, hogy az apnoe rontja az alvásminőséget, és nappali aluszékonyságot is okozhat.

Mi áll a háttérben?

Ha kifejezetten apnoéra utaló­ tünet áll fenn, akkor a horkolás kivizsgálását alvásdiagnosztikai centrumban érdemes kezdeni (ezek állami ellátásban a nagyobb városokban, illetve magánszolgáltatóknál érhetők el), ahol a centrális, idegrendszeri zavarok okozta horkolás kizárható, és ahol az obstruktív, azaz elzáródással járó esetek súlyossági foka is meghatározható. A helyes diagnózis és a terápiás terv felállítása mindig csapatmunka, amiben szomnológus, ideggyógyász, tüdőgyógyász és fül-orr-gégész is részt vesz. Ha nincs gyanú apnoéra, akkor a horkolás első vizsgálata általában a gégészeteken történik, ahol a horkolás pontos helyét lehet meghatározni.

– A fül-orr-gégészek a felső légutakat, így az orrot, az orrgaratot, a lágy szájpadot, a szájgaratot és a mandulákat, a nyelvgyököt és a gégét tudják áttekinteni fizikális vizsgálattal, szükség esetén endoszkóppal is. Ez a vizsgálat ugyanakkor csalóka, mert éber állapotban történik, amikor a normál izomtónus feszesen és kellően tágan tartja a légutakat. Emiatt jobb és érzékenyebb az altatásban végzett, gyógyszer indukálta alvási endoszkópia, ami pontos eredményt ad – mondja Bella Zsolt.

Ezzel a módszerrel meg lehet nézni, hogy az alvás egyes fázisaiban melyik légúti struktúra hogyan szűkül be, kialakul-e rezonancia, teljes elzáródás és apnoe. Ha látszik, hogy gond van, akkor annak súlyossági szintjét – úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálattal – már jellemzően szomnológus kollégák bevonásával határozzák meg. Ehhez az érintettnek egy éjszakára be kell feküdnie egy alváslaborba, ahol több paraméterét is követik. Nézik például a vérnyomást és a pulzust, EEG-vel pedig az agyműködését is. Emellett monitorozzák a légzésfunkciókat és testhelyzet-pozíciókat, tisztázzák azt is, hogy a mellkasi vagy a hasi légzés a domináns-e. Ha a végeredmény azt mutatja, hogy a horkolás oka elzáródás jellegű, akkor a kezelésben a fül-orr-gégésznek van jelentős szerepe, ha pedig centrális, akkor neurológiai irányba kell továbblépni, a pontos okot ideggyógyászoknak szükséges tisztázniuk. Mivel az éjszakai légzés mikéntjébe az alsó légutak állapota is beleszólhat, gyakori, hogy a kivizsgálásba tüdőgyógyászt is bevonnak.

Hogyan kezelik?

– A horkolás kezelése többrétű, és alapvetően oki jellegű. Egyrészt fontos az életmód rendezése – ez testsúlykontrollt és rendszeres testmozgást jelent –, ami sok esetben önmagában is javít a helyzeten.
A terápia további lépései a horkolás hátterétől függnek. Emiatt van az, hogy fül-orr-gégészeti és szükség esetén más szakorvosi kivizsgálás nélkül nem szabad sokat ígérő horkolásgátló műtétekre jelentkezni, bízva abban, hogy másoknál azok beváltak – emeli ki szakértőnk.