Alacsony a mesterséges intelligencia felkészültségi szint és jelentősek a generációs, felhasználási különbségek a használatában. A Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting által készített eddigi legátfogóbb magyar mesterséges intelligencia (MI) kutatás szerint

Magyarország technológiai felkészültsége elmarad a globális átlagtól.

A több mint 2000 fő részvételével készült reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a válaszadók 79%-a véli úgy, hogy tudja, mi a mesterséges intelligencia, annak gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy 10-es skálán. Jelentősek a generációs különbségek is: a fiatalabbak, különösen a Gen Z, aktívan használják a MI-t, míg az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.

Z generáció és a diákok: a technológia motorjai

A Z generáció (1997-2012) a mesterséges intelligencia használatának élvonalában helyezkedik el: 91%-uk ismeri a MI fogalmát, és 46%-uk már napi szinten használja különböző célokra. A MI alapú megoldások, például a ChatGPT iskolai feladatok megoldásában is gyakoriak, ami előrevetíti, hogy a következő generációk belépésével a munkaerőpiac is alapvetően átalakulhat. A MI napi szinten házi feladatok megoldására használó fiatalok ugyanis

a legtöbb feladathoz teljesen máshogy állnak hozzá, mint az előző generációk.

Madar Norbert, a GKID Research & Consulting vezető tanácsadója és partnere szerint: „A Z generáció technológiai nyitottsága és gyakorlati MI használata egyértelmű jele annak, hogy a jövő munkahelyei gyökeresen átalakulnak. Ez a generáció már most olyan eszközöket használ napi szinten, amelyek később elengedhetetlenekké válhatnak a munkaerőpiacon.”

Fehérgalléros munkavállalók és a munkahelyi MI

A kutatás rávilágít arra, hogy a fehérgalléros munkavállalók egyre inkább kísérleteznek a MI alkalmazásával, bár a technológia széles körű és megbízható használata még nem elterjedt. A válaszadók 27%-a már használt mesterséges intelligenciát a munkahelyi feladatok megoldására, 18%-uk pedig adatelemzéshez is bevonta a MI-t. Mindazonáltal az irodai dolgozók 40%-a továbbra sem használja a MI-t, vagy nem biztos annak hatékonyságában.

A MI technológiai innovációi komoly lehetőségeket kínálnak, nemcsak a munkahelyi hatékonyság növelésére, hanem az iparágak alapvető átalakítására is.

A MI bevezetése a mindennapi munkavégzésbe azonban csak akkor lehet eredményes, ha célzott és pontos alkalmazás történik. A technológia jelentős hatást gyakorolhat a döntéshozatali folyamatokra, automatizálhatja az adminisztratív feladatokat, és lehetővé teheti az erőforrások optimalizálását. Azonban a kihívás az, hogy ezeket az innovációkat hogyan integrálják a meglévő rendszerekbe, és hogyan képesek a munkavállalók adaptálódni a változó környezethez.

A mesterséges intelligencia használata a mindennapokban

A 2024 augusztusában végzett kutatás során a GKID és a Publicis Groupe Hungary közös kutatásának egyik fő célja, hogy objektíven mérhetővé tegye a magyar lakosság mesterséges intelligencia-érettségét. Ezt támogatandó bevezették az AI Readiness Indexet, ami egy 10 fokú skálán vizsgálja a válaszadók MI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, a munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy mennyire ajánlják használatát másoknak. Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Index-e 3.9: a magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatása érte el a legmagasabb pontot (5.2), míg a kihasználás a legalacsonyabbat (2.8).

A mindennapokban a válaszadók 26%-a használ MI-alapú alkalmazásokat, leggyakrabban fordításra (53%), általános keresésekhez (45%) és személyes kérdések megválaszolására (35%).

Kiemelkednek a diákok, akik 78%-a használja az MI-t iskolai feladatokhoz. A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69%-a ismer, és 51%-a aktívan használ. Ezen túlmenően a válaszadók 31%-a használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26%-uk olyan virtuális okos asszisztenseket vesz igénybe, mint a Siri vagy a Google Assistant.

A MI hirdetési piacra gyakorolt hatása

A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a MI terjedése drámaian alakítja át a hirdetési piacot. A válaszadók 45%-a már MI-alapú eszközöket használ általános keresésekhez, ami a technológia gyors terjedésére utal. Különösen figyelemre méltó a chatbotok és virtuális asszisztensek elterjedése, amelyeket a válaszadók 31%-a napi szinten alkalmaz.

Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Performance Media Directora szerint:

„A MI-eszközök közvetlen válaszokat nyújtanak a felhasználók kérdéseire. Ez jelentősen csökkenti a hagyományos keresési forgalmat, veszélyeztetve ezzel a keresőmotor alapú hirdetések jövőjét, amelyek jelenleg az ingyenes internet gerincét adják. Ahogy ezek a technológiák egyre szélesebb körben terjednek, a MI alkalmazások egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális hirdetési piac számára.”

MI: a holnap kihívása Magyarországon

„A Publicis Groupe Hungary számára a GKID-vel való partneri együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a mesterséges intelligencia hazai elfogadásának és felhasználásának trendjeibe. A kutatás során objektív, bizonyítékokon alapuló megközelítéssel elemeztük a felhasználói szokásokat és a médiakörnyezetet, amely segít jobban megérteni a médiafogyasztási trendeket és a technológia hatásait.

Az eredmények világosan rávilágítanak arra, hogy bár a MI technológiai lehetőségei óriásiak, Magyarország még mindig kihívásokkal néz szembe a lakosság felkészültsége és tudatossága terén.

Különösen a Z generáció tűnik ki a MI széleskörű használatával, míg az idősebb generációknak további tanulásra és adaptációra van szükségük. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a MI technológia hatalmas potenciállal bír a munkaerőpiac és az iparágak átalakításában, de ennek kihasználásához szükség van a társadalom szélesebb rétegeinek elkötelezett fejlődésére is” – mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere. „A jövő technológiai sikere azon múlik, hogy a MI-t minden generáció képes legyen hatékonyan alkalmazni, miközben az oktatás és a technológiai felkészültség tovább erősödik.”

Generációs különbségek a MI elfogadásában

A MI elfogadottsága és használata jelentősen eltér a különböző generációk között. A kutatás szerint a Z generáció 91%-a ismeri a MI fogalmát, míg a baby boomerek (1946-1964) és veteránok (1928-1945) esetében ez az arány 74%, illetve 71%. A Z generáció kiemelkedően aktív a MI használatában, 46%-uk már napi szinten alkalmazza valamilyen célra, míg az idősebb generációk inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.

A válaszadók közül a veteránok 36%-a és a baby boomerek 30%-a számolt be fenntartásokról a MI-val kapcsolatban,

különösen a nem valós és valós tartalmak összekeveredése, valamint a szakmák megszűnésének lehetősége miatt. A nyugdíjasok körében a MI technológia iránti érdeklődés lassan növekszik, és a kutatás azt mutatja, hogy az idősebb generációk is egyre inkább támogatják a mesterséges intelligencia megértését és tanulását, felismerve annak jelentőségét a mindennapi életben.

No de mennyire engedjük be a mesterséges intelligenciát a konyhánkba?

Kiemelt kép: Pixabay

Forrás: Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting