Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2019-ben az emberiséget fenyegető tíz legsúlyosabb globális népegészségügyi veszély közé sorolta az antimikrobális rezisztenciát (AMR). Akkor beszélünk róla, amikor a mikroorganizmusok olyan antimikrobiális hatóanyagok ellenére is képesek életben maradni, illetve szaporodni, amelyek rendes körülmények között gátló hatással vannak rájuk, vagy el is pusztítják őket.

Az AMR egyre több halálesetért felelős világszerte, és a nemzetközi közösség legfontosabb intézményei komoly veszélyre figyelmeztetnek egy friss tanulmány megállapításainak tükrében.

Világszerte

több mint 39 millió ember halhat meg antibiotikum-rezisztens fertőzésekben az elkövetkező 25 évben,

és további 130 millióan halhatnak meg az ezzel összefüggő okok miatt – derül ki egy mérföldkőnek számító új tanulmányból. A drámai adatokról szóló jelentés napokkal azelőtt készült, hogy az ENSZ ülésén a világ vezetői közös cselekvési tervet ígértek meg a növekvő közegészségügyi fenyegetés leküzdésére.

A The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány szerint ezek az úgynevezett szuperbaktériumok megnehezítik a fertőzések kezelését, és 1990 óta évente körülbelül egymillió embert öltek meg.

„Ez valóban egy nagyon csendes járvány, ami növekszik. Most kell ébernek lennünk” – mondta Ahmed Ogwell, az ENSZ globális egészségügyi stratégiáért felelős alapítványának az alelnöke.

Nagy veszélyben a 70 év felettiek

A 204 országra kiterjedő kutatás során azt találták, hogy 1990 és 2021 között az AMR-rel összefüggő halálozások száma nagyjából 60 százalékkal csökkent az 5 évnél fiatalabb gyermekek körében, de több mint 80 százalékkal megugrott a 70 éves és idősebb felnőtteknél. Ennek az az oka, hogy az oltási programok és más fertőzés-megelőzési intézkedések megvédték a gyermekeket, az idősödő népesség viszont sebezhetőbbé vált. De gyakorlatilag mindenki veszélyben van.

Ha nem szükséges, minimalizálni kell az antibiotikum használatát (Fotó: Getty Images)

„Lakóhelytől függetlenül az embereknek mindig szüksége lesz antibiotikumra egy kezelés során vagy ha kórházba kerülnek, mert mindenkit fenyeget a bakteriális fertőzés” – nyilatkozta Ramanan Laxminarayan, a One Health Trust kutatóintézet vezetője.

A szakértő elmondása szerint

az antibiotikumok már nem működnek megbízhatóan a gyógyszerrezisztencia miatt,

ez pedig a modern orvoslás minden területén nagymértékben megnöveli a kockázatot.

Az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok kettős kihívással küzdenek, mivel sok beteg nem jut antibiotikumokhoz. Az egyenlőtlenségek ellenére ugyanakkor egyetlen régió sem mentes a kockázatoktól.

Globális cselekvésre van szükség

Az ENSZ közgyűlése a jövő héten ülésezik, ahol várhatóan aláírják AMR által okozott emberi halálesetek megfékezésére irányuló politikai kötelezettségvállalást. Kritikus hangok szerint a nyilatkozat egy hígított verziója a korábbi terveknek, ami jól jelzi a konszenzus hiányát.

A Lancet-tanulmány szerint az előre jelzett AMR-halálozások közül sokat meg lehetne előzni néhány kulcsfontosságú intézkedéssel, mint

a fertőzések alaposabb ellenőrzése, szélesebb körű immunizálás, új antibiotikumok kifejlesztése, ugyanakkor minimalizálása, ha nem szükségesek.

Egyes országok és iparágak már tettek lépéseket az antimikrobiális szerektől való függőségük csökkentése érdekében. A norvég halgazdaságok például az 1980-as évek végén kezdtek el alkalmazni olyan vakcinákat, melyek az antibakteriális szerek használatának meredek visszaeséséhez vezetett.

Ramanan Laxminarayan hozzátette, kiemelten fontos lesz az országok között információ megosztás a fenyegetések azonosításához és a gyors reagáláshoz. A kormány- és iparági intézkedéseken túlmenően azonban az emberek felelős magatartása is szükséges.

„Nem kell ahhoz senki, hogy megmondja, mossunk kezet, oltassuk be magunkat, ne használjunk antibiotikumot túlzott mértékben vagy lehetőleg antibiotikum mentes csirkét vegyünk.”

Szegedi kutatónő is harcol a szuperbaktériumok ellen. 

Kiemelt kép: Getty Images