Egy új kutatás szerint Van Gogh 1889-ben készült Csillagos éj (egyes forrásokban Csillagos éjszaka) című képe nemcsak erőteljes esztétikai hatása miatt bűvöli el a nézőközönséget.

Van Gogh művészete

Vincent van Gogh a posztimpresszionizmus egyik legkiemelkedőbb festője, aki noha számtalan ma is csodált mesterművet alkotott, életében nem kapta meg az őt megillető elismerést. A holland művész munkáit élénk színek és határozott ecsetkezelés jellemzi. Ezek segítségével

a festő egyedülálló módon volt képes az érzelmek közvetítésére.

A Csillagos éj Van Gogh egyik legismertebb alkotása. A nagy megjelenítő erejű képet egy franciaországi elmegyógyintézetből látott táj ihlette. A festmény dinamikus, kavargó égboltja, a kék és sárga színek erőteljes kontrasztja, valamint a csillagok ragyogása szinte álomszerű, ugyanakkor feszült hatást kelt. Hozzáértők szerint az éjszakai táj csendjét és nyugtalanságát egyszerre jeleníti meg. Most viszont az is kiderült, hogy Van Gogh képe nemcsak művészileg, de tudományos szemmel nézve is mestermű.

Van Gogh és a fizika

Egy új elemzés szerint ugyanis Van Gogh remekművén látható ecsetvonások tökéletes összhangban vannak a Föld légkörének – és valószínűleg az Univerzum egészének – áramlási dinamikájával.

„A festmény a természeti jelenségek mély és intuitív megértéséről árulkodik” – mondja Yongxiang Huang fizikus a kínai Xiamen Egyetemről. „A levegő örvénylésének pontos ábrázolása talán a felhők és a légkör mozgásának tanulmányozásából, talán veleszületett érzékből ered, mindenesetre pontosan adja vissza az égbolt dinamizmusát”

Vincent van Gogh: Csillagos éj (Fotó: VCG Wilson/Corbis via Getty Images)

A Föld légköre egy folyamatosan mozgó, állandóan változó, kavargó légtömeg. Noha a felhők néha felfedik ezt mozgást, a légköri turbulencia bensőséges megértéséhez általában olyan műszerekre van szükség, amelyek gondosan feltérképezik az egyébként láthatatlan mozgásokat. Ezért is lenyűgöző Van Gogh szinte műszerrel vetekedő pontossága. A festő bizonyára nagyon alaposan megfigyelte a valós légáramlásokat, így a Csillagos éj című képen nemcsak az örvények mérete, hanem azok relatív távolsága és intenzitása is

pontosan követi a légköri áramlásokat szabályozó fizikai törvényszerűséget.”

Egy Van Gogh-kép elemzése

A kutatók a műalkotás nagy felbontású digitális képét használták fel arra, hogy a festményen ábrázolt égbolt örvényeit megfestő ecsetvonásokat a légköri turbulencia nyomjelzőjeként vizsgálják. Azt nézték meg, hogy a körkörös ecsetvonások rímelnek-e mindarra, amit tudósok korábban a légkör mozgásáról megállapítottak.

Egy korábbi tanulmány már rávilágított, hogy a Csillagos éjben megfestett levegőáramlási jellegzetesség a világűrben lévő úgynevezett molekuláris felhőkben is megfigyelhető. Ez az új tanulmány megerősíti, hogy a művész intuitív megértése a természet fizikájáról sokkal mélyebb volt, mint gondoltuk. A turbulens áramlások festésével kapcsolatos jövőbeli kísérleti kutatások segíthetnek majd megérteni, hogyan sikerült a művésznek megragadnia a turbulenciát. Nemcsak az égbolt ábrázolásában, hanem magában a festés fizikai aktusában is.

Van Gogh megfigyelései

Van Gogh rendkívül alapos és érzékeny megfigyelő volt, aki mélyen átélte a környezetét, és festményei gyakran ennek a megfigyelésnek az eredményei. A festő rengeteg időt töltött a szabadban, kedvenc témái közé tartoztak a tájak, mezők, falusi házak, fák és napraforgók. Festészetében azonnal reagált a fény változásaira és a természet formáira.

Van Gogh munkáiban gyakran az érzelmek és a belső világ kivetítése is megjelenik. Szóban forgó képét már nagyon labilis mentális állapotban festette és amellett, hogy sikerült aerodinamikailag is pontos képet alkotnia a tájról, a festmény erről a zaklatottságról és szorongásról is árulkodik.

Vincent van Gogh életéről és az abban nagy szerepet játszó nőkről ebben a korábbi cikkünkben írtunk. 

Kiemelt kép: Van Gogh önarcképe az amszterdami Van Gogh múzeumban, Jasper Juinen/Getty Images