Magyarország és környéke a Duna árvize miatt szenved, míg a nagyvilágnak egy másik víztömeg okozhat problémát, a nyugat-antarktiszi Thwaites-gleccser. A jégtömb akkora, hogy ha elolvad, akkor a globális tengerszint 65 centiméterrel nő meg.

Emellett fontos visszatartó szerepet is játszik, amíg ez a gleccser kitart, addig más jégtáblák sem tudnak az óceánba kerülni. A kutatók szerint ha ez megtörténne, az már több, mint három méternyi vízemelkedést jelentene világszerte.

Ezért olyan veszélyes a gleccser olvadása

Márpedig a Doomsday-gleccser gyorsabban olvad, mint ahogy eddig számítottunk rá. Ez pedig destabilizálhatja az egész nyugat-antarktiszi jégtakarót, ami végül annak összeomlásához vezethet. Az International Thwaites Glacier Collaboration (ITGC) nevű nemzetközi összefogás azért jött létre, hogy a fontos gleccsert tanulmányozza terepmunkával, számítógépes modellezéssel, távvezérlésű eszközökkel. A szervezet az angliai Cambridge-ben, a British Antarctic Survey-ben számolt be a jelenlegi helyzetről és a prognózisról.

Robert Larter tengeri geofizikus szerint a létező legrosszabb forgatókönyvtől ebben az évszázadban valószínűleg nem kell tartanunk.

A helyenként 2 kilométer vastag Thwaites viszont gyorsabban húzódik vissza, mint gondolták. 2010 óta évente átlagosan 8 kilométernyi tűnik el belőle. A tengerszint emelkedése tehát egyelőre nem fenyeget közvetlenül, viszont akkor is megtörténik, ha holnaptól minden klímaegyezményt betartunk. Nincs visszaút.

Az infografikán látható a veszélyes gleccser elhelyezkedése, és az, ahogy a meleg óceáni víz olvasztja (Kép: Yasin Demirci/Anadolu via Getty Images)

Mi lesz az emberiséggel 2100 után?

Hosszabb távon a kilátások továbbra is borúsak. A legrosszabb forgatókönyv szerint a Thwaites és az általa alátámasztott jégtáblák 2300-ra összeomlanak. Ez négy méterrel magasabb vízszintet eredményez majd. Ahhoz azonban, hogy ez még a következő 76 évben megtörténjen, a tudósok szerint egy tisztességes méretű ütés kellene a gleccserre ahhoz, hogy a mélyvízbe kerüljön. Repedések viszont már így is keletkeznek rajta, amelyek komoly aggodalomra adnak okot.

A gleccser története ráadásul kiszámíthatatlan és gyors változásokat mutat.

1940 óta rögzítik a kutatók a visszahúzódását, de az ütem sosem egyenletes. A Doomsday-gleccser tehát szeszélyes, ezért nehéz megjósolni jövőjét, és vele együtt az emberiségét is. Annyit tudunk, hogy a gyors olvadás ránk, magyarokra is kihat, mivel

minél kevesebb a jég a bolygó északi és a déli részén, annál gyakrabban kell nekünk is szembenéznünk szélsőséges időjárási eseményekkel.

Például villámárvizekkel és szélsőséges hőhullámokkal. Minél tovább emelkedik a tenger vízszintje, annál több népes ázsiai nagyváros kerül veszélybe. 3 méteres emelkedés esetén a Maldív-szigetek eltűnnének, ezen kívül élhetetlenné válna Hága, London, HongKong, Miami, New York, Sanghaj, Oszaka és Rio de Janeiro is.

Svájc sincs biztonságban, az ottani gleccserek is olvadnak. 

Kiemelt kép: Getty Images