Egy nyári szünidő során, nagymamám társasházi lakásában találkoztam először a rózsaszínbe csomagolt füzetekkel. Az éjjeliszekrényen, a pumpás parfümös üveg és a ketyegő asztali óra mögött lapultak ezek a mesés szerelmeket sejtető kötetek, melyeket körüllengett a felnőttek tárgyaira jellemző titokzatosság. Később anyukámtól megtudtam, a kiterjedt Courths-­Mahler-­gyűj­teményhez még neki sem szabadott hozzányúlnia – én pedig nem árultam el, hogy nem egybe bizony stikában beleolvastam.
Az elmúlt évtizedekben nem kizárólag a 20. század első felében alkotó német írónő Hedwig Courths-­Mahler által jegyzett érzelmes történetek számítottak népszerű lektűröknek. Júlia, Romana, Szívhang, Tiffany, Bianca és Arany Széphistória – csak néhány gyűjtőcím, melyekkel gyakran találkozhattunk, ha alaposabban szemügyre vettük valakinek a könyvespolcát, vagy csak elsétáltunk a szomszédos drogériába, szupermarketbe. A helyszínválasztás nem véletlen, a kiadók főként a női vásárlókat célozzák a szerelmes ponyvafüzetek megjelentetésével, amelyek időtlen népszerűségnek örvendenek, mert ahogy azt a könyvpiaci trendek mutatják, továbbra is sokan helyet szorítanak nekik az éjjeliszekrényen.

A „giccskirálynővel” kezdődött

„Courths-Mahlert asszonykoromban vettem a kezembe először, igaz, hogy mióta megismertem, híve vagyok, úgy tartom az ágyam közelében, mint más a Belloidot. Ha már nem tudok dolgozni a kimerültségtől, s kedvem sincs semmihez, elő valamelyik művét, s öt perc múlva megenyhülök, vihogni kezdek, energiám visszatér. Ellenállhatatlanul, lélekemelően hülye.” Szabó Magda írta ezeket a sorokat a német szerző könnyed érzelmes regényeiről, melyek világszerte elrabolták a hölgyolvasók szívét.
A „giccskirálynőként” is emlegetett Hedwig Courths-Mahler 1867-ben látta meg a napvilágot, s bár nem ő volt az első, aki idilli történeteivel felrázta a ponyvairodalmat, páratlan termékenységgel születő írásai máig megkerülhetetlenek a műfajban. Hedwig annak ellenére, hogy életében legendává vált, már ötvenéves elmúlt, amikor először írni kezdte kizárólag szórakoztatásra szánt rövid szerelmes regényeit, melyek közül nem egyet meg is filmesítettek.
Művei csak Németországban 1955-ig több száz milliós példányszámban keltek el, de írásainak mintegy fele itthon is megjelent magyarul, 1918 és 1937 között háromszáznál is több kiadásban. Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusa mintegy hétszáz címet listáz a szerzőtől a nyilvántartás szerint, ami nem csoda, hiszen az 1990-es években szinte kéthetente jelentek meg az itthon újnak számító Courths-Mahler-történetek vékony füzetek formájában.

Ellopja a szívünk

A statisztikák szerint másodpercenként 4,1 Harlequin-románcot adnak el világszerte, ami jól mutatja, milyen vezető szerepet tölt be ez a kis kanadai kiadó a romantika iparágában. Magazinszerű szerelmes történeteik jellemzően alig kétszáz nyomtatott oldalból állnak, borítójuk azonnal felismerhető mintát követ, szerkesztőik­ pedig konkrét kikötéseket fogalmaznak meg a címet, az érzékiség szintjét, a preferált érzelmi hangulatot és az ígért befejezést illetően.
Elloptad a szívem, Bódító szerelem, Gyengéd bosszúálló, Trópusi éjszakák, Az ördög ölelése – csak néhány hangzatos cím, melyen első hallásra talán elmosolyodunk, de a valóságban sokan szépirodalomba csomagolva olvastuk, olvassuk őket a metrón, vagy Szabó Magdához hasonlóan az ágy mellett tartjuk, hogy általuk elmeneküljünk egy kicsit a mindennapi valóságból. Merthogy épp ebben rejlik a sikere. A szerelem témája hálás, ebben a formában pedig valódi instant boldogság, amit – legyünk bármilyen elfoglaltak is – könnyen és gyorsan, akár egy áruházban korzózva magunkhoz vehetünk.

Szép kis románc

Szimbolikus, hogy a romantika műfajában kiharcolt monopóliumot a kiadó éppen egy szerelmes hitves hozzáértő rajongásának köszönheti.
Richard Bonnycastle fiatalon könyvelőként és szőrmekereskedőként járta Kanada legvadabb tájait,­ mielőtt családos ember lett, így azonban már bizonytalannak találta ezt a veszélyekkel teli foglalkozást. Miután letelepedett, úgy döntött, megvásárolt nyomdája mellé egy kiadóvállalatot is alapít, mely stabil üzletet biztosít majd a megélhetéshez. Szeretett felesége, Mary Bonnycastle volt az, aki felfedezte, nem a westerntörténetek vagy a szakácskönyvek, hanem a „szép kis románcok” hozzák a legnagyobb bevételt a kiadó számára, s mint háztartásbeli, ugyanakkor társaságkedvelő asszony, meglátta a bennük rejlő jövedelmező lehetőséget.
Egy idő után Mary vette át a főszerkesztői feladatokat, és elsőként a közönségkedvenc orvosi románcokkal célozta meg az amerikai piacot. Mary azonban nem csupán az általa preferált szerkesztői irányelvekhez ragaszkodott. Ötletei nyomán a vállalat hamarosan úttörő értékesítési taktikákat vetett be, és a romantikus regények kizárólagos észak-amerikai forgalmazójává vált.

Egyenesen a fogyasztókhoz

1949-es megalakulása után a Harlequin kiadványai a hetvenes évekre gyakorlatilag megszállták az élelmiszerboltokat, és bár korábban is jelen voltak azokon a helyeken, ahol puha fedeles köteteket árusítottak, a szupermarketekkel új szintre emelték az eladásokat. Megkerülve a feltételeket szabó könyvesboltokat, a drogériák, áruházak és újságstandok után közvetlenül az ügyfeleknek nyújtottak havi rendszerességgel könyvcsomagokat.
A kiadó ekkorra már egyértelműen pozicionálta magát: széles közönségnek kínált rövid terjedelmű, pénztárcabarát, szórakoztató szerelmes könyveket, melyeket a vásárlók néhány óra alatt elolvashatnak, hogy kis időre kiszakadjanak a hétköznapok szürkeségéből, elmerüljenek az egzotikus tájak és szenvedélyek világában. A kiadó nem szégyellte, hogy oda megy, ahol a vásárlói, a dolgozó nők, az elfoglalt háziasszonyok megfordulnak. Bátor üzleti modelljük révén olyan neveket tettek világhírűvé, mint Nora Roberts, Daniel Silva, Sandra Brown vagy Elizabeth Lowell.
Itthon Katherine Arthur Új élet kezdetén című szerelmes füzete volt az első a magyarországi Harlequin megalakulásával, amely 1989 júliu­sában jelent meg. Az első címből azonnal százhatvanezer példány fogyott, az 1989 és 2009 között ­kiadott háromezer ponyvafüzetből már száznegyvenmillió kiadvány került a boltok, majd az olvasók polcaira. A Júlia-füzet a milliár­dosok és modellek luxuséletét, a Romana­ egzotikus szerelmeket, a Tiffany érzéki történeteket, a Bian­ca a második esély lehetőségét, míg a Szívhang-ponyvafüzetek felejthetetlen kórházi románcokat ígért és ígér.