Máig előttem van egy kép gyerekkoromból. Akkor hetven körüli nagymamám az ágya szélén ült, és egy számomra nagyon ijesztő megjelenésű sebszerűséget kenegetett a derekán, miközben erős fájdalomról panaszkodott. Nagyon megijedtem, mert azt hittem, „halálos” dologról van szó. Később kiderült, hogy bár rettentő fájdalmas, szerencsére múlékony állapotról van szó. Az övsömör egy rendkívül fájdalmas, vírusos bőrbetegség, melyet ugyanaz a kórokozó okoz, ami a bárányhimlőt is kiváltja.

Az összefüggést épp egy magyar gyermekgyógyász-professzor, ifjabb Bókay János fedezte fel. A varicella-fertőzés az esetek döntő többségében 1-2 hét alatt lezajlik. A hegek jó eséllyel szépen gyógyulnak, de a vírus nem tűnik el a szervezetből, hanem egyfajta szunnyadó állapotban megbújik az idegsejtekben. Évekkel vagy akár évtizedekkel később aktiválódhat, és övsömör kialakuláshoz vezethet. Míg bárányhimlős – elvileg – életében csak egyszer lehet az ember, az övsömör akár többször is jelentkezhet.

Az övsömör kockázati csoportjai

A vírus újra-aktiválódási mechanizmusa egyelőre nem ismert. De valószínű, hogy szoros összefüggésben van a legyengült immunrendszerrel, ami pedig összekapcsolódik bizonyos egészségi állapotokkal vagy épp az életkorral. Az övsömör ezért gyakrabban érint 60 feletti, vagy idős embereket, mivel az immunrendszer működése az életkor előrehaladtával romlik.

Az övsömör és a bárányhimlő vírusa (Fotó: Getty Images)

Szintén magasabb a megbetegedés kockázata a különféle krónikus betegséggel (autoimmun betegségekkel, cukorbetegséggel) élő emberek esetében, valamint a HIV-vírussal fertőzött, a daganatos betegséggel küzdő, vagy az immunszupresszív terápiában részesülő betegeknél.

Az olyan, az immunrendszer egészségét veszélyeztető egyéb tényezők, mint a krónikus stressz vagy az alváshiány, szintén felelősek lehetnek a betegség szárba szökkenéséért.

Az övsömör világszerte milliókat érint, az elmúlt időben több ismert ember is beszámolt a nehéz tünetekről. Robert De Niro és George Clooney is részletesen mesélt az állapothoz kapcsolódó fájdalomról, nemrégiben pedig Liptai Claudia került kórházba övsömör miatt kialakult óriási fájdalom miatt.

Az övsömör tünetei

Az övsömör legfőbb jellemzője a vörös és kifejezetten fájdalmas kiütés, amely mindig egy adott ideg mentén, övszerű mintázatban terjed. A kiütés általában csak az egyik testfélen jelenik meg, leggyakrabban a törzsön, de előfordulhat az arcon, nyakon vagy végtagokon is.

A kiütés megjelenése előtt az érintett területen fájdalom, égető érzés, viszketés vagy zsibbadás jelentkezhet.

Ezek a tünetek néhány napig fennállhatnak, mielőtt megjelenik a bőrkiütés is. A kiütés vörös foltokkal kezdődik, majd ezekből apró, folyadékkal teli hólyagok alakulnak ki. A hólyagok általában az érintett terület mentén csoportosulnak, gyakran övszerű mintázatot követve. Sok beteg számol be lázról, fejfájásról, fényérzékenységről és izomfájdalomról is a betegség kapcsán.

A hólyagok 7-10 nap múlva kifakadnak, majd pörkösödnek, és általában 2–4 hét alatt begyógyulnak. Az érintett terület helyén azonban gyakran megmaradnak hegek, és a bőr érzékenysége hosszabb ideig fennmaradhat.

Övsömörhöz hasonló betegségek

Az övsömör tünetei hasonlítanak néhány más, bőrtünetet (is) okozó betegség jegyeihez is. Allergiás reakcióból kialakuló kontakt dermatitisz például hasonlóan piros, viszkető foltokat okozhat, mint az övsömör. A különbség az, hogy a kontakt dermatitisz általában nem jár olyan intenzív fájdalommal, mint az övsömör, és elrendezése nem követi az idegvonalakat.

Az ekcéma olyan bőrpírrel, viszketéssel és hámlással járhat, ami összetéveszthető az övsömör kiütéseivel, viszont ez nem akut, hanem krónikus betegség, és nem okoz olyan intenzív fájdalmat, mint az övsömör.
A lupusz egy olyan autoimmun betegség, amely különféle bőrkiütéseket okozhat, emiatt bizonyos esetekben akár össze is téveszthető az övsömörrel, de a fájdalom és a kiütések elhelyezkedése eltérő.

Az övsömör korai szakaszában gyakori, hogy az érintett ideg mentén fájdalom jelentkezik, de még nem láthatóak a kiütések. Ezt a fájdalmat gyakran összetévesztik más ideg- vagy izomfájdalommal, például isiásszal vagy bordaközi idegfájdalommal.

Övsömör és fájdalom

Az erős fájdalom az övsömör egyik legkellemetlenebb tünete. Sokszor még a kiütések eltűnése után is fennmarad, és megdöbbentően erős lehet a sömör méretéhez képest. A fájdalom azért olyan intenzív, mert a vírus az idegeket fertőzi meg, a fertőzés során az idegrostok gyulladásba kerülnek, ami nagyon erős, égő, szúró fájdalmat okozhat, ezáltal az övsömör okozta fájdalom sokkal súlyosabb, mint amit egy bőrkiütés indokolna, mert az idegrendszer közvetlen érintettségéről van szó.

A fájdalom mellett a kiütések és a hólyagok viszkethetnek, égethetnek is, ezáltal pedig nagy mértékben rontják az életminőséget. Az övsömör az érintett emberek számára ráadásul nemcsak fizikai fájdalommal jár, hanem pszichés megterhelést is jelent, hiszen az elhúzódó fájdalom, az alvásproblémák, valamint a szövődmények miatti félelem komoly mentális terhet róhat a betegekre. Ráadásul a kiütések és az esetleg fennmaradó hegek esztétikailag is zavaróak lehetnek az érintettek számára.

Komplikációk

Az övsömör azért is veszélyes, mert nagyon gyakran alakulnak ki szövődményei. A posztherpeszes neuralgia (övsömör utáni fájdalom) az egyik leggyakoribb komplikáció, amely az övsömör kiütéseinek eltűnése után is fennmaradó erős idegfájdalommal jár. Ez a fájdalom hónapokig vagy akár évekig is tarthat, és gyakran erőteljes, szúró jellegű.

Ha az övsömör az arcon vagy a szem környékén alakul ki, akkor súlyos szemproblémákhoz, sőt, akár látásvesztéshez is vezethet. Az övsömör emellett okozhat idegrendszeri szövődményeket, agyvelő- vagy agyhártyagyulladást, esetleg arcidegbénulást is. A hólyagok (csakúgy, mint a bárányhimlő esetében) elfertőződhetnek, ami súlyosabb bakteriális bőrfertőzéseket eredményezhet. Ritkábban, de az övsömör a fül környékén is előfordulhat, és halláskárosodást vagy szédülést okozhat.

Övsömör kezelése

Az övsömör kezelése általában antivirális gyógyszerekkel történik, amelyek segítenek csökkenteni a fájdalmat és gyorsítani a gyógyulást, különösen akkor, ha a tünetek megjelenése után 72 órán belül elkezdik szedni őket. Az antivirális kezelés mellett fájdalomcsillapítók, kenőcsök és, ha szükséges, szteroidok is alkalmazhatók a fájdalom enyhítésére és a gyulladás csökkentésére. A megfelelő kezelésről a háziorvost kérdezzük.

Az övsömör megelőzése szempontjából fontos szerepet játszik a bárányhimlőt és a későbbi övsömört is okozó Varicella zoster elleni oltás beadása.

A VZV elleni védőoltás élő, de legyengített kórokozókat tartalmaz, az oltási sor jelenleg két oltásból áll, és 2019 óta kötelező.

Azoknak, akik gyerekkorukban nem kaptak oltást, de nem is estek át bárányhimlőn, felnőtt korban is érdemes felvenniük az oltást, főleg, ha kockázati csoportba tartalmaznak gyengébb immunrendszerük miatt. Nemcsak az övsömör elleni védekezés okán, de nők például azért is, mert a vírus a terhesség során súlyos szövődményeket okozhat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Bár az övsömör tünetei egyes esetekben nem súlyosak, a diagnózis felállítása és a szövődmények kockázata miatt mindig érdemes orvoshoz fordulni vele.

Az antivirális kezelés hatékonyabb, ha a tünetek megjelenése után 72 órán belül elkezdik, ezért nem érdemes halogatni.

Emellett azonnali orvosi segítséget kell kérni, ha az övsömör az arcon, kiváltképp, ha a szemen jelenik meg, mivel ez látásvesztéshez vezethet. Intő jel, ha súlyos fájdalom lép fel, amely nem enyhül, és az is, ha azt érintett területen a bakteriális fertőzés jelei (vörösség, duzzanat vagy genny) jelennek meg. Szintén orvoslátogatást igénylő eset, ha az övsömör kiterjedt és több testrészt is érint (ez immunhiányos állapotokban előfordulhat).

Egy másik (igaz, autoimmun betegség tüneteként jelentkező) sömörről, a pikkelysömörről is írtunk már korábban.

Kiemelt kép: Getty Images