Elsőként tisztázzuk, mit is takar a szuperintelligens megnevezés? A szuperintelligencia szót Nick Bostrom oxfordi filozófushoz kötik, aki a Superintelligence: Paths, Dangers, Strategies című, 2014-ben megjelent ismeretterjesztő könyvével bevezette a szót a köztudatba.

Bostrom mindent szuperintelligenciának nevez, ami felülmúlja az emberit, azaz a mesterséges intelligenciára és annak térnyerésére gondol. A hétköznapi szóhasználatban azonban a szuperintelligens szót az átlagos felüli, emberi intelligenciára használjuk. Most azokat a jeleket vesszük sorra, amelyekből kiderül, hogy valaki kiemelkedően magas intelligenciával rendelkezik, függetlenül az AI használatától.

A szuperintelligens emberek és a humor

Érdekes módon az egyik fontos jelnek semmi köze az egyetemi diplomához, a nyelvtudáshoz vagy ahhoz, hány perc alatt nyitod ki az ördöglakatot. A szuperintelligens ember onnan ismerhető fel, hogy az illető szereti és érti a sötét humort. No persze nem az alpárit értjük ezalatt, inkább azokat, akik észreveszik és élvezik a fonák helyzeteket. Ehhez viszont szükség van arra, hogy jól képzettek legyenek, az átlagosnál magasabb verbális és nem verbális intelligenciával rendelkezzenek.

Egy kutatás azt is megállapította, hogy a csavaros vicceket kedvelő emberek érzelmi stabilitása is magasabb. Képesek nevetni olyan témákon, mint a halál, a betegség, a nyomor, a háború vagy épp a keserűség. De nem kinevetik ezeket, hanem inkább foglalkoznak ezekkel a témákkal, elmélkednek rajtuk és nem ijednek meg tőlük. Az akasztófahumor a modern világ abszurditásának, érzéketlenségének, paradoxonának és kegyetlenségének kifejezésére szolgál. Az ilyen humor feldolgozása pedig komoly kognitív képességeket igényel.

Aki szuperintelligens, nem biztos, hogy jó fej

Az átlagon felüli intelligenciának komoly árnyoldalai is léteznek. Az illető sokkal többet aggodalmaskodik, mert tudja, mi mindentől lehet jogosan tartani. Az ilyen típusú emberek amúgy is túl sokat gondolkodnak, elemeznek, ez pedig akár a társasági életük rovására is mehet. Mindannyian ismerünk legalább egy olyan embert, aki csupán azért, mert megteheti,

úgy űz gúnyt finoman másokból, hogy azt csak kevesen értik,

esetleg kiselőadásokat tart a legújabb kutatási eredményekről, vagy csak felhívja a figyelmet mások logikai hibáira. A szuperintelligens emberek sokszor akkor is analizálnak, amikor érezniük kellene, így ritkán felszabadultak, emiatt pedig furcsának tűnhetnek mások szemében. A filmek, sorozat világa tele van ilyen vezetőkkel, gondoljunk csak dr. House-ra.

A szuperintelligens embereknek nem mindig jó a modoruk (Kép: Greg Gayne/NBCU Photo Bank/NBCUniversal via Getty Images)

Az intelligencia jele lehet, ha magadban beszélsz

Veled is biztos megtörtént már, hogy ha egyedül voltál, magadnak kezdted sorolni a teendőket, rendreutasítottad magad, értékelted a viselkedésed vagy épp buzdító beszédet intéztél az egyszemélyes közönségedhez? Amikor rajtakapnak, hogy ezt csináljuk, sietünk megnyugtatni a másikat, hogy nem vagyunk bolondok.

Régebben ugyanis az őrület jeleként tartották számon ezt a fajta kommunikációt, igaz, részben tévesen.

Ha van értelme annak, amit mondunk, ha az inkább egy kihangosított, értelmes párbeszéd saját magunkkal, akkor inkább a magas intelligencia jele, mint a bomlott elméé. A hangos beszéd segít tisztázni a gondolatokat, megszilárdítani az emlékeket, sőt még a problémamegoldó képességet is fokozza.

A kiemelkedően magas érzelmi intelligencia 5 jele.

A rendetlenség is a szuperintelligens emberek sajátja?

Kathleen Vohs, a Minnesotai Egyetem szakértője szerint minél rendetlenebb vagy, annál okosabb is. Ezt pedig nem önmaga védelme érdekében találta ki, amiért hegyekben állt a konyhájában a mosatlan. Vohs a Psychological Science című szaklapban közzétett tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy az átlátható, még nem egészségtelen káosz segíti a kreatív gondolkodást, érdekesebb ötleteket eredményezhet, mint a steril, élére állított háttér.

Nem képzelik magukat többnek

A pszichológusok régóta ismerik a Dunning-Kruger-effektust, amely szerint a kevésbé okos emberek túlbecsülik saját szellemi képességeiket, míg az intelligensek sokkal inkább tisztában vannak korlátaikkal. Ahogy a jó öreg mondás tartja, tudják, mit nem tudnak. A korlátaik ismerete pedig arra is lehetőséget ad, hogy pótolják a hiányosságaikat: olyan emberekkel veszik körbe magunkat, akik értenek a számukra túl bonyolult területekhez, és mindig hajlandóak tanulni, képezni magukat.

A szuperintelligens emberek szívesen tartanak állatot

A házi kedvencek bizonyítottan jó hatással vannak testi és lelki egészségünkre, oldják a magányt, csökkentik a stresszt, a depressziós tüneteket. Főleg azok nyernek sokat, akik beszélgetnek is az állatukkal, ez hasonlóan jó eredményekhez vezet, mint amikor magukban beszélnek.

Az sem mellékes, kutyát vagy macskát tartanak.

Egy 2017-es tanulmányból kiderült, hogy a macskások magasabb pontszámokat értek el az önállóság, a nyitottság, az absztrakció és az általános intelligencia mérésénél. A kutyások cserébe jobban teljesítettek a melegség, az élénkség, az extraverzió, az elfogadhatóság és a lelkiismeretesség terén.

Te is szuperintelligens vagy? Mutatunk még pár jelet.

Kiemelt kép: Getty Images