A tudósok szerint a húsleves vagy csontleves szinte egyidős a tüzet és a kezdetleges edényeket ismerő emberiséggel: vadászó-gyűjtögető őseink az egyébként ehetetlen állati részeket, a csontokat, a patákat és a csülköket iható erőlevessé főzték. A húslevesfőzés azonban mára szinte tudománnyá vált. Más íze lesz, ha csontokból és más, ha húsos csontokból főzzük.
A marha, a sertés, a pulyka és a csirke is alkalmas a célra, de más ízhatást is adnak az ételnek. A fűszerek, zöldségek aránya is családról családra változik, de abban egyetérthetünk, hogy a levesünk akkor lesz valódi felüdülés a betegnek, ha minél kevesebb mesterséges anyagot és minél többféle friss zöldséget használunk. Azaz a forró víz, amiben feloldottunk egy leveskockát, semmilyen gyógyító hatással nem jár azon kívül, hogy fűszeres meleg víz kerül a gyomorba.
Így érdemes húslevest főzni
Az igazi húsleves hosszú ideig fő (hivatalosan: órákig gyöngyöztetjük) és sajnos majdnem ennyi idő összeszedni és megpucolni a hozzávalókat is. Egy fazéknyi leveshez szükségünk lesz egy vöröshagymára, pár gerezd fokhagymára, 4-5 sárgarépára, 2-3 fehérrépára, egy kisebb darab karalábéra, zellerre, petrezselyemzöldre, pár szem krumplira is. Sokan gazdagítják paradicsommal, pár karikányi paprikával, borsóval, édesburgonyával, gombával is.
Minél frissebbek és minél kevesebb vegyszerrel találkoztak a zöldségek, annál jobb: az egész levesnek tartalmasabb íze lesz, ha a kertünkből szedjük fel az erős ízű hozzávalókat.
Fűszerezni szinte csak sóval és borssal szükséges, a jól összeállított erőlevesbe nem kell semmilyen ízfokozót vagy leveskockát beletenni. A pucolás hosszadalmas bíbelődés, s csak ezután jön a főzés, ami jó esetben órákig tart. Ez a gyógyító levesünk egyetlen hátránya: mire kitaláljuk, hogy megfőznénk, beszerezzük a hozzávalókat és végzünk mindennel, egy fél nap is eltelhet a tálalásig.
Hogyan segít a húsleves a betegség ellen?
Ha valamilyen fertőzéssel küzdünk, az ágynyugalom mellett fontos a megfelelő folyadékpótlás és a fájó torok megnyugtatása is. Ezért érdemes gyógyteákat főzni, kis mézzel édesítve meginni belőle akár napi több litert is. Ilyenkor értékeljük igazán a gyógyfüvek mellett a forró, tartalmas leveseket is. Ellátnak folyadékkal, fontos tápanyagokkal, könnyen emészthetőek, de nem telítenek el, és akár kanalanként is adagolhatjuk őket.
Nem véletlen, hogy már időszámításunk előtt is erőlevessel gyógyítottak, amelyeket a húsleveshez hasonlóan csontokból és zöldségekből főztek.
Az ókori Kínában és Görögországban is gyakran írta fel receptre az orvos, a betegek pedig tényleg gyógyultak tőle. Hogy miért? Mert kimutatható mennyiségű gyulladáscsökkentő anyag található benne, ráadásul nedvesíti az igénybe vett nyálkahártyákat, a zöldségekből származó vitaminok, a csontokból kioldódó ásványi anyagok pedig erősítik az immunrendszert.
Az állati bőr és kötőszövetben található zselatin még a háborgó gyomrot vagy a gyulladt emésztőtraktust is megnyugtathatja. A hagymák emellett köptető, nyákoldó, erősítő hatásúak, külön csak belőlük is szoktak gyógyhatású teát főzni, így ha egy helyett két vöröshagyma fő a levesben akár egy egész fej fokhagymával együtt, az csak fokozza a hatást.
Ilyen sokféleképpen felhasználhatjuk
A húsleves nem csak betegségek idején hasznos. A hűtőben csak 2-3 napig tárolhatjuk, de a maradékot jégkockatartóban érdemes lefagyasztani, és rizottófőzésnél, szószok, mártások ízesítésénél újra elővenni. Gazdag, telt ízt ad az ételeknek, és szinte minden sós ételhez felhasználhatjuk.
Ha szeretjük a kocsonyát, akkor a maradék levesből plusz bőrös állati részek és fokhagyma hozzáadásával azt is főzhetünk.
A húslevesben maradt zöldségeket is újrahasználhatjuk, ha pürésítjük őket: tojás és liszt hozzáadásával nokedli készülhet belőlük, önmagukban pedig tésztaszószként is funkcionálnak a megfelelő fűszerezés vagy paradicsomos gazdagítás után. Ha hús maradt feleslegben, salátákba, szendvicsekbe tehetjük felvágott helyett.
No de hogyan lesz igazán aranyló és tökéletes a húsleves? A következő cikkből kiderül.
Kiemelt kép: Getty Images