Te is, ő is, én is hordom, és mind más ok miatt viseljük a melltartót. Van, aki azért, mert mellei tartásához elengedhetetlenül szüksége van rá. Más azért hordja, mert formálni szeretné melleit, megint más egyszerűen azért, mert a társadalmi normáknak, szokásoknak szeretne megfelelni. Van, aki a maga örömére: mert egyszerűen szereti csinosnak érezni magát, és ehhez számára erre van szükség.
Rendszeresen fellobban ugyanakkor a vita, hogy a melltartó viselése hogyan hat – pláne az életkor előrehaladtával – mellünk formájára. A melltartó szavatolja, hogy mellünk ne ereszkedjen meg? Vagy épp ellenkezőleg: az, hogy mellünk mindig alá van támasztva, végül a tartószövetek elgyengüléséhez vezet?
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan hat a melltartó viselése a mellekre, érdemes kicsit jobban megismerni a mell anatómiáját. Egyrészt fontos tudni, hogy a mellben, annak szövetében nincs izom.
A női mell alapvetően zsírszövetből és mirigyekből épül fel, mellizmunk pedig a mellünk alatt található.
Ráadásul nem ez tartja, legfeljebb alátámasztja-kiemeli a mellet. A mellek tartásáért az úgynevezett Cooper-szalagok felelősek. Ezek az úgynevezett izompólyák a szegycsonthoz kapcsolódnak a mell mirigyállománya felett, a bőr és az izom között. Egyfajta „belső melltartóként” működnek, mert segítenek a melleket a helyükön tartani.
Az életkor előrehaladtával nemcsak a bőr rugalmassága csökken, de a Cooper-szalagok is megnyúlhatnak. Ez a két tényező együtt (kiegészülve a mirigyállomány fogyásával) a mellek megereszkedéséhez vezethet.
De vajon hogy szól bele ebbe a folyamatba a melltartó? Viseljük, amennyit csak lehet, vagy épp ellenkezőleg: ha nem muszáj, inkább ne hordjuk? Mindkét megközelítésnek van alapja.
Érvek a melltartó mellett
Az egyik legnyilvánvalóbb érv a melltartó viselése mellett annak tartó funkciója, ami különösen jelentős a nagyobb mellű nőknél. A megfelelő melltartó viselése enyhíti a mell súlyából adódó terhelést, és ezzel csökkenti a hát- és nyakfájdalmakat is.
A sportmelltartó is ezzel a képességével emelkedik ki, mivel megakadályozza a mellek sport közbeni túlzott kilengését, ami kényelmetlen, és hosszú távon fájdalmas is lehet. Kutatások kimutatták, hogy a nagyobb mellű nők nem megfelelő sportmelltartó viselésekor, illetve amennyiben egyáltalán nem viselnek melltartót intenzív mozgáshoz, azt kockáztatják, hogy a mell hirtelen emelkedésétől és esésétől megnyúlnak a fentebb említett szalagok.
Sok nő választ melltartót az esztétikai szempontok miatt is, mivel ez a ruhadarab segíthet a mellek formálásában és megemelésében. Egy jól megválasztott melltartó kiemeli a nőies alakot, és sok nő ettől magabiztosabbnak érzi magát.
Különösen a push-up melltartók képesek látványosan megemelni és teltebbnek mutatni a melleket. Ezt a nők egy része örömmel konstatálja a tükörben.
Sokan úgy vélik, hogy a melltartó rendszeres viselése hozzájárulhat a mellek feszességének megőrzéséhez, mivel az állandó támasz csökkenti a Cooper-szalagok és a bőr megnyúlásának kockázatát. A melltartó – e vélekedés szerint – alátámasztja a melleket, és megakadályozza, hogy azok a gravitáció hatására megereszkedjenek.
A melltartó viselése emellett sok kultúrában elvárás is. Számos munkahelyi és társadalmi környezetben érzik úgy a nők, hogy a melltartó viselése hozzájárul ahhoz, hogy szakmailag is komolyan vegyék őket professzionális szituációkban.
Érvek a melltartó ellen…
Az egyik leggyakoribb, a melltartó ellen felhozott ellenérv az, hogy annak rendszeres viselése állítólag hozzájárulhat a mellek megereszkedéséhez. Egyes szakértők szerint a melltartó folyamatos viselése gátolja a Cooper-szalagok és a mellizmok erősítését, mivel ezek a nem kapják meg a szükséges terhelést ahhoz, hogy természetesen erősödjenek és támasszák a melleket.
Egyes vélekedések szerint ha a melltartó folyamatosan alátámasztja a melleket, a szalagok idővel gyengülhetnek, ami a mellek megereszkedéséhez vezethet.
Egy 2013-as francia tanulmány, mely akkoriban nagy visszhangot keltett, pontosan erre a következtetésre jutott.
A kutatás szerint ugyanis a melltartót nem hordó nők mellizmai erősebbek voltak, szalagjai pedig feszesebbek, mint azoké, akik napi több órán át viseltek melltartót.
Sok nő emellett úgy érzi, hogy a melltartó viselése kényelmetlen is, különösen hosszabb időn keresztül. Sokan tudunk azonosulni azzal az érzéssel, amikor az ember hazaérve alig várja, hogy levehesse magáról az itt nyomó, ott szorító holmit. A szoros pántok, a merevítők, vagy a nem megfelelő méretű melltartók fájdalmat, nyomást és bőrirritációt okozhatnak, ezért aztán egyre több nő dönt úgy, hogy mellőzi a melltartót, különösen otthon vagy hétköznapi tevékenységek közben.
A melltartó viselésének egyik másik kritikája az, hogy a nők sokszor csak azért döntenek a viselése mellett, mert a társadalmi normák vagy a divat ezt diktálja nekik. Emiatt érzik úgy sokan, hogy a melltartó elhagyása az önkifejezés és a társadalmi elvárásokkal való szakítás egyik formája lehet.
Mi az igazság melltartóügyben?
Ahogy ez már lenni szokott, mindkét megközelítésnek van alapja, és az igazság valahol a két álláspont között helyezkedik el.
A melltartó viselése bizonyos helyzetekben hasznos lehet, például sportolás közben vagy nagyobb mellek esetén a biztos tartás érdekében. Azonban egyre több bizonyíték utal arra, hogy a melltartó nélküli életmód önmagában nem feltétlenül vezet a mellek gyorsabb megereszkedéséhez, sőt, bizonyos esetekben a természetes mozgás és alátámasztás hiánya hozzájárulhat a mellizmok és szalagok erősödéséhez.
Függetlenül attól, hogy valaki visel-e melltartót vagy sem, a mellek megereszkedése természetes jelenség, amelyet számos tényező befolyásol. Akár viselünk melltartót, akár nem, ahogy a test öregszik, a bőr rugalmassága csökken, és a Cooper-szalagok megnyúlhatnak, ami a mellek természetes megereszkedéséhez vezet.
Gyors súlynövekedés vagy hirtelen fogyás szintén befolyásolhatja a mellek alakját, mivel a zsírszövet változása megnyújthatja a bőrt és a szalagokat. A terhesség és a szoptatás során a mellek mérete és súlya megnövekszik, majd csökken ami hozzájárulhat a szalagok és a bőr megnyúlásához, és a megereszkedést eredményezhet. Ezt nem előzi meg sem a melltartós, sem a melltartó nélküli életmód.
Nagyon valószínű, hogy a 2013-ban kijött kutatásban a mellek feszessége és a melltartó viselése közti összefüggés fordított volt.
Nem azért volt feszesebb egyes nők melle, mert nem hordtak melltartót, hanem mellük feszessége miatt nem érezték szükségét.
A másik csoportban pedig nem azért ereszkedett meg a nők melle, mert melltartót viseltek, hanem épp azért viselték ezt a fehérneműt, mert a megereszkedés ellen kívántak hatni.
A genetikai tényezők is fontos szerepet játszanak a mell formájában és feszességében. Néhány nőnek természetesen rugalmasabb a bőre és erősebbek a szalagjai, míg másoknál nagyobb a hajlam a megereszkedésre.
Hordjuk vagy ne hordjuk?
A melltartó viselésének kérdése sok tényezőtől függ. Noha valószínűsíthető, hogy a nagyobb mellű nőknek több élethelyzetben is érdemes viselniük, a kisebb mellű nők pedig akár profitálhatnak is abból, ha nincs mindig rajtuk, mindenkinek egyéni preferenciája, hogy visel-e melltartót.
Fontos tudni azt is, hogy a lógó mellek önmagukban nem jelentenek egészségügyi kockázatot, és ahogy fentebb is írtuk, a mellek valamelyes megereszkedése természetes folyamat. Ugyanakkor ha valakit esztétikailag zavar a dolog, ma már számos módot találhat arra, hogy jobban érezze magát a bőrében. Egy csinos melltartó segít, hogy nap közben magabiztosabbak legyünk. Ha mellünk megjelenése komoly önértékelési zavarokat okoz, műtétre is lehetőség van.
És azt tudtad, milyen sűrűn kell kimosni a melltartót?
Kiemelt kép: Getty Images