A legtöbben hajlamosak vagyunk a legrosszabbra gondolni, és gyors szívverés esetén azt hisszük, szívrohamunk van. Pedig a jelenség hátterében nem mindig infarktus áll. Létezik egy kevéssé ismert, supraventicularis tachycardia (rövidítve SVT) nevű állapot, ami szintén gyors szívveréssel jár, ugyanakkor sokkal ártalmatlanabb.

Az elnevezés a latin nyelvből származik: a szupraventrikuláris azt jelenti, hogy a kamrák felett történik valami, a tachycardia pedig a gyors szívverés orvosi nyelven. Az SVT-rohamok néhány másodperctől akár órákig tarthatnak, és a szív percenként akár kétszázszor is megdobbanhat. Társulhat mellé vérnyomásesés, szédülés, rosszullét is, de önmagában nem feltétlenül okoz komoly egészségi problémát.

Mitől alakul ki gyors szívverés?

A szívünk naponta körülbelül százezerszer húzódik össze és ernyed el, hogy vért pumpáljon a szervezetünkben. Egy dobbanás nagyjából 60 milliliternyi vért mozgat meg. Négy kamrája van a feladat elvégzéséhez: a bal és a jobb pitvar, valamint a bal és a jobb kamra. Ahhoz, hogy minden üzemszerűen működjön, a szívünkbe alapvetően be van építve egyfajta „természetes pacemaker”, ami megfelelő ütemben tartja a szívverést.

Ezt az orvosok szinuszcsomónak nevezik. A csomóból érkező jel hatására a szív felső két kamrájának izmai összeszorulnak, és a vért az alsó két kamrába pumpálják.

Ezután a jel lefelé halad, és az alsó két kamra izmait is összehúzza. Ez küldi a vért a testünkbe. Nyugalomban percenként 50–99 alkalommal. A supraventicularis tachycardia során ezek a jelek nem érkeznek megfelelően, emiatt lesz gyors és szabálytalan a szívverés. A háttérben sokféle ok állhat. Az SVT általában a fiatalabbakat érinti, gyakran tizenéves vagy fiatal felnőtt korban jelentkezik, de kisgyerekek, középkorúak vagy idősek is szenvedhetnek tőle. A nők körében gyakoribb, különösen a terhesség alatt.

Mit tehetünk az SVT átéléskor?

Az orvosok többféle SVT-t is megkülönböztetnek egymástól. Hogy a mi testünkben pontosan mi történik, az csak akkor derülhet ki, ha elmegyünk orvoshoz. Ha szabálytalan szívverést tapasztalunk, forduljunk mielőbb szakemberhez. Közben jegyezzük fel pontosan mikor kezdődtek a panaszok, meddig tartanak, milyen gyógyszereket szedünk, ittunk-e alkoholt, kávét, mennyire volt stresszes a napunk.

A gyors szívverés ijesztő, de nem feltétlenül utal nagy bajra. Az EKG segít megmutatni, mi a gond (Fotó: Getty Images)

A legrosszabb forgatókönyveket már az EKG-vizsgálat is kizárhatja, de egy orvosnak számos eszköze van állapotunk felmérésére és az ideális szívverés beállítására. Ha a rendelői EKG nem mutat eltérést, elővigyázatosságból 24 órán át viselendő Holter-monitort szerelhetnek ránk, amit másnap kell visszavinni. Addig folyamatosan rögzíti szívünk működését. Emellett a kardiológiai kivizsgálásba a szívultrahangtól kezdve egy sor más vizsgálat is beletartozhat. 

Túl sok koffein és stressz lehet a hunyó

Egészséges embereknél leggyakrabban nagy mértékű stressz váltja ki az SVT-rohamot, de hatással lehet ránk a koffein, a nikotin, az alkohol és bizonyos gyógyszerek is. Egyes asztma, allergia és megfázás elleni gyógyszerek befolyásolhatják a szívverést is. Ha nem vagyunk teljesen egészségesek, akkor tüdőbetegség, pajzsmirigyet érintő gond, szívelégtelenség, cukorbetegség, alvási apnoe is hajlamosíthat gyors szívverésre.

Általánosan fontos, hogy vigyázzunk magunkra: tanuljuk meg helyesen levezetni a stresszt, napi három kávénál ne igyunk többet, és rendszeresen járjunk el kivizsgálásokra. A megfelelő folyadékbevitel szintén fontos, mivel ha nincs elég víz a szervezetben, az is kiválthat gyors szívverést. A koffein és az alkohol teljes elhagyása is segíthet, de érdemes cukrokban, szénhidrátokban és sóban szegény diétát is tartani.

Az egyik legfőbb segítőnk gyors szívverés esetén a hideg víz: a borogatás, egy jégakku, vagy a csapból a csuklóra folyatott víz mérsékelheti szívünk száguldását.

A lélegzet átmeneti visszatartása is lassíthatja a pulzust. Ezek a fogások a vagus ideg (bolygóideg) lenyugtatását szolgálják, ami az agyunk alsó részétől a nyakunkon keresztül a gyomrunkig fut, és többek között a szívverést szabályozza. Szívroham esetén azonban leeshet a vérnyomás, így szédülés, gyengeség is várható a többi tünet mellett.
Figyelem! Ha ezzel együtt a szívverésünk percek elteltével sem lassul, azonnal hívjunk mentőt!

Kapcsolódó: Mégis szívroham? Ez a tünet már egy nappal előtte jelezheti a bajt!

Kiemelt kép: Getty Images