A gótikus fikció hagyománya évszázadokra nyúlik vissza, elég, ha csak olyan meghatározó művekre gondolunk, mint Bram Stoker Drakulája – vagy Joseph Sheridan Le Fanu Carmillája, ami 25 évvel megelőzte a világ leghíresebb vámpírfiguráját. A gótika műfajába sorolható regények a romantika előfutáraként vették birtokba az olvasók könyvespolcait az 1750-es évektől kezdődően, amikor virágkorukat élték a rémtörténetek és a kísértethistóriák.

Elhagyatott, ódon várkastélyok, rejtőzködő szellemek és misztikus középkori környezet elevenedett meg a poros papírlapokon, miután az angol Horace Walpole kiadta műfajteremtő regényét The Castle of Otranto címmel.

Az irányzat aztán az 1800-as években már visszaszorulni látszott, olyannyira, hogy Jane Austen még paródiát is szentelt a műfajnak A klastrom titka című művével. Természetesen az idő (és az olvasók rajongása) végül a méltó helyére emelte a gótikus regényeket, a klasszikusokból pedig ma is számos kortárs író inspirálódik Stephen Kingtől Neil Gaimanig.

Ám a gótikus irodalom nem csupán férfi írók által teremtett vámpírokról és szellemekről szól. A műfajban kiemelkedő számmal vannak jelen női alkotók, akik a természetfelettin túl a társadalmi és lélektani problémákat, a nemi szerepeket és a történelem árnyoldalait is belefűzik remekműveikbe. 

Ezeket a gótikus regényeket olvasd halloween idején!

Következzen 6 lebilincselő gótikus regény a közelgő halloween alkalmából, méghozzá a legkiválóbb női szerzőktől – az 1800-as évektől egészen napjainkig!

Mary Shelley: Frankenstein

Valamennyien ismerjük a legendát, miszerint Mary Shelley mindössze 18 éves volt, amikor papírra vetette a horrorirodalom egyik alapkövének tekintett Frankensteint. A férje, Percy Shelley és barátjuk, Lord Byron közötti fogadásból születő írás amellett, hogy a teremtés témájának határait feszegeti, mély filozófiai kérdéseket is felvet a létezésről és a felelősségről.
Az ifjú Mary Shelley ezzel a művel nem pusztán megnyerte a fogadást, de a gótikus irodalom nagyjai közé is emelkedett. Sőt, a science fiction műfaj előfutárává vált annak ellenére, hogy kortársai kezdetben nem rajongtak a cselekmény valószerűtlen elemeiért. 
A történet szerint Victor Frankenstein, a megszállott fiatal tudós elhatározza, hogy életet lehel egy olyan emberi testbe, melyet különböző holttestek darabjaiból varrt össze. Miután sikerül életre keltenie teremtményét, hamarosan ráébred, kísérlete során valójában egy szörnyeteget alkotott. Frankenstein eltaszítja magától a szörnyet, aki hamarosan ráébred, hiába az élet öröme, ha a társadalom megveti és magányra ítéli, ezért bosszút esküszik alkotója ellen.

Charlotte Brontë: Jane Eyre

A viktoriánus irodalom egyik legfontosabb regénye a legidősebb Brontë-nővér íróasztalán született, és már ötvözi a gótika elemeit a romantika jellegzetességeivel. A Jane Eyre eredetileg Currer Bell álnév alatt jelent meg, és azonnal óriási sikert aratott, hála a szerencsés időzítésnek és a regény sötét, titokzatos atmoszférájának.
A magányosan álló, elszigetelt kastélyban főszereplőnk, Jane fájdalmas titkokkal szembesül, melyek arra késztetik, hogy számot vessen érzelmeiről és saját sorsáról. A rejtélyes múlt, a kísérteties falak és az eltemetett bűnök tragikus emberi történeteket rejtenek, miközben a szerelem, a szabadságvágy és a függetlenség vív egymással csatát Jane Eyre szívében.
Charlotte Brontë saját életének tapasztalatait is belevitte a regénybe, a korabeli társadalmi normákkal szembeni lázadása hívta életre Jane Eyre komplex karakterét. Az árvaként felcseperedő lány megannyi megpróbáltatáson megy keresztül, míg végül Mr. Rochester kastélyában kap munkát. Amikor Jane és a férfi között fellángolnak az érzelmek, a lány lassanként ráébred, hogy a kastély falai sötét titkokat rejtenek, melyek veszélyeztethetik boldogságukat. 

Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya

Daphne du Maurier – akit még Fülöp herceggel is hírbe hoztak – kétségtelenül az egyik legautentikusabb gótikus regényt hagyta az utókorra, melyet számos díjnyertes verzióban adaptáltak már. Az írónőt állítólag a férje volt menyasszonya iránti féltékenység, valamint a Brontë nővérek munkássága ihlette a hátborzongató regény megírásakor, melyet mindössze négy hónap alatt vetett papírra 70 szobás, Menabilly nevű kastélyában, Angliában. 
A történet kezdetén minden sorsszerűnek és idillinek tűnik, főszereplőnk a szeretett férfi feleségeként lép be a baljós Manderley-házba, oda, ahol még mindig kísértenek a múlt titokzatos árnyai. A regény a hagyományos gótikus elemeken túl – ódon ház, múltbéli bűnök és rejtélyek – érzékletes leírásokkal, összetett karakterekkel és sötét izgalommal visz modern csavart a történetbe. 
Az új feleség számára a ház különös és nyomasztó, melynek szobáira a korábbi hitves, Rebecca emléke vet árnyékot. Miközben a nőt kétségek és félelmek gyötrik, szépen lassan felsejlik előtte Rebecca múltja és különös kapcsolata a házban dolgozó, félelmetes Mrs. Danvers-szel. A Manderley-ház asszonya nem csupán egy hagyományos gótikus regény, hanem egy izgalmakkal teli lélektani dráma, mely olvasás után még hosszú időn át velünk marad.

Emily Brontë: Üvöltő szelek

Az Üvöltő szelek modern prózai megoldásaival jócskán megelőzte a korát, és nem csupán azért, mert rendhagyó módon nyúl a gótika műfajához. A visszahúzódó írónő személye maga is önálló irodalmi talány, hiszen a kutatók máig nem találtak magyarázatot, hogyan tudott egy alapvetően eseménytelen életet élő, zárkózott, hajadon nő ilyen árnyaltsággal írni szerelemről, megalkuvásról, bűnökről és bosszúról, a gyarló emberi lélek beláthatatlan mélységeiről.
Emily Brontë regényében a szenvedélyes érzelmek, a szövevényes kapcsolatok és a természetfeletti elemek lenyűgöző elegyével találkozunk. A történet a sötét, viharos Yorkshire vidéken játszódik, itt bontakozik ki Heathcliff és Catherine Earnshaw szenvedélyes, ám tragikus szerelme, melyben a két fiatal hosszú éveken át mélységek és magasságok között gyötrődik. 
Brontë mesteri módon támaszkodik a gótikus atmoszférára és kelt feszültséget az eseményekbe fűzött viharos tájjal, a rejtélyekkel és drámai fordulatokkal, a karakterek belső vívódásaival. A történet szerint Catherine Earnshaw és az árva Heathcliff gyermekkori barátsága szenvedélyes szerelemmé nő. Ám amikor Catherine feleségül megy Edgar Lintonhoz, a hányattatott sorsú férfi kegyetlen bosszút forral, ami végül mindkettejük lelkét felemészti. 

Kvíz: Mennyire ismered a borzongatós filmeket?

Shirley Jackson: Hill House szelleme

Shirley Jackson Hill House szelleme című pszichológiai horrortörténete az egyik legismertebb modern gótikus regény, amit valóságos mesterműnek tekintenek a kísértethistóriák között. A kötet tulajdonképpen esszenciája a szerző által gyakran érintett témáknak: a hétköznapi valóság és a pszichológiai horror összefonódása elszigetelt, sebezhető női szereplőkkel, akik a társadalmi elvárások és saját gondolataik foglyai. A könyvben ugyanis árnyak és szörnyek helyett a magány, a kitaszítottság és a belső démonok keltik bennünk (és a karakterekben is) a legnagyobb félelmet.
Olvasás közben fokozatosan érezzük, ahogy növekszik a bőrünk alatt a feszültség, a nyomasztó atmoszférával átitatott sorok között pedig sosem tudhatjuk, ez vajon a valóság, vagy csupán az elménk űz velünk gonosz játékot. 
A történet központi helyszíne a Hill House, mely valójában egy élő, lélegző entitás, magán hordozza a bennlakók félelmeit és démonait. A történet főhőse, Eleanor ebben a házban szeretne új életet kezdeni, csakhogy szépen lassan felemésztik a hely titkai és saját, hátrahagyott múltjának terhei sem hagyják nyugodni a falak között. 

Sarah Perry: Az essexi kígyó

Sarah Perry a kortárs gótika megkerülhetetlen alakjává vált az utóbbi időben. Olyan sokrétű, szimbolikus regényekkel hagyta keze nyomát a műfajon, mint a Melmoth, a Megvilágosodás, vagy a 2017-ben megjelent Az essexi kígyó, amelyből Claire Danes és Tom Hiddleston főszereplésével készült hatrészes minisorozat.
A történet egészen a viktoriánus korba repít vissza bennünket. A frissen megözvegyült Cora Seaborne Londonnal együtt korábbi énjét is hátrahagyja, hogy természetbúvárként kövesse egy mitikus tengeri szörny nyomait. Essexben az a szóbeszéd járja, hogy a lápvidéken újból feltűnt az emberéleteket követelő Kígyó, Aldwinter egyházközsége rettegésben éli mindennapjait.
A félelmet nem ismerő Corát a hírek Aldwinter plébánosához, William Ransome-hoz sodorják, akivel látszólag eltérő nézeteket vallanak, valójában azonban mélyen megértik egymást. A láthatatlan, misztikus szörny jelenléte felszínre hozza eltemetett félelmeiket, kétségeiket és tiltott vágyaikat. 
Sarah Perry regényét gazdagon árnyalt karakterek, lírai mondatok, sejtelmes hangulat és valósághű érzelemvilág jellemzi. Története hamisítatlan gótikus mese, melyben vallás és tudomány, hit és hiedelemvilág, ész és szív, barátság és szerelem feszülnek egymásnak a hátborzongató essexi lápvidéken. 

Kapcsolódó: Brontë, Shelley, Dickinson – kedvenc írónőink élete a filmvásznon

Kiemelt kép: Elle Fanning a 2017-es Mary Shelley filmben – Fotó: IMDb

Elindult Nők Lapja Olvasósarok nevű kortárs könyvklubunk! Gyere, csatlakozz, olvass velünk!