1934. szeptember 28-án látta meg a napvilágot a kis Brigitte Bardot, aki születése pillanatától fogva a környezete kiemelt figyelmét élvezhette. A később szexszimbólumnak kikiáltott lányt már kamaszkorában több felnőtt megkörnyékezte, ez pedig fontos kérdéseket vet fel a korabeli társadalmi normákkal kapcsolatban. Első komoly párkapcsolata 15 éves korában kezdődött – az akkor 21 éves Roger Vadimmal –, 18 éves korában pedig már az oltár előtt álltak. Házasságuk nem bizonyult hullámvölgyektől mentesnek.

Öt évvel később elváltak, és a szingli Brigitte Bardot számos kisebb-nagyobb szerelmi kalandba kezdett, melyeket óriási mélységekben és magasságokban élt meg. Talán túl szigorú gyermekkora miatt hajhássza mindig a szeretetet, a szerelmet, a figyelmet és az elfogadást? A választ természetesen csak ő maga tudhatja.

Alább a Brigitte Bardot nem mindennapi élettörténetét bemutató, archív cikksorozatunk első részét közöljük.

Nők Lapja 1994/46: Brigitte Bardot magánélete – 1. rész

Vénuszként kelt ki a habokból, a maga romlott ártatlanságával, durcásan érzéki szájával, kihívó mell- és csipőringatásával. Nem volt ebben semmi szándékosság, mesterkélt provokálás. Ösztönösen volt érzéki, erotikus, „bűnre” csábító. Erotikus mítoszként csinált karriert, miként Marilyn Monroe. Tündöklésének visszfénye hatvanévesen is kísérti a múltból. Abbahagyta a filmezést, mielőtt a múlandóság első jelei mutatkoztak volna rajta.

Bardot, a bálvány története akkor kezdődik, amikor találkozik egy orosz emigráns család playboy lelkületű fiával…
A kispolgári erkölcsökben és nagypolgári életmódban nevelkedett párizsi lány balerinabecsvággyal indult az életnek. A mama kalapokat tervezett, a papa gyárigazgató volt. A tágas, napsütötte lakásban Brigitte és húga igazi kis vadócokként kergetőztek. Brigitte látszatra szolid kislány, hatalmas masnit visel sűrű hajában, szemüveget hord, és sokat szenved az ekcémától.

Nagypolgári értékek, antik bútorok, templomba járás, kemény nevelés: ezt kapják szüleiktől útravalóul. A fiatalabb, Mijanou beletörődéssel tűri a tilalmakat, Brigitte örökösen lázadozik. Ha gyónni kell, a legelképesztőbb bűnöket vallja meg a papnak. Kilencéves, amikor egy napon a szülők távollétében a nappali csipkefüggönyéből hálóinget varr magának és húgának. A büntetés jól érzékelteti a Bardot házaspár arisztokratikus allűrjét: azontúl megkövetelik tőle a magázódást.

Az idősebb Bardot-lány kivételes testi adottságokkal rendelkezik, kecses mozgása, hajlékonysága nem marad észrevétlen: II. Miklós cár hajdani balettmestere oktatja, aki nem fogad el bárkit a tanítványának. Borisz a jövő prímabalerináját látja Brigitte-ben, aki egy dologban bizonyul kitartónak: a táncban. Az algebrakönyvet rendre elhagyja – az iskolapadban, balettmesterénél, a buszon. Az utcán megfordulnak utána, az autókból rádudálnak, a buszmegállóban leszólítják.

Kapcsolódó: „Ő még csak most tizennégy” – Ragadozók a zenei színtéren

Kacér mosollyal nem egy férfit megfuttat, felpofoz. Megesik, hogy a papa bankár barátja is kikezd vele, ám a vadóc lány beárulja őt anyjánál, aki ajtót mutat neki. Madame Bardot még szorosabbra fogja a gyeplőt. Az Elle magazin főszerkesztője egy napon felkeresi a mamát, hogy rábeszélje, engedje el lányát fotózásra. A párizsi fiatal lányokról szóló cikkhez címlapfotót készítenek Brigitte-ről. Rendelkezik már némi tapasztalattal a modellkedésben, igaz, mindössze négyéves volt, amikor anyja kalapjait egy divatbemutatón viselte.

A film háza táján sürgölődő Roger tekintete megakad az Elle címlapján. Pont ilyennek képzelte Sophie-t, készülő filmje, Az elvirágzott margaréta hősnőjét. A filmterv Marc Allégret rendező asztalán hever, aki mellett az ifjú Roger Vadim asszisztenskedik. Úgy elbűvöli a kamasz Brigitte fényképe, hogy találkozót eszközöl ki a mamánál egy próbafelvételre. A film nem készül el ugyan, illetve csak évek múlva, de Bardot-ék nappalijának XVI. Lajos stílusú díványán szerelem születik első látásra – legalábbis Brigitte így érez.

Vadim talán csak ártatlan flörtre számít, könnyű kis kalandra, aminek az izgalmát csak növeli a tiltás parancsa. Titokban találkozhatnak csak, mert a mama fél kettesben hagyni őket. A papa pedig azzal fenyegeti lányát, hogy lelövi a „kétes egzisztenciájú” fiatalembert, ha kalandba bocsátkozik vele. A tizenöt évesen kihívóan nőies Brigitte, Vadim garzonlakásában veszti el ártatlanságát. A szülők csupán arról értesülnek Mijanou jóvoltából, hogy hevesen csókolóztak.

Az apa Angliába akarja küldeni Brigitte-et, aki kétségbeesett levelekkel „bombázza” Vadimot, romantikus lányszöktetésért könyörögve. Egy este a Bardot-szülők kisebbik lányuk kíséretében elmennek hazulról, hogy a kivilágított Párizsban gyönyörködjenek. (A háború után ugyanis ekkor világították ki először Párizs nevezetességeit). A hideg miatt Mijanou útközben visszafordul, hogy melegebb kabátot vegyen magára. Az utolsó pillanatban érkezik. Nővérét eszméletlenül találja a konyhapadlón elterülve.

Kapcsolódó: A gyönyörű Rita Hayworth tragikus élete

Brigitte levelet írt a szüleinek („Vadim nélkül nem tudok élni”), majd kinyitotta a gázcsapot. Az öngyilkossági kísérlet megenyhíti a szülőket és megtartják az eljegyzést. 1952 decemberében pedig az esküvőt. A „kelepcébe” csalt vőlegénynek feltételt szabnak: kénytelen katolikus hitre térni és állandó munka után nézni. Így lesz belőle a Paris Match fotóriportere, akit ifjú hitvese mindenhová követ. Brigitte Vadim miatt mond búcsút a tánckarriernek, és filmezni is azért kezd, hogy együtt legyen rendezőnek készülő férjével.

Bardot elkápráztatta a közönséget, még mielőtt igazi sztár lett volna. A cannes-i filmfesztivál krónikája őriz egy epizódot a fotóriporter Vadim unatkozó feleségéről, aki egy csónakba kapaszkodva, sellőként emelkedik ki a hullámzó tengerből. A látványt a cannes-i öbölben kétszáz matróz tapssal és füttykoncerttel fogadja, és a hajóra invitálja Brigitte-et. Élete első filmfesztiválján még csak egy szép ismeretlen, a fotóriporterek mégis őt hajkurásszák a Croisette-ben, nagyobb izgalmat kelt, mint Gina Lollobrigida.

Brigitte, a felszabadult ösztönlény, szelíd cicává változott Vadim oldalán. Eltökélte, hogy igazi otthont teremt és igazi vacsorával várja haza férjét, ám bármennyire is ügyeskedik a konyhában, a házitündér szerepe nem áll jól neki. Idegesítik a mosatlan edények, a bevásárlás, a takarítás. Szenvedélyes testi kapcsolatukat szenvedélyes veszekedések tarkítják. Egy-egy kiadós csetepaté végén Brigitte sokszor bezárkózik a szobájába, olykor kizárja Rogert a lakásból. A szereleméhes asszony, a durcás gyerek, az uralkodni vágyó nő színei váltakoznak benne.

Olthatatlan szükséglete, hogy mindig a figyelem középpontjában álljon. Ezt a vágyát éli ki a kamerák előtt is. Ha Vadim rendező lesz, neki színésznőnek kell lennie. Bardot fotogenitása magára vonzza a rendezők figyelmét Párizsban, Nizzában, Rómában. Még Hollywoodba is hívják, a Warner Brothers hároméves szerződést kínál neki, Beverly Hills-i házzal, úszómedencével, amit mind veszni hagy, mert fél, hogy Amerikában nem tudna gyökeret verni.

Kapcsolódó: Brigitte Bardot felejthetetlen futása a cannes-i filmfesztiválról

B. B. a szexbomba, a botrányhősnő, a földi szerelem apostola, akit honfitársai a vállukon visznek, hamarosan divatot teremt, laza hajzuhatagával, szűk, kivágott blúzával, térdig érő bő szoknyájával, meztelen lábbal, saruszandálban. Lányok ezrei kezdik utánozni őt. Az És az Isten megteremtette a nőt Bardot tizenhetedik filmje. Négyévi idegtépő szerelem után akkoriban már romokban hever a házasság. Brigitte lázadozik, mert úgy érzi, férje pórázon vezeti. A fiatalasszonyt szenvedélyei hajtják, a szerelem számára olyan, mint a kábítószer.

Még a film forgatása előtt egy római mulatóban megismerkedik egy olasz gitárossal, féktelen táncot lejt vele Vadim szeme láttára. A férj nem várja meg a kaland végkifejletét, visszautazik Párizsba. Büszke, talán cinikusabb annál, hogy kimutassa féltékenységét. A hűtlenség, mellesleg nem egyoldalúan női tulajdonság ebben a házasságban.

– Nem egy Marlon Brando, de nagyon vonzó a mosolya – a producer ezen szavak kíséretében ajánlja Vadim és Bardot figyelmébe Jean-Louis Trintignant-t. – Az ember nem tud lefeküdni egy vonzó mosollyal! Soha nem tudnám eljátszani, hogy szerelmes vagyok ebbe a pasasba! – tiltakozik Brigitte a személyes találkozás után. 

Az És Isten megteremtette a nőt előtt Bardot már hozzászokott ahhoz, hogy könnyed, erotikus filmekben felfedje a bájait, ám ezúttal a férje nem csak testi, de lelki sztriptízt is megkövetel tőle.

Kapcsolódó: Vannak nők, és van BB! – Brigitte Bardot és az ő legendája

Trintignant sehogyan sem tetszik neki, a színész pedig valósággal begörcsöl. Legszívesebben mindketten elszöknének. Elérkezik a nagy szerelmi jelenet forgatása. Bardot leveti a hálóingét, befekszik az ágyba, Trintignant mellé fekszik. És hirtelen „belezuhannak a szerepükbe”, a jelenet végén hosszú percekig mozdulatlanul maradnak az ölelésben. A film befejezése után Brigitte eltűnik partnerével, némi dacból is Vadim közönye láttán, és soha többé nem tér vissza férjéhez.

„Tálcán nyújtotta át a feleségét filmje főszereplőjének!” „Átengedte őt egy másik férfinak!”

– ilyen és ehhez hasonló vélemények hangzanak el, látnak napvilágot a sajtóban.A Trintignant-epizódtól függetlenül az És Isten megteremtette a nőt időzített bombaként robban. Moralizálókat, a klérus embereit, a jó erkölcs prédikátorait felbőszíti Vadim filmje, és a körülötte szított sajtóvisszhang. Franciaország nemzetközi sztárt, új szexszimbólumot köszönt B. B. személyében.

Kapcsolódó: Elvis meghatározta, Priscilla Presley hogyan öltözzön és szeretkezzen

Fotók, életrajzok jelennek meg róla a világsajtóban, kíváncsi kamerák üldözik, riporterek lihegnek utána, hogy szóra bírják. Egy alkalommal felteszik neki a kérdést: „Ki az, akit a legjobban csodál?” Brigitte válasza: „Newtont, mert felfedezte, hogy a testek vonzzák egymást.”

Vadim különválásuk után a szép dán Annette Stroyberggel vigasztalódik, akit mellesleg Brigitte barátnőjeként ismer meg. Amióta külön utakon járnak, harmonikusabb, meghittebb a kapcsolatuk, mint valaha. Ha szerelmi bánat, depresszió gyötri, Bardot elsőként Vadimhoz rohan, felcsörgeti éjjel is. Előfordul, hogy épp nincs más férfi a láthatáron, ilyenkor egy jót lelkiznek.

Hányszor hallja Vadim ugyanazt a panaszt Bardot szájából: „Nehéz nőnek lenni, nehéz embernek lenni.” Ezt gondolta akkor is, amikor egy francia sanzonénekes porig alázta. A szépfiú Sacha Distel, Juliette Gréco exbarátja olyan férfi, aki miatt több nő kísérelt meg öngyilkosságot.

Kapcsolódó: A Nők Lapja telefoninterjúja Juliette Grécóval

Brigitte lelki stabilitása, szomorúsággal és iszonyatos dühvel párosul, amikor egy szerelmes éjszaka közepén betoppan Distel barátja, és az énekes Brigitte-tet a fürdőszobába száműzi. A sértett nő hazarohan, veronált vesz be. Szerencsére időben érkezik az orvos, így B. B. most is megússza egy gyomormosással.

A francia Marilyn Monroe fénykorának mozgalmas éveire emlékezve, így vall: „Csak úgy hullottak elém a férfiak – egy sem tudott – legalábbis abban az időben – ellenállni nekem. Engem ez lelkesített, de ugyanakkor közönyössé is tett. Magától értetődik, hogy az ilyen kapcsolatok nem lehettek tartósak.”
Szentgyörgyi Rita
(Folytatjuk)

A Nők Lapja-archívum további cikkei a link alatt elérhetők.

Nők Lapja 1994/46. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Brigitte Bardot és Roger Vadim az esküvőjük napján – Fotó: Hulton Archive/Getty Images