Az 1883-as születésű Czigány Dezső mint festő a 20. század egyik legnagyobb magyar tehetsége volt, a Nyolcak tagja, akinek csendéletei ma is keresettek a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt.

Ady Endre volt az egyik legjobb barátja, de halála után Füst Milán és Kassák Lajos is írt róla. Viszonylag egyenes út vezetett a sikereihez, 22 évesen már Párizsban a Julian Akadémián tanulta a szakma trükkjeit Jean-Paul Laurens francia festőtől, és később az első világháború alatt is Franciaországban élt.

23 évesen már saját kiállítását nyitotta meg külhonban. Művein egyrészt Cezanne, Gauguin, Matisse hatásai látszanak, de a merész színhasználat a Nyolcak, a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport stílusára utal. A magyar festészet koronázatlan királyainak számítanak ők, akik az 1900-as évek elején Párizsban tanultak a fauve stílus megjelenésekor. Arról ismerszenek meg, hogy a természetben található árnyalatok helyett vad, egyéni, élénk színekkel dolgoztak.

Czigány legismertebb festménye is az az önarckép, amit zöld színnel, egyéni stílusban festett meg.

Minden adott volt tehát: a fiatal tehetség időben és jó műhelyekbe került, egyre jobb képeket festett, mindig kapott lehetőségeket, nem voltak komoly megélhetési gondjai, kitűnően csellózott, a legnagyobb irodalmárokkal és művészekkel barátkozott, Ady-portréi hamar híressé váltak.

Nem tűnik sikertelen életnek. Jó kérdés, hogy akkor vajon miért volt ilyen zaklatott a magánélete és miért ölt meg annyi embert. Annyit biztosan tudunk, hogy már gyerekkorában is voltak erőszakos ügyei, több iskolából is kicsapták, később gyakran keveredett kocsmai verekedésekbe és általánosan nyughatatlan embernek számított.

Czigány Dezső magyar festő leghíresebb önarcképe (Kép: Wikimedia Commons/Csanády)

Czigány Dezső, a gyilkos

A festő nőkhöz való viszonya mindig is érdekes volt. Eredeti családnevét, a Wimmert egy roma származású szerelme kedvéért változtatta meg. Háromszor nősült, plusz még egy nőről tudunk, akivel kapcsolatba került, és aki önkezével vetett véget életének. Füst Milán már Czigány első feleségének halálakor is megmondta, hogy a festő az elkövető, de akkor még nem hitt neki senki.

A festő a 18 éves Trebiczky Máriát vette el, aki szintén festőművészként dolgozott. Két gyerekük is született, a család egyetlen túlélő leszármazottja, László és a tragikus sorsú Judit.

Czigány viszont nem vált nyugodt családapává, sőt.

Ahogy akkoriban szokás volt, a művészek finoman szólva is bohém életét élte, állandóan ivott, töltött revolverrel a zsebében mászkált éjszaka az utcákon, nem bánt jól sem a gyerekeivel, sem a feleségével.

A házasság hamar boldogtalanná vált, ez elől pedig a Czigány valószínűleg gyilkossággal szabadult ki. Trebiczky Máriát 26 évesen lőtt sebbel, holtan találták, első látásra öngyilkosságnak tűnt az eset. Czigányt mégis megvádolták, de végül nem ítélték el. Nem sokkal a tragédia után Czigány ismét megnősült, de a frigy rövid ideig tartott és válással végződött.

Harmadik nászáig viszont két ember is komolyan megsérült a közelében: egy nő, akivel kapcsolatban állt, és aki saját bevallása szerint viszonzatlan szerelmet táplált iránta, megölte magát, Czigány pedig éjszakai konfliktust rendezett le revolverrel, és súlyosan megsebesítette egyik ismerősét.

„Elment a megbánás nélküli halálba”

1917-ben a festő megint megnősült, igaz, ekkor utoljára. Felesége a 21 éves Szilasi Borbála volt, a Babitsot is felfedező filozófus és tanár, Szilasi Vilmos húga.

Czigány Dezső Székely Aladár fotóján(Kép: Wikimedia Commons/Regasterios)

Az asszony nemcsak az első házasságból származó gyerekekről gondoskodott, de divatszalont is nyitott. Eleinte Párizsban éltek, később, amikor a gyerekek már kirepültek, hazaköltöztek, ekkor Czigány már mindkét országban elismert festőként dolgozott. 1937-ben Szilasi Borbálánál súlyos rákot diagnosztizáltak, illetve elhunyt Czigány egyik közeli művészbarátja is. A festő búskomor volt haldokló felesége és anyagi gondjaik miatt, s úgy gondolta, unokája magánál tartásától javul majd meg a kedve.

Hogy ebből hogy lett háromszoros gyilkosság, nem tudni. Az viszont bizonyos, hogy Czigány az ő otthonába érkező Judit lányát és annak Panni nevű, másfél éves gyerekét szilveszter éjjel agyonlőtte, majd végzett a feleségével és önmagával is. Előtte végrendeletet, fiának levelet írt, amiben megpróbálta azzal magyarázni tettét, hogy kilátástalan sors várt volna Juditra és Pannira is. Borzalmas tetteiért soha nem kellett ebben a világban felelnie, ezért fogalmazott úgy Füst Milán, hogy Czigány a megbánás nélküli halált választotta a felelősségre vonás helyett.

Mit keres a legnagyobb múzeumokban?

Gyilkos hajlamok ide vagy oda, Czigány a botrány ellenére elismert festő maradt, és így is kezelik a mai napig. Számtalan önarcképet és csendéletet festett, ezek a legnevesebb múzeumokban, galériákban, műgyűjtőknél találtak helyet, képei sokmillió forintokért kelnek el. Úgy tűnik, a vásárlókat nem rettenti el, hogy a művész milyen belső világgal és indíttatásokkal élte az életét. Talán azért, mert a művészeknek, pláne az 1900-as években tulajdonképpen minden kicsapongását megbocsátották a zsenialitásukra hivatkozva? 

Amerikai álomból rémálom: saját apja végzett a világhírű magyar gyerekszínésszel.

Bűnözők képei a nappalinkban

A művészek és az erkölcs, illetve a felelősségre vonás kapcsolata nagyon érdekes téma. Vajon külön lehet választani a művet az alkotójától? Szívesen néznénk az otthonunkban egy elítélt bűnöző által készített műalkotást? Ha nem, találunk-e valóban tiszta életű művészt? Az olasz barokk művészet hírhedt alakja,

Caravaggio rosszindulatú, kiszámíthatatlan ember volt, aki kis híján meggyilkolt egy pincért egy római étteremben, amiért az helytelenül szolgálta fel az articsókát.

Egy befolyásos római családból származó fiatalember meggyilkolása miatt a bíróság halálra is ítélte a művészt. Picasso lopott, ezért felelősségre is vonták, és jellemzően rettenetesen bánt a nőkkel. Benvenuto Cellini Firenze egyik legjelentősebb szobrásza és ötvöse volt, de bűncselekményei, köztük gyilkosság miatt folyamatosan városról városra kellett költöznie, hogy elkerülje a bíróság ítéletének végrehajtását.

Egon Schiele-t nemi erőszak és emberrablás miatt jelentette fel egy kiskorú lányát féltő apa. A sort hosszan folytathatnánk, a kérdés azonban állandó: el lehet-e választani egymástól a művet és annak alkotójának kihágásait, életfelfogását?

Mennyit tudsz a híres festőkről és műveikről? Teszteld!

Kiemelt kép: Wikimedia Commons