A képre kattintva galéria nyílik!
Színes címerek, zászlók jelzik, kinek a „földjén” járunk. Sas, Hernyó, Csiga, Bagoly, Sárkány, Zsiráf, Tarajos sül, Egyszarvú, Farkas, Kagyló, Lúd, Hullám, Párduc, Erdő, Teknőc, Torony vagy Kosvölgye városnegyedében? Állítólag ezek a díszes, meredek, középkori utcák inspirálták Rómeó és Júlia történetét. A contradák, azaz a különböző városnegyedek szövetségei és harcai ugyanis átszövik Siena múltját-jelenét. A toszkán várost, ahová az önkéntesek utolsó közös kirándulását szerveztük, hat éve ismerem. Először egy olasz tanfolyam keretében töltöttem itt egy didergős, téli hónapot. Míg azonban akkoriban Siena az olaszországi léthez általánosságban adott kulturális gyorstalpalót, mostanra mélyebben megismertem sajátos szokásait.
Nem idén, de jártam az évente kétszer, július 2-án és augusztus 16-án rendezett Palióján. A kultikus lóverseny egy lenyűgöző, ősi, hangos hagyomány. A tizenhét városnegyedből csupán tíz kisorsolt negyed vesz részt a versenyen. A lovakat nagy tisztelet övezi, megáldják őket. És hiába a lovas ügyessége, ereje, mégis csak a Ló az, aki lovas nélkül célba érve is megnyerheti a futamot. A Paliót hosszadalmas készülődés előzi meg, a contradák vacsorákat tartanak, majd buzdítják versenyzőjüket. A csúcspont csupán néhány perc: háromszor futják körbe a lovak és a lovasok a nézőkkel teli főteret, mégis azt mondják, ez a néhány lélegzetvétel Siena szívdobbanása.
A contradák büszkén idézik fel győzelmüket. Kávézóikban, éttermeikben a nyertes lovak fotói virítanak. Egy kis pizzériában rákérdezek, melyik évben készült a kép: a tulajdonos jól emlékszik. A verseny színhelye a Piazza del Campo. A különleges, kagyló alakú, vörös teret egyenesek osztják kilenc részre, mely a város kilenc kormányzóját jelképezi. Más magyarázat szerint a várost védő Szűz Mária köpenyének redőit jelenítik meg.
Kihagyhatatlan megnézni a zebracsíkos dóm részlet gazdag mozaik padlóját. A főtér fölé a Torre della Mangia torony magasodik, de mi rövid kirándulásunk során helyette a városban bóklászást választjuk. Siena csupa élet, csupa nyüzsgés! Apró, autentikus boltokban helyi termékeket, mandulás panfortét, száraz cantucci kekszet, Chianti borokat találunk, majd Sant’Agata diák menzájára is rábukkanunk. Nosztalgiázom, milyen bőséges, olcsó ebédekben volt itt részünk. Ráadásul ezúttal egy előre nem látott program vár bennünket: a történelmi díszletek közt a szerelem szabadságáért kampányolnak, melegfelvonulást tartanak.
A mozgalmas sienai szombat után Bagni San Filippo az úticélunk, de a szabadtéri fürdőhely vasárnapra marad. Toszkán lankák közt, egy barátságos kempingben töltjük a szombat éjszakát. Mellettünk pávák illegetik magukat és kiabálnak, a karámban kecskék szaladgálnak. Ahogy a legtöbb ciprusos út végén álló tanyasi turizmus épülete (agriturismo), úgy ez a hely is előállít saját termékeket; konyhát, éttermet üzemeltetnek. Vasárnap délelőtt megnézzük a bájos Pienza városát, aztán végre tényleg irány az árnyas fák közt megbújó termálvíz! Bagni San Filippo fehér mészkőmedencéi tele vannak fürdőzőkkel. A fehér bálnának nevezett kő képződmény szikrázik a napsütésben, könnyű lebarnulni a közelében. A természet valódi csodája, ahol szerencsére (egyelőre) még belépőt sem szednek.
Gősi Lilla
Kolléganőnk korábbi bejegyzéseit ide kattintva olvashatjátok el.
Fotók: a szerző sajátjai
