A hercegnő és a lépcső

Skóciában található a soktornyú Fraser- kastély, amely 1575 és 1636 között épült. A képek láttán azt hihetnénk, mesebeli helyszínt szemlélünk, ám a legendák nem királylányokról és királyfikról szólnak, hanem egy lidércről… A szóbeszéd szerint egy fiatal hercegnőt meggyilkoltak a kastélyban, majd a holttestet a lépcsőn levonszolták a földszintre. A vérével áztatott kőpadlót hiába próbálta feltakarítani a személyzet, végül fával burkolták be. A kastély – a faburkolattal – a mai napig megtekinthető, szemfülesebbeknek a lány szellemével egyetemben, aki állítólag még ma is a kastély termeiben kísért.

Boszorkányhalál Edinburgh mellett

Skócia fővárosának, Edinburgh-nak leglátványosabb pontja a mesebeli kastély, és a legfélelmetesebb szellemhistóriák is hozzá kapcsolódnak. A legenda szerint gyakran kísért a várfalak között egy fej nélküli férfi, akit először 1650-ben figyeltek meg. De olykor egy 1537-es boszorkányperben máglyahalálra ítélt asszony, Lady Glamis szelleme is a frászt hozza a látogatókra. És természetesen nem lenne Skócia jelképe a vár, ha nem sétálgatna a folyosókon egy skót dudás kísértete. Egyesek hallani vélik azt is, ahogyan holtában zenél. És akkor még a kastély kutyájáról, pontosabban annak szelleméről nem is tettünk említést…
Mintegy húsz évvel ezelőtt Richard Wiseman angol professzor úgy döntött, hogy feltárja, mégis mennyi „szellemvilágbéli lakója” lehet a várnak. A vizsgálathoz több mint kétszáz önkéntest választott ki, olyanokat, akik saját bevallásuk szerint korábban nem hallottak a kísértettörténetekről. Az önkénteseknek tíz napot kellett eltölteniük vagy a kastélyban, vagy ahhoz közel. A résztvevők a program utolsó napja után rejtélyes árnyakról és hirtelen hőmérséklet-csökkenésekről számoltak be. Wisemant viszont még így sem tudták meggyőzni. Vizsgálatában azt emelte ki, hogy a beszámolókból erősen érezhető, hogyan befolyásolták egymást a tesztalanyok.

Fogócska a kísértettel

Devonban található a Berry Pomeroy kastély, amely egykor a Pomeroy, majd a Seymour család székhelye volt. Azok, akik mostanában a felújított épületben barangolnak, mindössze két szellemmel találkozhatnak. Egyikük a „fehér hölgy”, másikuk pedig a „kék hölgy”. A fehér hölgy állítólag nem más, mint Margaret Pomeroy, aki – ha keresnénk – a Szent Margit-torony lépcsőin kóborol. Itt veszítette ugyanis életét, miután betegesen féltékeny nővére bezárta a toronyba, és halálra éheztette.
A kék hölggyel bánjunk óvatosan, mert kifejezetten veszélyes lakója a szellemkastélynak. A szóbeszéd szerint ő az épület különböző részeire csalogatja az embereket, hogy eltévedjenek és pánikba essenek. Ő egyébként egy későbbi várúr lánya volt, de életének további részletei nem ismertek.

A szürke hölgytől a megkínzott skót katonákig

A skót–angol határon magasodó Chillingham kastély Anglia egyik legismertebb kísértetkastélya, ráadásul úgy tartják, hogy itt „lakik” a legtöbb szellem az országban. A leghíresebb közülük a „szürke hölgy”, aki nem más, mint az 1719-ben elhunyt Lady Mary Berkeley, a kastély urának, Ford Greynek a felesége. A legenda szerint a férfi viszonyt folytatott neje húgával, Henriettával, és el is hagyta miatta Maryt. Az asszony ekkor már várandós volt, és egyedül maradt gyermekével a hatalmas épület rideg falai között. Úgy mesélik, a nő belebolondult férje árulásába, és halála után sem hagyta el a lakhelyét. Sokan ma is látni vélik a szellemét, többnyire a folyosókon sétálva, sőt sokan az asszony selyemruhájának susogását is hallják.
És ha ez nem lenne elég, a szóbeszéd szerint egy fiú sikolya is gyakran felhangzik éjfél körül az úgynevezett rózsaszín szobában. Amikor a 20. században felújították az épületet, egy fiatal fiú csontjait fedezték fel abban a szobában – befalazva. Mivel kék ruhában találták meg, kísértetét a „kék ruhás fiú”-nak hívják.
A szellemtörténeteknek még nincs végük: a legtöbb a kínzókamrához köthető. A kastély ugyanis egykor azért épült, hogy a két nép közötti heves csaták idején legyen hová elhurcolni a foglyokat, és legyen egy hely, ahová az angol katonák visszavonulhatnak. Az épületben föld alatti kínzókamrákat létesítettek, és még most is többször hallani vélik nyöszörgő férfiak hangját a vendégek. Egyesek John Sage hadnagy árnyát is látták már, az ő nevéhez fűződik több száz skót katona életének kioltása. Bármilyen furcsa, a kastély nem lakatlan, és még csak nem is az állam tulajdona. A jelenlegi gazda, Sir Humphry Wakefield albáró, a régiségek és az építészet nagy kedvelője, húsvéttól októberig látogathatóvá tette kísértetjárta otthonát. Sőt, a nagyon bátor vendégek még a rózsaszín szobában is eltölthetnek egy éjszakát.