- Bizonyítékot találtak, hogy rákkeltő anyagok vannak a csomagolásban.
- Mindeközben folyamatosan nő a mellrák aránya.
- A papír is veszélyesebb, mint gondoltuk.
Közel 200, a mellrákkal összefüggésbe hozható vegyi anyagot használnak az élelmiszer csomagolások és a műanyag edények gyártása során, és ezek közül több tucat bejuthat az emberi szervezetbe – állítja egy új tanulmány.
A trendek nem magyarázhatók a genetikával
„Erős bizonyíték van arra, hogy több tucat ismert vagy potenciálisan rákkeltő anyag, amiket csomagolóanyagokban használnak világszerte, az emberi szervezetbe is bekerülnek” – mondta el a tanulmány társszerzője, Jane Muncke, egy Zürichben működő, tudományos kommunikációra és kutatásra összpontosító nonprofit alapítvány, a Food Packaging Forum ügyvezető igazgatója.
„Az élelmiszer-ellátásban található ismert vagy feltételezett rákkeltő anyagok eltávolítása hatalmas lehetőség a rák megelőzésére” – mondta Muncke.
A tanulmány szerint az élelmiszer csomagolásokban nemrégiben kimutatott vegyi anyagok közül 40-et már világszerte veszélyesnek minősítettek a hatóságok.
„Rengeteg ilyen vegyi anyagot már az emberi egészségre ártalmasnak minősítettek, mégis engedélyezik a felhasználásukat az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban.
Ezáltal bejutnak az általunk fogyasztott élelmiszerekbe”
– nyilatkozta Jenny Kay, a Silent Spring tudományos kutatószervezet kutatója.
Egyre növekszik a mellrák aránya az 50 év alatti nőknél, és a szakértők szerint ez a statisztika nem magyarázható pusztán genetikai okokkal.
Számos tényezőt, többek között az elhízást, az alkoholfogyasztást, a testmozgás hiányát, illetve a környezeti hatásokat is figyelembe vesznek a kutatók, ám mint Len Lichtenfeld amerikai orvos rámutatott: egyelőre nem tudják pontosan meghatározni, melyik vegyi anyagnak van a legnagyobb hatása, és melyek jelentenek alacsonyabb kockázatot.
„A csomagolás azért van, hogy megvédje és biztonságosan fogyaszthatóvá tegye az élelmiszereket” – nyilatkozta Sarah Gallo, Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának (FDA) munkatársa. Ennek ellenére a szervezetet komoly kritika érte, amiért nem lépett fel az élelmiszerekhez hozzáadott, több ezer vegyszerrel kapcsolatos egészségügyi aggályok ellen.
Lehetséges mellrákkeltő anyagok
A Silent Spring 2007-ben közzétett egy 216 vegyi anyagból álló listát, amelyekről a rágcsálókon végzett kísérletek során kiderült, hogy mellrákot okozhatnak. A lista idén januárban már 921 elemre bővült, köztük 642 olyan is szerepel, amely serkentheti az ösztrogén vagy a progeszteron termelődését, ami a mellrák egyik ismert kockázati tényezője.
„Az a tény, hogy ennyi potenciális mellrákkeltő anyag van jelen az élelmiszerek csomagolásában, és bejuthat az ételeinkbe, csak egy példa arra, hogy milyen sok vegyi anyagnak vagyunk tudtunkon kívül kitéve nap, mint nap” – magyarázta Kay, az Environmental Health Perspectives című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője.
A listán szereplő vegyi anyagok közül sok károsíthatja a DNS-t is
– figyelmeztetett a szakértő, aki szerint a szabályhozók feladata felismerni és mérsékelni a kockázatokat megfelelő intézkedésekkel.
Rákkeltő anyagok a papírban, kartonban és műanyagban
A nemrég megjelent tanulmány összehasonlította a Silent Spring listáját egy másik adatbázissal. Az ezen szereplő vegyi anyagokat kimutatták az emberi anyatejben, vérben, vizeletben és szövetekben.
A tanulmány többek között olyan vegyi anyagokat talált, mint a benzol, amely ismert rákkeltő anyag, de a kutatók más, potenciálisan rákkeltő anyagokat is azonosítottak, például olyanokat, amiket műanyag és papír színezésére használnak.
Noha a tanulmány szerint a legnagyobb kockázatot a műanyag csomagolások jelentik,
89 potenciálisan rákkeltő anyagot papír- és kartoncsomagolásokban is kimutattak.
Ilyenek például az emulgeálószerek és a ragasztók.
A vegyi anyagok között feltűntek biszfenolok, ftalátok vagy perfluoralkil- és polifluoralkil-anyagok (PFAS), amiket örök vegyi anyagoknak is nevezünk, mivel nem bomlanak le, vagy csak rendkívül lassan.
A PFAS-családba tartozó vegyi anyagok a magas koleszterinszinthez, a rákhoz és különböző krónikus betegségekhez is köthetők. A ftalátokat összefüggésbe hozták a gyermekkori elhízással, az asztmával, a szív- és érrendszeri problémákkal, valamint a rákkal.
Mi is csökkenthetjük a kockázatot
Habár csak a szigorúbb szabályozás hozhat megoldást, a fogyasztók is megtehetnek bizonyos lépéseket a kockázatok csökkentése érdekében. Érdemes kerülni az élelmiszerek megégetését, mivel a marha-, sertés-, hal- vagy baromfihús magas hőmérsékleten vagy nyílt lángon sütve DNS-károsító vegyi anyagokat termel. Bizonyos szennyező anyagok felhalmozódnak a zsírban, ezért főzés előtt távolítsuk el a húsról a zsíros részeket, a főzés során keletkező zsiradékot pedig csepegtessük le.
Amennyiben halat fogyasztunk, válasszunk kisebb fajtákat, amelyek kevesebb higanyt és egyéb toxint tartalmaznak, mint a nagyobb fajták. Ne használjunk műanyag tárolóedényeket vagy műanyag palackokat, és amikor csak lehetőségünk van rá, válasszunk organikus termékeket.
Valóban rákkeltő anyagok lapulhatnak a konyhánkban?
Kiemelt kép: