spanyol árvíz

Még mindig embereket mentenek Spanyolország egyik legsúlyosabb árvizében

Spanyolország az elmúlt évtizedek legsúlyosabb árvízkatasztrófáját éli át: a keleti Valencia tartományt akkora esőzések kapták el, hogy villámárvíz alakult ki. Legalább 95 ember meghalt, több tucatnyian eltűntek, a katasztrófavédelem megfeszített erőkkel kutat túlélők után.

Nyolc óra alatt egy évnyi csapadék zúdult a területre, az árvíz emiatt egyfajta cunaminak tűnt a túlélők számára. A Valencia melletti város, Horno de Alcedo polgármesterének beszámolója szerint a vízszint percek alatt több mint egy méterrel emelkedett. A víz hidakat, épületeket, autókat sodort el. Bár a meteorológusok kedden reggel figyelmeztették a lakosságot, hogy özönvízszerű esők érkeznek Valencia régiójába, és inkább ne induljanak útnak, illetve maradjanak távol a folyók partjaitól,

sokakat meglepetésként ért az áradat, annyira hirtelen és nagy erővel érkezett.

A piros riasztás ellenére sokakat az autójukban vagy a házukban ért az árvíz, ők épületek és fák tetején kerestek menedéket a fulladás elől. Sajnos így is rengetegen vesztették életüket, olyan sokan, hogy Pedro Sánchez miniszterelnök háromnapos nemzeti gyászt hirdetett ki az országban.

A szakértők még keresik a spanyol árvíz túlélőit

Szerdától a spanyol hadsereg és a sürgősségi csapatok rohamtempóban mentették az embereket, csőrlővel emelve le őket a házuk vagy az autójuk tetejéről. Ennek ellenére a halálos áldozatok száma a napokban emelkedni fog, hiszen az árvízben rengetegen eltűntek, a katasztrófavédelem és a mentőcsapatok minden erőfeszítése ellenére nem tudnak mindenkit megmenteni, sokszor már túl későn érkeznek. Nehezíti a mentést a megrongálódott vezetékek miatt kialakult áramszünet is.

Túl későn érkezett a segítség?

Az ország történetében a legsúlyosabb árvízkatasztrófa 1973-ban történt, akkor 150 ember vesztette életét. Most sokkal több embert sikerült megmenteni, mint akkor, mégis széles körben elterjedt a vád, hogy a katasztrófavédelmi hatóságok sok esetben túl későn adták ki a figyelmeztetéseket, így akik autóban ültek, nem tudtak időben letérni a veszélyes utakról vagy keresni egy magaslatot, ahol nem sodorja el őket az áradat. Az országos katasztrófák idején bevetett polgári védelmi hivatal helyi idő szerint kedd este 20:15-ig nem adott ki riasztást, miközben addigra Chivát és több más várost már legalább két órája elöntötte a víz.

Mindeközben azért akadtak pozitív események is: Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen aktiváltatta a Kopernikusz műholdrendszerét, hogy segítse a spanyol mentőcsapatok koordinációját. 

Más európai szomszédok is felajánlották, hogy küldenek erősítést. Az ország közép-keleti részén szerdán enyhült a felhőszakadás, de a szakértők arra figyelmeztettek, hogy az esőfelhők északkeletre, Katalónia térségébe vonulnak át. Az ország több más részére is időjárási figyelmeztetéseket adtak ki.

Mitől alakult ki ekkora árvíz?

Az éghajlatváltozás okozta melegedő légkör sajnos valószínűbbé teszi az ilyen hirtelen, heves esőzéseket, árvizeket. Emellett Spanyolországban jól ismert jelenség a gota fria (magyarul hidegcsepp), egy természetes időjárási esemény, amely ősszel és télen éri az országot, amikor hideg levegő száll le a Földközi-tenger melegebb vizeire. A globális felmelegedés viszont azt eredményezte, hogy a felhők több esőt hordoztak, mint egyébként szoktak, ezért alakult ki az árvíz.

Idén mi magyarok is ízelítőt kaptunk az árvízből, s ez még csak rosszabb lesz a szakértők szerint.

Kiemelt kép: Getty Images/David Ramos