Az 1827-es születésű Fráter Erzsébet 16 éves korában ismerkedett meg a beteges, gyenge egészségű, visszahúzódó személyiségű, zseniális tollú Madách Imrével. Egymásra találtak, annak ellenére, hogy Erzsébet kifejezetten vidám, társaságkedvelő, aktív nő volt – Madách éles ellentéte. Talán pont emiatt működött a kapcsolatuk, legalábbis addig, amíg a híres író anyja, Majthényi Anna ezt megengedte.
Fráter Erzsébet és Madách Imre házassága
Fráter Erzsébet tizennyolcadik születésnapja dupla ünnep volt: két év kapcsolat után ekkor kötött házasságot Madách Imrével. Annak erős akaratú, fiára rátelepedni hajlamos, jómódú, rideg, vaskezű és buzgó katolikus anyja a kezdetektől ferde szemmel nézett a református vallású, ráadásul szerinte nem elég vagyonos családból származó nőre. Madách Imre bezzeg a családja kastélyában nőtt fel, külön nevelőkkel… A fiatal pár az író csesztvei birtokán rendezkedett be.
De nem sok nyugodalmuk volt Madách anyjától, aki – annak ellenére, hogy volt még négy gyereke – folyamatosan irányítani akarta fia életét.
A közös élet hamar egy tragédiát is hozott. Fráter és Madách első gyermeke, Imre, 1846 nyarán, születése napján életét vesztette. Rá két évre született második fiuk, Aladár már jobb egészségnek örvendett, életben is maradt: 60 évig élt, felnőve – apjához hasonlóan – költőként, íróként, műkritikusként, emellett pedig még bíróként is dolgozott. (A családról itt találhatsz fényképeket.)
Aladárnak két húga született, Jolán és Anna Borbála. A háromgyerekes család azonban nem élt felhőtlen életet. Madách eleve szív- és tüdőbajjal és köszvénnyel küzdött, gyakran kellett ápolni. Ennek ellenére részt vett az 1848-as forradalomban, s feleségével a birtokán bújtattak két felvidéki felkelőt, illetve 1850 elején magát Udvardy Péter hadnagyot is. De a két évvel később halálra ítélt Rákóczy Jánosnak, Kossuth titkárának is menedéket adtak azzal, hogy egy mondvacsinált állásba felvették a birtokon.
Mikor ez kiderült, Madáchot szabadságharcosok rejtegetése vádjával elfogták, és törékeny egészsége ellenére egy évig vizsgálati fogságban tartották. Fráter Erzsébet pedig a három kicsi gyerekkel próbálta otthon, egyedül átvészelni ezt az időszakot – úgy, hogy férje elfogatása idején volt mindenórás terhes Anna Borbálával.
Fráter Erzsébet tragikus sorsa
Az elfoglalt feleség mindenben teljesítette a kötelességeit, Madách távollétét azonban annak anyja, Majthényi Anna arra használta ki, hogy egyrészt ne támogassa menyét és unokáit anyagilag, másrészt végleg elválassza egymástól a házasokat. Kettejük ellenségeskedése Madách távollétében lángolt fel igazán: ott alázták meg egymást, ahol csak tudták, ehhez pedig felhasználták a gyerekeket és a társasági eseményeket is.
A végső döfést Majthényi Anna vitte be: a fogságtól eleve megviselt, búskomor íróval sikerült elhitetnie, hogy felesége hűtlen volt hozzá.
Erre bizonyítéka ugyan nem volt, de a tőle soha teljesen elszakadni nem képes Madáchnak anyja szava és egy botrányos bál épp elég volt. Erzsébet hiába tagadott, elvesztette a csatát, olyannyira, hogy 1854-ben válásra került sor. A frissen elvált nő az özvegy apjához költözött, Madáchot pedig teljesen kisajátította az anyja, akit ezután soha többé nem hagyott el. 41 éves korában, az ő karjaiban érte a halál.
Kapcsolódó: Kvíz – Mennyire ismered híres íróink/költőink szerelmeit?
De Fráter Erzsébet számára az igazi tragédiát az jelentette, hogy Majthényi Anna az unokákra is igényt tartott. A válási szerződés szerint Madách volt felesége ugyan kapott tartásdíjat (amit rendre késve kapott kézhez), de le kellett mondania gyerekei neveléséről Madách anyja javára. Egyedül Anna Borbála maradhatott vele, de ő is csak 10 éves koráig, a két nagyobbat azonnal elvették tőle. Az ekkor még mindig csak 27 éves asszony hiába harcolt a gyerekeiért.
Rossz lelkiállapota, ami legkisebb gyerekének születése körül kezdődött, egyre súlyosbodott, s élete végére elmebajjá fajult.
(Legkisebb lánya szintén megsínylette a nehéz életet, ő elmegyógyintézetben hunyt el). Erzsébet idővel elköltözött a szülői házból, egymaga próbált megélni bérelt lakásokban, de nem járt sikerrel. Egykor szép ruhái idővel elrongyolódtak, és minél inkább elszegényedett, annál többet ivott. Végül már lakni sem tudott sehol, esti szállásért könyörgött különféle települések vezetőinél.
Források szerint a nagy Madách Imre gyerekeinek anyja cipő nélkül kéregetett az utcán, miközben volt anyósa bőven megtehette volna, hogy segít rajta. Nem tette.
Nagyfia, Aladár néha ugyan küldött pénzt, de alig emlékezett anyjára, olyan korán elszakították tőle. Volt férje, Madách Imre ekkor már 10 éve halott. Erzsébet végül a nagyváradi közkórházba került. Még annyi ereje éppen maradt, hogy gyerekeinek búcsúlevelet írjon, mielőtt 1875-ben, 48 éves korában elhunyt. Temetésén sem anyósa, sem gyerekei nem vettek részt, csupán két távoli rokona kísérte utolsó útjára.
Madách Imréné Fráter Erzsébet emlékezete
A legenda szerint Majthényi Anna mindent megtett, hogy a három unokája ne emlékezzen jó szívvel Fráter Erzsébetre. Annyit pletykált róla, hogy az asszony sokáig az irodalomtörténetben is hűtlen, érdemtelen nőalakként szerepelt. Időbe telt, mire a Madách-kutatók kezdték belátni, hogy az asszonynak múzsaként milyen nagy szerepe volt Az ember tragédiájának létrejöttében, s mennyire gondos, támogató anya és feleség volt Madách Imre mellett.
A közvélemény megváltoztatásában nagy szerepet játszott L. Kiss Ibolya pszichiáter Az asszony tragédiája című tanulmánykötete is, amelyben hiteles korabeli levelek és beszámolók alapján fedte fel Madách feleségének valódi arcát. Hogy mi mindenre lett volna még hivatott Fráter Erzsébet, már soha nem fogjuk megtudni.
Kiemelt kép: Madách Imre Morelli Gusztáv fametszetén, circa 1890 – Fotó: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben (1887–1901), Wikipedia; és Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet – Fotó: Wikimedia Commons/OsvátA; noklapja.hu