• Testünk arra törekszik, hogy megtartsa a kalóriákat és a tartalékait.
• A túlevés népszerűsítése külön iparág, nagyon tudatosnak kell lennünk az ellenálláshoz.
• A jó szokások elsajátításával elkerülhetjük, hogy meghízzunk, még ősszel is, amikor a leginkább hajlamosak vagyunk a túlevésre.

Ahogy az évszakok változnak, úgy az alakunk is. Minél hidegebb van odakint, annál több réteg ruhát veszünk magunkra, és ezzel párhuzamosan sokkal kevésbé is aggódunk az alakunk miatt, és érkezik is a túlevés. Nyáron a fürdőruhában tesszük közszemlére magunkat, akkor a narancsbőr, a feszesség, a karcsú alak körül forognak a gondolataink. Ilyenkor viszont azon, milyen sütit együnk legközelebb.

Aki nem vigyáz, az ugyanabban a körforgásban létezik: tavaszra elengedve magát meghízik, észbe kap, nyárig két nap alatt le akar fogyni, majd ősszel újrakezdi a túlevést. Az akaraterő és az előre gondolkodás hiánya alól ugyan nem ment fel, de tény, hogy a természet is az evést támogatja.

A zsírréteg szigetel, nem véletlenül híznak meg az állatok is. Ráadásul a korán beköszöntő sötétben sokkal kevesebb kedvünk van kimozdulni vagy a hidegben sportolni, többet ülünk a képernyő előtt a jó meleg lakásban. Ha pedig már ott vagyunk, miért ne csemegézhetnénk valamit…

A túlevés oka nem csak az évszakban keresendő

Miután ilyen szépen megértettük, miért van nagyobb igényünk a kalóriadús ételek iránt, és azt is felírtuk a listára, hogy a konyhát felmelegítő sütőből szálló isteni illatok igenis hozzátartoznak az évszakhoz, még egy okot hozzá kell tennünk a túlevés okait soroló listához, ez viszont tényleg nem a mi hibánk. A gyártók mindent elkövetnek ugyanis annak érdekében, hogy minél több terméket vásároljunk és fogyasszunk, tulajdonképpen bármilyen áron.

Szó szerint függővé igyekeznek tenni, és a rossz hír az, hogy ehhez meg is vannak az eszközeik. A cukorhoz bizony könnyű hozzászokni, mivel fogyasztása megemeli a dopaminszintet, és ha el is határozzuk, hogy minimalizáljuk a fogyasztását, minden sarkon pékségek várnak, a boltban a pénztárnál csak édességet lehet venni, a mesterséges színezékek, izgalmas csomagolások pedig még kelendőbbnek mutatják az árut.

A káros, akár rákot is okozó feldolgozott élelmiszerek ráadásul olcsók is. S akkor még nem beszéltünk az ízfokozókról. Amit nem nagy mennyiségű cukorral tesznek eladhatóvá (kiskorunk óta természetes módon vonzódunk az édes ízhez az anyatej miatt), azt addig sózzák és fűszerezik, amíg rá nem kattanunk.

A túlevésre este vagyunk a leghajlamosabbak (Fotó: Getty Images)

A különböző ízfokozók nemcsak teljesen feleslegesek az ételekben, de egészségtelenek is, arról nem is beszélve, hogy hozzájuk szokunk, és onnantól kezdve sűrűn meg is kívánjuk őket. Ez nemcsak az embereknél, de az állatoknál is megfigyelhető, akik gyakran annak ellenére tartják értékesebb falatnak az olcsó párizsit, hogy ehetnének értékes tápanyagokban gazdag, de só- és ízfokozómentes ételt is.

Ők mégis rohannak a húst alig tartalmazó, de E-számokkal teletűzdelt felvágottért. Mi pedig színes-illatos fánkot eszünk számolatlanul, egészen addig, amíg el nem olvassuk rendesen a csomagolást, és rá nem jövünk, milyen mértékben manipulálnak bennünket.

A képernyő előtti evés sem segít

A túlevés jellemzően nem reggel és délelőtt történik, és nem is a munkahelyünkön vagy egy rendezvényen. Ahhoz arra van szükség, hogy egy stresszes nap után fáradtan elengedjük magunkat a kanapén, és nekiálljuk megvigasztalni magunkat. Jön a képernyő, a sorozat, s mellé az ultrafeldolgozott nassolnivaló is.

Mivel nem egy jól megvilágított, terített asztalnál ülünk társaságban, beszélgetve, időnként fel-felállva, a hasunkat szorító szép ruhában, ilyenkor észrevétlenül tömjük tele magunkat jellemzően sós vagy édes, magas kalóriatartalmú nassolnivalókkal. Csak amikor felállunk, vagy elkezd égni a gyomrunk lefekvés előtt, akkor gondoljuk át, mi mindent ettünk össze a félhomályban, csak mert úgy éreztük, el kell pusztítanunk. Erre a viselkedésre pedig nagyon gyorsan rá lehet tanulni, ami egyenes úton vezet a tavaszi kétségbeeséshez.

Harc a túlevés ellen

Ha karcsúak és egészségesek szeretnénk maradni, meg kell zaboláznunk a bennünk élő medvét, aki addig akar enni, amíg téli álomba nem szenderülhet tavaszig. A szigornak ebben az évszakban kicsi az ereje, a bikinis képek nézegetése pedig nem hatásos módszer. A 2025-ös nyaralás tervezése már motivációs erő lehet a túlevés ellen, ahogy az is, ha törekszünk rá, hogy fitten tartsuk magunkat.

A testmozgást nem szabad abbahagynunk csak azért, mert sötét és hideg van. A bennünk élő medve nem attól lesz elégedett, ha minden jótól megfosztjuk magunkat, hanem attól, ha megvigasztalják és megadják neki, amire szüksége van.

A boldogsághormonok viszont nemcsak a cukortól, de a testmozgástól is termelődnek.

Heti háromszor egy órányi mozgással már emelhetjük a szerotonin-szintünket, és rászokhatunk a sportra, azaz pár hét alatt nem fánkról fogunk álmodozni, hanem a következő edzésről. Rátanulunk erre is.

Az étkezéseknél pedig arra figyeljünk, hogy egészséges nassolnivalókat fogyasszunk. Csipsz helyett zöldségszirom, müzli helyett natúr zabkása, csoki helyett olajos magvak, sajtos stangli helyett zellerszár. Ha megszoktuk, hogy tévézés közben eszegetünk, semmi gond, csak helyettesítsük a kezünkben lévő ennivalót valami kalóriaszegényebbre és egészségesebbre. Ehhez is éppúgy hozzá tud szokni a testünk, ahogy minden máshoz.

Túlevés kialakulhat alváshiány és az okostelefonunk miatt is: így hatnak ránk. 

Kiemelt kép: Getty Images