- Többnyire ugyanazokat a szűrőket alkalmazzuk randizás során.
- Így viszont sokszor csalódás lehet a vége.
- Érdemes átgondolni, milyen területen tudnánk engedni, hogy nagyobb legyen a merítés.
Laura mélyen Miklós szemébe nézett. A férfi rámosolygott, és elindult felé két pezsgőspohárral a kezében. Laura alig láthatóan felsóhajtott, és fejében megszóltaltak az esküvői harangok.
Laura barátnőm Miklós után sikeresen nézett mélyen a szemébe Balázsnak, Viktornak és Gyurinak, akik mind befutott alfahímek voltak, kicsit sem kopaszodtak és mindig gondoskodtak a pezsgőről. Aztán egyszer bemutatta Vilmost, akinek két macskája volt, egy biciklije és egyre hátrébb húzódó hajvonala.
Nem kérdeztem semmit, mert korábbi beszámolói alapján rémlett, amikor Laura egyszer közölte: ha nem találja meg a nagy ő-t a típusában, akkor megpróbálkozik az ellenpólussal.
Az ellentét randizás új világot nyithat
A sokadik randival a hátunk mögött pontosan tudjuk, hogy az élet nem úgy működik, mint a Meg Ryan és Tom Hanks filmek. Pedig a technológia a mi oldalunkon van, csupán egy húzásra vagyunk a randitól. A lehetőségek tárháza végtelen, emiatt viszont egyre többen szenvednek a kiégéstől. A kapcsolódás pedig nem sikerül.
Itt jön a képbe Laura kísérlete, amiből mára önálló randevúzási trend lett: a contra-dating. Ez a randiforma szó szerint azt jelenti, hogy olyan emberrel megyünk el találkozni, akiről nem gondoljuk, hogy ideális partnerünk lehetne. Tehát mélyebbre úszunk a randimedencében, a felszínen lebegő férfitípus alá.
A lehetőségek bővítése jó ötlet, főleg akkor, ha sorozatosan csalódunk az általunk preferált randipartnerben.
Az ellentét randizás felrázhatja az egész párkapcsolatról való gondolkodásunkat,
mert lehetőséget ad arra, hogy eldöntsük: tényleg azt választjuk-e, akire szükségünk lenne.
Kapcsolódó: Így maradj biztonságban az online randizás során.
Hát nem pont az az őrültség, ha újra és újra ugyanazt tesszük, miközben más eredményre számítunk? Laura barátnőmet ugyan nem tartom őrültnek, de ő is azok közé tartozik, akik rendre ugyanazzal a férfival randiznak, csupán a nevük más és az adószámuk. Meggyőződése, hogy azonnal felismeri a számára tökéletes partnert, aki illik hozzá mind külsőleg, mind érdeklődési kört és személyiséget illetően.
Ideje levenni a falról Ryan Goslingot
Nemtől függetlenül szinte kapásból tudunk válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen megjelenésű az ideális partner: magas, szőke, fekete, mackós, kisportolt, barna. Ő az, akihez biológiai szinten vonzódunk.
Akit ha meglátunk, zsigeri jelzést kapunk a testünktől.
Ez azóta így működik bennünk, hogy felraktuk a falra az első Brad Pitt posztert.
A média által sugallt képek sem feltétlenül segítenek azon, hogy jól döntsünk. Minél több, az általunk preferált partnerhez hasonló képpel találkozunk, annál jobban hisszük, hogy jó választás az illető.
De a nap végén tegyük fel a kérdést: mit tesz hozzá a lelki állapotunkhoz a másik szőke haja? Megnyugszunk-e attól, ha a Ryan Gosling-szerű, sajtreszelőnek is beillő hasizmára gondolunk? (A válasz persze lehet igen.) Boldogabb és kiegyensúlyozottabb a kapcsolatunk, amiért mindig napbarnított? Természetesen nem arról van szó, hogy tagadjuk meg az ösztöneinket. De miért ne randizhatnánk azzal a sápadt sráccal az irodából, aki mindig segít, ha elakadunk, és amúgy lehengerlő a mosolya?
Ne rutinból vizsgáljuk a másik hobbijait
Máig emlékszem Ambrusra, aki szenvedélyes horgász volt és imádta a metál zenét, tehát semmi közöm nem volt hozzá. Mégis meggyőzött a második randiról, és nem bántam meg. Metált ugyan nem hallgattunk közösen, de a horgászatnak megismertem egy számomra teljesen ismeretlen aspektusát. Végtére is kit zavar néhány hal?
Aztán nem emiatt szakítottunk, de ez a kapcsolat is megerősítette az akkor még hivatalos elnevezéssel nem rendelkező contra-dating létjogosultságát. Hiszen nem törvényszerű, hogy a randipartnerrel
ugyanolyan vagy hasonló legyen az érdeklődési körünk.
Ha találunk közös, akár új metszéspontot, gondoljunk inkább arra, hogy tágítjuk a horizontunkat. Egy számunkra ismeretlen hobbi váratlan felfedezésekkel is járhat.
Na és ha Timbuktuban él a nagy ő?
Ha kizárólag egy városra szűrünk, félő, hogy mi magunk limitáljuk a potenciális partnerek számát. Persze, a távkapcsolat elsőre rémisztő lehet, hosszabb távon pedig fárasztó, de
sosem tudhatjuk, hol találjuk meg a számunkra ideális embert.
Egy próbát mindenesetre megér: ha megtehetjük, vállaljuk be az utazást, hiszen a szerelem valóban nem ismer korlátokat, és az idő úgyis eldönti, hogy csak egy féktelen hosszú hétvége van benne vagy valami mélyebb kapcsolódás is.
Mindenből azért nem szabad engedni
Mi marad tehát, ha elengedjük a szőke/barna hajat, a kisportolt/aputestet és a jogi diplomát/villanyszerelő papírt? Egy lehetséges randipartner, akinek a társaságában önmagunk lehetünk, akivel sokat nevetünk és akivel hosszú távon két gyereket vagy egyet se tervezünk.
Mert ami igazán számít egy párkapcsolatban,
az a hasonló értékrend és a közös tervek, a többi csak tejszínhab és tortadísz.
Opcionális elemek, melyek közül egyik sem alapvető fontosságú. Az viszont nagyon is az, hogy szeretnénk-e családot, közös otthont, mit jelent számunkra a bizalom, hűség, intimitás, az őszinteség vagy a jó kommunikáció.
Az ideális partner bárhonnan érkezhet, változó súlyban, hajjal és foglalkozással. Ha soha nem merünk kilépni a randi komfortzónából, talán fel sem ismerjük, hogy mi tesz minket boldoggá hosszú távon.
Az ellentét randizás tehát nem arról szól, hogy forduljunk ki önmagunkból. Inkább arról, hogy vizsgáljuk felül az eddigi gyakorlatot, és tágítsuk ki a párkapcsolati nézőpontot. A kétkedőknek csak annyit: Laura és Vilmos még mindig együtt bicikliznek.
Unalmas már egyedül? Ne várd ölbe tett kézzel, hogy a nagy Ő bekopogtasson az ajtódon – küldj neki személyre szabott meghívót! A Nők Lapja és a Randivonal most közösen segít társra találni. Kattints a linkre, és készülj a randira!
Kiemelt kép: Getty Images