Bele sem gondolunk, de a testet nemcsak a fizikai munka terhelheti meg, hanem az is, ha egész nap statikus helyzetben, ugyanazt a testhelyzetet megtartva ülünk a számítógép előtt, és folyamatosan ugyanazt csináljuk. Ilyenkor a kezünk és a csuklónk gyakran kényszertartásban van, ez pedig megterhelheti az ízületeinket.

– Az irodai munka során csak apró mozdulatokat végzünk, de folyamatosan és hosszú ideig. Mindez nemcsak a gerincre és a nagyobb ízületekre, hanem a kézre és a csuklóra is kihat, azokat is túlterhelheti, kedvezve ezzel a kéztőalagút-szindróma kialakulásának. Ennek a betegségnek a legfőbb tünete, hogy éjjel arra ébredünk, hogy a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjunk borzasztóan zsibbad. Ez a probléma korábban főképp titkárnőknél fordult elő, mert a régi írógépeket nagyon erősen kellett ütni. Ma már jobbak a klaviatúrák, viszont sokan rengeteget gépelünk. Az ebből eredő túlterhelés eredményezhet olyan steril gyulladást is, aminek nyomán az inak körüli hártya megvastagodhat. Ez azért gond, mert így térszűkítő folyamat indul be, emiatt szorulni kezd a kéztőideg, ami az inakkal egy csatornában fut. Ennek következtében alakul ki a betegségre jellemző fájdalom és zsibbadás – mondja dr. Péterfy Nóra kézsebész, ortopéd-traumatológus.

A kéztőalagút-szindróma fokozottan veszélyezteti azokat, akik laptopjukat – a nyaki gerinc szempontjából nagyon helyesen – laptoptartón vagy -állványon használják, de nem társítanak hozzá külön klaviatúrát. Ha így pötyögünk, az a szokásosnál is jobban a kéztőalagút-szindróma malmára hajtja a vizet, mert az ezzel járó kéztartás végképp nagyon megterhelő. Emiatt­ kell figyelni arra, hogy az emelvényen lévő laptophoz külön klaviatúrát használjunk.

Észrevétlen terhelés

Napjainkban gyakoribbá vált a hüvelykujjat érintő ínhüvelygyulladás is, ennek az angolban – mivel első számú oka az okostelefonok használata lett – már külön neve is van: texting thumb (leginkább gépelő hüvelykujjnak lehetne lefordítani). Az ínhüvelygyulladásnak ez a formája korábban főleg a negyvenes korosztálynál jelentkezett, de ma már tiniknél is sokszor kialakul, mert folyamatosan nyomkodják a telefonjukat.

– Az ínhüvelygyulladás a csukló kisízületeinél és a hosszabb ujjak feszítő- és hajlítóinainál is gyakoribb lett, ami szintén abból ered, hogy a számítógépes munka és az okoseszközök használata túlterheli a kezet. Itt pluszprobléma, hogy az ínhüvelygyulladás könnyen átmehet úgynevezett pattanó ujjba. Ennél a betegségnél az ínhüvely megvastagszik, emiatt az ujj a hajlítást követően pattanó hang kíséretében tud csak kinyílni – mondja a kézsebész.

Az irodai tevékenységek a könyökízületekre is kihatnak, főleg ha a munkaállomás nem ergonomikus. Ez igazán látványos a koronavírus-­járvány idején volt, amikor sokan home office-ban dolgoztak, és hol a kanapén ülve, hol a dohányzóasztalnál végezték feladataikat. Ez vezetett ahhoz, hogy többeknél teniszkönyök alakult ki. Míg ez a sportolóknál azért jön létre, mert a nyújtott kezes ütésnél túlzottan megfeszítik a kezüket, addig az irodai dolgozóknál azért, mert nem megfelelő testhelyzetben használják az egeret, és azzal túlterhelik a feszítőinakat. Utóbbiak a felkarcsont alsó részén, annak külső oldalán erednek, és a kézujjak végéig tartanak, egész napos túlfeszülésük pedig ínhüvely-, majd csonthártyagyulladást okoz a kiindulási, tapadási pontjuknál. Ezt nevezzük teniszkönyöknek.

Figyelni az egérre

Az egér akkor is okozhat gondot, ha íróasztalnál használják, ugyanis a rá támaszkodás sok pici feszítőmozgással jár, és közben kicsit a csukló is vissza van feszülve. Klikkelés közben a mutatóujj hajlító- és feszítőinai is folyamatosan dolgoznak.

– Az ilyen jellegű hatásokat azzal csökkenthetjük, ha jó minőségű egeret használunk, és hozzá megfelelő egérpadot is beszerzünk. Az is elengedhetetlen, hogy a kéz megfelelő magasságban legyen, és alátámasszuk, gépelés közben ne legyen a levegőben a könyök sem. Aki teheti, annak érdemes kipróbálnia azokat az applikációkat is, amelyekkel diktálni lehet, így tehermentesítheti a kezét. Ez főleg akkor hasznos, amikor a kéz túlterhelődését már érezni is lehet – mondja ­Péterfy Nóra.

Arra is törekedni kell, hogy munka közben legalább óránként tartsunk pár perc szünetet, ilyenkor ne csak a gerincünket és a nagyízületeinket mozgassuk át, hanem a kezeinket is tornáztassuk egy kicsit: át lehet mozgatni a csuklót és a könyököt, az ujjakat. Ez egyébként már akkor megtörténik, amikor felállunk és iszunk egy pohár vizet, hiszen az is kihat a csuklóra, az alkarra és a vállra, kimozdítja őket a monoton tartásból. A legfontosabb tehát az, hogy ne folyamatosan, megállás nélkül dolgozzunk, hanem szüneteket tartva.