A világ egyik legismertebb és legcsodáltabb embere születésének körülményei meglepő módon homályba vesznek. Valahol Dél-Londonban született, ahol anyjával és bátyjával, Sydney-vel havonta lakoltatták ki, mert nem fizették a lakbért. Charlie gyerekkorában mindössze néhány évig ment jól a családnak, ebben az időben házvezetőnőjük volt, és kirándulni jártak a ló vontatta buszok felső szintjén. Chaplin még felnőttként is emlékezett rá, milyen öröm volt elérni feje felett az akácfa virágait, vagy szagolni a rózsákat, amelyeket a Westminster Bridge lábánál árultak a virágárusok. Filmjeiben gyakran használta a virágot mint a törékeny szerelem jelképét.
Sebezhetetlennek hitte magát
Anyja, Hannah félcigány énekesnő volt, aki sokszor prostituáltként kereste kenyerét. Első fia, Sydney házasságon kívül született, férje, az idősebb Charles Chaplin pedig nem sokkal Charlie születése után hagyta el. Hannah egy ideig mosónőként dolgozott, de nagyon keveset keresett, volt, hogy pincékben húzták meg magukat A fiúk utcai árusoktól loptak, többnyire szegénykonyhán étkeztek, Charlie azzal próbált összegyűjteni pár pennyt, hogy kocsmákban táncolt. Amikor anyja nem tudott már róluk gondoskodni, a fiúk árvaházba kerültek. A viktoriánus Hanwell árvaházban Charlie élete legnehezebb éveit töltötte, ha rendetlenkedett, megverték. Az intézet kegyetlensége ellen úgy védekezett, hogy sebezhetetlennek képzelte magát. Meggyőződése lett, hogy ő a legnagyobb színész a világon. Sebezhetetlenségébe vetett hite később filmes személyiségének is része lett: a kis csavargót bármilyen atrocitás éri a vásznon, csak feláll, leporolja magát, és egykedvűen elkocog a messzeségbe. Tele van energiával és daccal, ezért nem érez a néző szánalmat iránta. Folyton ételért és biztonságért ácsingózik, és reménytelenül keresi a szerelmet, amit sosem talál meg. Az élet könyörtelenségével szemben a nemtörődömséget veti be, s későbbi filmjei is mindig a túlélésről szólnak egy ellenséges és érzéketlen világban. Charlie nyolcéves korában került vissza anyjához, s ezzel megint beköszöntött a kilakoltatások sora. Egyszer felmerült, hogy a fiúkat átvállalja idősebb Charles Chaplin, aki annak idején Hannah hűtlensége miatt lépett le, és aki valaha sikeres zenés sztár volt, de ahogy kopott a népszerűsége, úgy merült egyre mélyebbre az alkoholizmusban. Eközben fia közelről figyelte, s később a részegek tűpontos utánzása lett az ifjabb Chaplin egyik színészi specialitása. 1901-ben meghalt az apja – 38 éves korára halálra itta magát. Charlie-nak nem volt elég munkája, ezért koldult és ételt lopott. Élete meghatározó élménye volt, amikor a szomszédok kihívták az orvost az anyjához, aki alultápláltságot és őrültséget állapított meg a nőnél, és arra utasította Charlie-t, kísérje be az elmegyógyintézetbe. Ez a kép örökre vele maradt, ahogy kézen fogva viszi anyját a londoni ködön át a helyre, ahol Hannah – testileg és szellemileg megrokkanva – élete hátralevő tizenhét évét töltötte.
A londoni gettóból az ikonná válásig
A fiút egy véletlen emelte fel a nyomorból: 14 évesen szerepet kapott egy Sherlock Holmesról szóló darabban, amivel turnéra indultak az országban. Fiatal kora ellenére hatalmas önbizalommal rendelkezett, és gyakran leckéztette idősebb kollégáit, hogy kell játszani. A fellépések közt biliárdtermekben múlatta az időt, rengeteg bor és nő társaságában. Egész életében erős libidója volt, s annak ellenére, hogy minden nőt szajhának nevezett, azok készségesen hullottak az ölébe. Léte fókuszában első pillanattól a munka állt. 18 éves korában egy burleszkshow-ban szerepelt, amelyben a kritikusok felfigyeltek rá. 1912-ben ment Amerikába, egy évvel később a Keystone Comedy Company ajánlott neki munkát Kaliforniában heti 150 dollárért, egy éven belül pedig ő lett Amerika legnépszerűbb filmkomikusa, 36 rövidfilmmel a háta mögött. 26 éves korában már 670 ezer dollárt keresett egy évben, amivel a világ legjobban kereső alkalmazottjává vált. Az egyik újság így fogalmazott: „Az Európában zajló háborút leszámítva Chaplin a legdrágább dolog a történelemben.” Némafilmjeit 300 millió ember nézte világszerte.
…
A teljes cikket a Nők Lapja Psziché 2018/5. számában olvashatjátok el. A magazint július 4-től keressétek az újságosoknál!
Szöveg: Oravecz Éva Csilla
Nyitókép: Profimedia
