Őszbe borult a kert Budajenőn, a hegyek lábánál. A létező összes színt felvonultatja a bogyósokat termő hatalmas ültetvény. Mielőtt nekikezdenénk az interjúnak, Márta körbevezet. Látom a pici feldolgozóüzemet, ahol a civilizációs ártalmak csökkentését elősegítő, úgynevezett funkcionális élelmiszerek készülnek, a ketrecben a csirkéket, egy nagyobb területen a birkákat. Az épületek egyike jó ízléssel berendezett, kicsi vendégház. Mellette úszótó, vagyis egy olyan medence, amelyet a belé telepített növények tisztítanak. A Felvidéken született tudós az akkori Csehszlovákiában diplomázott és kezdett tudományos munkába. Később aztán jól menő vezetési tanácsadó cégben terveztek és vezettek be innovatív üzleti-banki megoldásokat, és amikor kiszállt az üzletből, pénzét a Patikakertbe fektette. – Sosem érdekelt a pénz – mondja. – Amikor kutatóként dolgoztam, még autónk sem volt, és a lázas gyereket szánkón húztam az orvoshoz. – A gyerekek felnőttek, ma már unokák is vannak, és gyakran ki is látogatnak a Patikakertbe.
Azért késő ősszel jöttem, mert arra gondoltam, már úgysincs semmilyen tennivaló ilyenkor.
Hát ez nem így van! (Nevet.) Nincs megállás. Most például a mandulát fogom feldolgozni. Leszüreteltünk néhány száz kilót a négyszáz fáról. Ez volt az első mandulaszüretünk, hét évvel a telepítés után. Eddig vagy elfagyott, vagy megette a dióburok-fúrólégy. És a kora tavaszi beporzókkal is van gond. Ha erős a szél, nem jönnek, csak a poszméh, az nagy, és nem fújja el a szél.
Ezért van rovarhotel a kertben?
Nem is egy, hanem sok…! És most újabb fákat, ezernél is többet fogunk ültetni a nap- és szélvédelem miatt. Kis csemeték ezek, és többen a szívükhöz kaptak, hogy te jó ég, tizen-huszonéveket kell várni, mire megerősödnek? Egyébként akár magról is érdemes fát ültetni, mert így sokkal erősebb lesz a növény immunrendszere. Ugyanolyan ez – és erről kutatásokat is végeztek –, mint hogy ha valaki gyerekkorában nem játszik kint a porban, az élő talaj közelében, akkor nem alakul ki az immunitása.
Mindenkinek az az elképzelése a mezőgazdaságról, hogy megállás nélkül csak kapálni kell…
Igen, és hogy tiszta kínszenvedés. Miközben ez tudásalapú munka, amit én nagyon szeretek. Az egész rendszerben az emberek zavarnak egy kicsit.
Sok a nehézség talán?
Sok a szabály például, amit hoznak. Ezért adják fel a kistermelők, mert már nem bírják. A nagyoknak van erre stábjuk. Engem is a természet nagy körforgása érdekel, nem pedig az, hogy ha kiveszek hetvenöt gramm fekete berkenyét a mélyhűtőből, ahhoz is szállítólevelet kell írnom. A mulcsozás érdekel, a magaságyások, a dombágyások. Sokkal hamarabb kitalálom egy bonyolult matematikai tétel bizonyítását, mint hogy szerezzek egy állatszállításra alkalmas utánfutót és embereket, akik segítenek. Olyan érzésem van, mintha már senki nem akarna dolgozni. Nem a valósággal foglalkozunk, nem a kézzel fogható, fizikai élettel. Amit én csinálok, ezt a fajta természetközeli termesztést, már csak néhány száz ember végzi idehaza. Nem értékeli és nem fizeti meg senki. A város jelenleg sokkal többet fizet bármilyen más munkáért, mint a földdel kapcsolatosokért. De azért azt látom, hogy talán már változik valami. Tíz évig szenvedtem attól, hogy nem voltak kertészek. De most már jelentkeztek fiatalok, egyetemet végzett szakemberek, és ezt akarják csinálni, nem irodában ülni. Velük sokkal jobban kijövök, mint a saját generációmmal. Hiába magyarázom mindenkinek, hogy máshogyan kellene élni… Persze megértem, hiszen én is a sötét oldalról jövök.
Honnan?
Huszonöt évig magyaráztam a cégvezetőknek a digitális innovációban rejlő lehetőségeket. De végig volt egy természetközeli énem is, szerettem a két kezemmel dolgozni, kertészkedni, főzni, befőzni is, meg varrni, kötni, hasznos és kreatív dolgokat csinálni. Tizenöt éve úgy éreztem, át kell állnom teljesen a természet oldalára. És már tudom, mi a dolgom, mi a dolgunk a világban. Az élőlénytársainkat megsegíteni. A földi ökoszisztéma arányai ugyanis teljesen felborultak, akárcsak a belső egyensúlyunk, mert nem táplálkozunk jól. Száz évvel ezelőtt egy magyar család háromszázféle növényt evett:
