• Régóta tudjuk, hogy az ülőmunka minden szinten kikészíti a szervezetünket.
• Egyre több munkahelyen támogatják az állómunkára való átállást.
• De vajon tényleg kompenzálja az ülés hátrányait, ha állva dolgozunk? És ha nem, akkor mégis mit tehetünk?

Napjaink legnagyobb részét ülő pózban töltjük, ami nagyjából minden szinten ártalmas a szervezetünk számára. Az ülőmunkát végzők közül sokan autóba ülnek, otthon pedig a kanapé kényelmében feszítik tovább a vázrendszer, az izmok, ízületek végső határait.

A sok ülésnek csak hátrányai vannak

Ma már egyáltalán nem számít újdonságnak, hogy a hosszan tartó ülés mozgásszervi panaszokat okoz, különböző tüneteket produkálva a nyak és a boka között. Teniszkönyök, egérváll, halott fenék, hüvelykujj szindróma – csak néhány modern elnevezés arra, hogy mi történik a testünkkel.

De a sokat ülőket nem csupán mozgásszervi nyavalyák fenyegetik, náluk nagyobb eséllyel alakulnak ki olyan krónikus betegségek is, mint a 2-es típusú cukorbetegség, szívbetegségek és bizonyos rákos megbetegedések.

Még inkább veszélyeztetettebb azoknak a csoportja, akik nagyon keveset mozognak, vagy akik nem érik el az ajánlott fizikai aktivitási szintet.

Utóbbi kiemelten fontos az ülő mozgással összefüggő egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében, de még így sem biztos, hogy teljesen kiküszöböli a mindennapi, órákig tartó ülés negatív hatásait.

Ki a székekkel az irodából?

A mozgásszegény, ülő életmód elleni harc jegyében az elmúlt években megszaporodtak az interneten és a közösségi oldalakon megtalálható anyagok arról, hogy miért érdemes hátrahagyni a széket. Különböző influenszerek tucatjával biztatnak arra, hogy dolgozzunk állva, és egyre több munkahelyen teszik lehetővé az ülő-álló asztalokat, amelyeket egy gombnyomással a kívánt pozícióba tudjuk állítani.

Sőt, egyes cégek teljesen kiiktatták irodáikból a hagyományos íróasztalokat, és magas vagy állítható magasságú asztalok mellett döntöttek. Számos home office-ban dolgozó is csatlakozott a trendhez, az más kérdés, hogy nem feltétlenül a megfelelő eszközökkel és tudással.

De tényleg annyival jobb, ha ülőmunka helyett állva dolgozunk?

A túl sok állásnak nincs kockázata?

Nézzük, mit mond erről a tudomány, mielőtt megrendeljük az új asztalt.

Az ülőmunka hátrányait kizárólag mozgással tudjuk kompenzálni (Fotó: Getty Images)

Mennyivel jobb az álló munka az ülőnél?

Két friss tanulmány is született a témában, amelyek azt vizsgálták, hogy mennyiben befolyásolja a szervezet működését, hogy állva dolgozunk.

A várakozásokkal ellentétben az derült ki, hogy az állómunka nem ellensúlyozza a mozgásszegény életmód káros hatásait, és nem támogatja a szív- és érrendszeri egészséget.

A Circulation tudományos folyóiratban megjelent egyik tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a munkahelyi ülés és állás váltogatása nincs hatással a vérnyomás csökkentésére.

Ülő életmód: meglepő dologgal álltak elő a tudósok.

Az International Journal of Epidemiology című folyóiratban megjelent második tanulmány több mint 80 ezer felnőtt adatait felhasználva megállapította, hogy a munkahelyi állás nem csökkenti az olyan betegségek kockázatát, mint a szélütés és a szívelégtelenség.

Sőt, a napi két óránál hosszabb ideig tartó állás valójában növelheti az olyan problémák kialakulásának kockázatát, mint a visszér vagy a mélyvénás trombózis.

„Korábbi tanulmányok a kardiometabolikus markereken, például a vérnyomáson, a trigliceridszinten és az inzulinérzékenységen keresztül vizsgálták az ülés vagy állás egészségügyi előnyeit. A miénk az első olyan tanulmány, amely megpróbálja összekapcsolni az állómunkát a szívbetegségek és az ortosztatikus keringési rendellenességek kockázatával” – mondta Matthew N. Ahmadi, a Sydney-i Egyetem Orvosi és Egészségügyi Karának kutatója.

A szakember szerint az eredmények azt mutatják, hogy az állás jobb, mint az ülés: „A sok ülve töltött idő a szívbetegségek fokozott kockázatával járt, míg az állás nem járt nagyobb kockázattal, de alacsonyabbal sem.”

Luis Rodríguez Padial, a Spanyol Kardiológiai Társaság elnöke pedig így nyilatkozott a témában: „Gyakran javasoljuk az embereknek, hogy álljanak fel, de ez a tanulmány azt mutatja, hogy ennek nincs köze a szív- és érrendszeri halálozáshoz, se nem jobb, se nem rosszabb” . 

Mit sem ér az állás, ha nem kombináljuk mozgással (Fotó: Getty Images)

Mozgás nélkül nem lehet kompenzálni az életmódot

Amellett, hogy ergonómiai szempontból törekedni kell az optimális munkaállomás kialakítására, egyszerűen tényleg fel kell állni. De nem feltétlenül úgy és annyit. A szakemberek a kutatás eredményei láttán úgy vélik, hogy az egészségi állapot optimális javításához és a szívbetegségek kockázatának csökkentéséhez nem elég egyszerűen ülőről állóra változtatni: ezt olyan tevékenységekkel kell kombinálni, amelyek mozgásra kényszerítik az embert.

Be kell vonni a szív- és érrendszert a napi rutin során végzett rövid, akár egy perces intenzív testmozgással, ami nagy hatással lehet a leginkább mozgásszegény emberek egészségére.

A felállást érdemes tehát mozgással kombinálni: telefonálás közben sétáljunk, lift helyett lépcsőzzünk. 

Ha tehát nem mozgunk egyáltalán, felállni sincs értelme. A mozgás nélküli állás a hosszan tartó üléshez hasonlóan a vér felhalmozódásához vezet a lábakban, és a vérkeringés hiányának kompenzálására megemelkedik a vérnyomás.

A vádli izomzatának járás vagy mozgás közbeni hajlítása hozza létre az izom összehúzódásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vért a szív és az agy felé tolják. A vénák az izmokkal együtt mozognak. Ha sokáig mozdulatlanok vagyunk, előbb-utóbb olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a lábak elnehezülése, visszér, súlyosabb esetben akár trombózis.

Ha már felálltunk az íróasztaltól, álljunk lábujjhegyre vagy helyezzük a testsúlyt egyik lábról a másikra.

Az emberi test dinamikus mozgásra lett kialakítva, nem pedig ülőmunkára és hosszú állásra. Ha már ennyi kütyüvel vagyunk körbevéve, állítsuk be, hogy valamelyik sípoljon félóránként, és figyelmeztessen egy egy-két perces mozgásra. A szorgalmas hidratálók pedig kulacs helyett használjanak kis méretű vizes poharat, hogy garantáltan sűrűn kelljen felállni.

Halott fenék-szindróma: ez a gyakorlat rendbe hozza. 

Kiemelt kép: Getty Images