• Az étrendünk hatalmas szerepet játszik egészségünk megőrzésében. A MIND-diéta például nagyon jó, de mi is ez?
• A bogyós gyümölcsökről régóta tudni, hogy nagy szerepet játszanak a kognitív hanyatlás megelőzésében.
• Mutatjuk, melyik gyümölcsre esküszik újonnan a tudomány, ha az Alzheimer-kór megelőzéséről van szó! 

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája, egy progresszív neurodegeneratív betegség, amit kognitív károsodás és memóriavesztés jellemez. A tudomány számára régóta világos, hogy az olyan gyulladáscsökkentő hatású étrendek, mint a mediterrán és a MIND-diéta, hatalmas szerepet játszanak az agy egészségének megőrzésében.

Utóbbi a DASH-diéta (ami a szív egészségére fókuszál) és a mediterrán diéta hibridje, egy kutatók által kifejlesztett, tudományos eredményekre támaszkodó étrend. Első sorban az agyműködés javítását célozza meg, tehát számos diétával ellentétben nem a fogyásra helyezi a hangsúlyt.

Kutatások alátámasztják, hogy a MIND-diéta az agyi egészség fokozásán keresztül olyan betegségek kockázatát csökkentheti, mint az Alzheimer-kór, a demencia, valamint az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás egyéb formái. Aki ilyen étrendet folytat, annak főként az alábbi élelmiszerekre, illetve mennyiségekre kell összpontosítania:

• zöld leveles zöldségek, például kelkáposzta, spenót (naponta egy adag),
• minden egyéb zöldség (napi 2 vagy több adag),
• bogyós gyümölcsök (heti 2 adag),
• dió (hetente 5 vagy több adag),
• olívaolaj (naponta),
• teljes kiőrlésű gabonafélék (3 vagy több adag naponta),
• halfélék és tenger gyümölcsei (heti egyszer vagy többször),
• bab (4 vagy több adag hetente),
• baromfihús (2 vagy több adag hetente). 

Az olyan élelmiszerek, mint a vaj/margarin, a sajt, a vörös húsok, a fehér lisztből készült péksütemények és az édességek, elkerülendő vagy korlátozandó alapanyagoknak számítanak.

Hogy mi az a DASH-diéta, arról írtunk már korábban! 

Gyümölcsökkel az Alzheimer-kór ellen

Azt nem lehet pontosan megjósolni, hogy kinél alakulhat ki Alzheimer-kór, de számos tényező létezik, ami növelheti vagy csökkentheti a kockázatát, például az életkor, a genetika, sőt, még az életmód. Ha a kockázatcsökkentés a cél, esetleg a tünetek lassítása, nem mindegy tehát az sem, hogy mi kerül a tányérunkra. A fenti étkezési szokások például nemcsak lassíthatják a neurodegeneratív betegségek előrehaladását, de meg is előzhetik azokat. 

A fokozott zöldség- és gyümölcsfogyasztás életkortól, egészségi állapottól függetlenül fontos, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az antioxidánsok, a rostok, a vitaminok és az ásványi anyagok együttes ereje számos betegség megelőzésében segíthet. Az áfonyáról, a gránátalmáról és a szőlőről például már korábban kiderült, hogy páratlan kiegészítői lehetnek az agyi egészséget célzó étrendeknek. A Cincinnati Egyetem tanulmánya nemrég pedig az eper agyserkentő szupererejére is felhívta a figyelmet.

Az eper rendszeres fogyasztása a szellemi teljesítmény fokozásán keresztül segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór kockázatát (fotó: Unsplash/Anastasia Zhenina)

A kutatás célja az volt, hogy megállapítsák, az eper vajon képes lehet-e javítani azon egyének kognitív képességeit, akiket hivatalosan ugyan nem diagnosztizáltak demenciával, de már korábban is memóriazavarokkal küzdöttek. A vizsgálatban harmincnégy 50 és 65 év közötti férfi és nő vett részt. Valamennyien túlsúlyosak voltak, és enyhe kognitív hanyatlásra panaszkodtak – azaz olyan csoporthoz tartoztak, akiket fokozottan veszélyeztetett a későbbi demencia és más gyakori állapotok kialakulása.

Meglepő eredmények

A résztvevőket két csoportra osztották. Az egyik csoport egy csésze gyümölcsnek megfelelő mennyiségű eperport vagy liofilizált epret kapott naponta, míg a többieket egy eper ízére emlékeztető placebóval látták el. A kijelölt adagokat 12 héten keresztül, naponta kellett fogyasztania a kísérleti alanyoknak.

Az előírt időszak letelte után a résztvevők kognitív képességeket mérő teszteken, majd vérvizsgálatokon estek át. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy az epret fogyasztó csoport tagjai jobb eredményeket értek el a memóriát, a vérnyomást és hangulatot mérő teszteken, szemben azokkal, akik csak placebót kaptak. Sőt, az epres csoport tagjai mindemellett némi súlycsökkenésről is beszámoltak.   

Minek köszönhető az eper szuperereje?

Az eperben található bioaktív vegyület, a pelargonidin gyulladásgátló hatása révén csökkentheti az Alzheimer-kór egyik jellegzetes patológiai elváltozását, az úgynevezett neurofibrilláris kötegek (tau) és plakkok képződését az agyban. Dióhéjban: megvédheti az öregedő agyat az Alzheimer-kór kialakulásától.

A kutatók úgy találták, hogy a bogyós gyümölcsök közül az eper lehet a legbőségesebb pelargonidin-forrás.

Nem beszélve a benne található flavonoidok maga számáról, amelyek az eper rendszeres fogyasztása révén tovább serkenthetik az agyi működést. Tudjuk, jelenleg ugyan nincs szezonja, és a friss gyümölcsre nagyjából májusig várnunk kell, azonban így sincs veszve semmi, az őszi-téli időszakban eperbefőttel, fagyasztott szamócával, illetve liofilizált eperrel is kényeztethetjük magunkat.

Eper és diéta: így fogyhatunk a finom gyümölccsel

Kiemelt kép: Getty Images