A családfánkról senkit nem lehet letörölni, megtagadott, elveszített rokonaink továbbra is ott maradnak emlékeinkben, és befolyással vannak életünkre. Ezért érdemes tisztázni a konfliktusokat, és – ha még van rá lehetőség – „bevarrni” a lyukat a családi védőhálón.

80 csalad

Nikiék családjában szállóigévé váltak nagymamája kritizáló megjegyzései. És persze az a karácsony is felejthetetlen maradt, amikor anyós és menye között az évtizedes rossz viszony betetőzéseként akkora vita robbant, hogy Niki nagymamája a lakásból kifordulva visszaszólt: „Minden kapcsolatot megszakítok veled!” – és itt Niki édesanyjának a neve következett. Tényleg soha többé nem jött, árnyéka mégis mindig ott volt a mindennapokban: a lány szülei között állandó vitatéma lett, hogy miről tudhat a nagyi, mehetnek-e hozzá nyaralni az unokák, kell-e neki ajándékot venni. És az első törésvonal a család védőburkán további, egyre terebélyesedő repedéseket okozott. A családi összejövetelek hangulata fagyossá vált, hamarosan Niki nagynénje is eltűnt a képből, ezzel együtt az unokatesókkal való bandázás is megszűnt. A nagycsalád létszáma vészesen leapadt.

Ki ez a néni a fotón?

Bár Nikinek hiányoztak a nagymamával töltött közös programok, jobban sajnálta édesanyját az anyós szekálásai miatt, így aztán ő sem kereste az elveszített családtag társaságát. Csak akkor gondolt arra, hogy másként is lehetne, amikor sok év múlva kisfia rákérdezett a fotóalbumban látható ismeretlen arcokra. „Szégyelltem magam. Miközben a gyerekeimet arra próbálom tanítani, hogy ne veszekedjenek, hiszen a családban szeretjük, segítjük egymást, én évtizedek óta nem találkoztam sok rokonommal – meséli Niki (34). – Nem ilyen mintát akartam mutatni, így néhány nap múlva hevesen dobogó szívvel becsöngettem a nagymamám lakásának ajtaján.

A folytatást a Nők Lapja Psziché februári számában találod.

Szöveg: Fekete Edina

Fotó: Thinkstock