kutya gazdi társállat

Háromféle kutyatartó létezik, te melyik típus vagy?

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a kutyatartók három fő csoportba sorolhatók annak alapján, ahogy ember és állat kapcsolatáról gondolkodnak.

Ez jellemzően meghatározza azt is, milyen fajta kutyát választanak maguk mellé. Te vajon melyikbe típusba tartozol?

Az elmúlt évtizedekben alapjaiban változott meg az, ahogyan háziállatainkról, és különösen kutyáinkról gondolkodunk. A velünk élő kutyákra ma már társállatokként hivatkozunk. Családtagnak tekintjük őket, és úgy elhalmozzuk őket szeretetünkkel, ahogy gyerekeinket is szoktuk.

Minden kutya és gazdi kapcsolata egyedi, de egy most megjelent tanulmány szerint vannak bizonyos visszatérő mintázatok a gazdik kutyáik felé tanúsított viselkedésében. Ezek alapján a kutyatulajdonosokat három nagy csoportba lehet sorolni.

A Scientific Reportsban nemrégiben megjelent tanulmány nemcsak érdekes, de ráadásul magyar vonatkozása is van. A tanulmány szerzője, Laura Gillet pszichológus ugyanis az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének doktori hallgatója. Vizsgálatában magyar kutyatartók és kutyáik kapcsolatát elemezte.

Mint mondta, a kutatáshoz az adta az ihletet, hogy az elmúlt évek megfigyelései alapján egyre gyakoribb az olyan szoros kutya-gazdi kapcsolat, amiben a gazdi kutyáját nevezi meg legfontosabb érzelmi kapcsolatának, illetve ahol a kutyatartók szinte gyerekükként tekintenek a kutyáikra.

A kutyák megváltozott szerepe

„Nagyon érdekelt bennünket, hogyan változik a kutyák szerepe a nyugati kultúrákban. Különösen izgalmas ez az alacsony termékenységi aránnyal és a megváltozó családmodellel összefüggésben” – mondta el a szerző. „Azt is meg akartuk érteni, hogy mit jelentenek számunkra a kutyák egy olyan világban, ahol szociálisan egyre inkább elidegenedünk egymástól”.

kutya-gazdi-tarsallat

És te milyen típusú gazdi vagy? (Fotó: Getty Images)

Gillet és kollégái 790 magyar kutyatulajdonost faggattak ki azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan gondolkodnak a kedvencükhöz fűződő viszonyukról. Céljuk az volt, hogy megértsék, hogyan hat a kutyák felértékelődött szerepe arra, ahogyan a gazdák gondozzák őket, és ez milyen hatást gyakorol arra, ahogyan a kutyák viselkednek.

A kutatók több előfeltevést is megfogalmaztak, például azt, hogy a gazdik túlóvó viselkedése szorongást vagy magatartászavart okozhat a kutyáknál. Jó hír a kutyáikat a széltől is óvó gazdiknak, hogy ez utóbbira nem találtak bizonyítékot…

A háromféle kutyatartó

A kutatás során meg tudtak határozni három különböző gazdaprofilt aszerint, hogy a gazdák milyen szerepet szántak kutyájuknak az életükben. Azt is megfigyelték, hogy a gazdik ember és állat kapcsolatáról alkotott elképzelése jelentősen befolyásolta, milyen fajtájú kutyát választottak maguk mellé.

1. A kutyaszülő

A megkérdezett gazdik csaknem fele a kutyaszülő kategóriába volt sorolható. Ezek a tulajdonosok kutyájukra családtagként, sőt néha „szőrös gyerekként” hivatkoztak. A kutyaszülő típusú gazdák szoros és mély érzelmi kapcsolatot tartanak fenn kutyáikkal, és ez a kapcsolat sokszor fontosabb a számukra mint emberi kapcsolataik.

Ezek a gazdik a kutyatartásban kevésbé fókuszálnak a gyakorlati szempontokra, azaz tehát nem túratársra vágynak és nem is házőrzőt keresnek. Esetükben a kutya elsődleges szerepe az, hogy társaságot és érzelmi támaszt nyújtson nekik.

Tudtad, hogy vannak, akik parfümöt vesznek a kutyájuknak

Az ilyen típusú gazdik közt sokan vannak akik első kutyájukat nevelgetik, és ezek a kutatási résztvevők voltak összességben a legfiatalabbak.  Ez megerősíti azt az elképzelést, hogy az X és a Z generációs állattartók nagyobb valószínűséggel tekintik kutyájukat – kissé negatív éllel – gyerekpótléknak, mint az idősebb generációk.

A kutatásban vizsgált „kutyaszülők” sokszor voltak kissé következetlenek kutyájuk nevelésében.

Ez a kutatók feltételezése szerint a tapasztalat hiányából adódhat, és ez lehet az oka annak is, hogy a kutyaszülők kevésbé érzik magukat biztonságban kutyáikkal, ha azok nincsenek pórázon.

Ez a csoport (keverék kutyusok mellett) gyakran tart border collie, vizsla, boxer, tacskó és pumi fajtájú kutyákat.

2. A társ

A megkérdezettek szűk 20%-a kutyaszülő helyett inkább társként aposztrofálta magát, aki bár maga is szoros kapcsolatban van kutyájával, inkább barátként tekint rá. Erre a csoportra kevésbé jellemző, hogy kutyáját úgy gondozza, ahogy egy gyereket szokás, és az is, hogy valamivel nagyobb érzelmi távolságot tart tőle.

Ez nem jelenti azt, hogy ezek a kutyatartók ne szeretnék pontosan ugyanúgy a kutyáikat, mint a többiek, inkább azt, hogy igyekezek megőrizni valamit a gazdi és kutya kapcsolatában alapvetően jelen lévő hierarchiából.

Ebben a kapcsolatban a gazdi a főnök.

Ez a csoport jellemzően már nem első kutyáját tartja, némileg idősebb és következetesebb, amikor kutyája neveléséről van szó.

Keverék kutyák mellett ez a csoport gyakran tart mudit, spánielt, labradort vagy boxert.  

3. Kolléga és barát 

A minta 31,1%-a számára kutyája az élet több területén is társ. Egyrészt barát, másrészt kolléga is, akinek valamiféle gyakorlati „haszna” vagy mondjuk inkább úgy feladata van.

Ez lehet őrző-védő funkció, valamelyik családtag támogatása (terápiás kutyaként például), vagy akár versenyeken való részvétel. Az ebbe a csoportba tartozó gazdik kutyái gyakran okosságukról és munkakedvükről ismertek.

Fontos kiemelni, hogy ezeknél a kutyáknál és gazdijaiknál sem lazább a kötődés, minta másik két csoport esetében, sőt. Az, ha gazdi és a kutya minél több tevékenységben tud kapcsolódni, elősegíti a mély kötődés kialakulását. 

Ez a csoport (keverékek mellett) szívesen tart belga juhászt, vizslát vagy német juhászt.  

Lehetünk még jobb gazdik? 

A mostani kutatás révén a kutatók tisztább képet kaptak arról, hogy az emberek hogyan alakítanak ki kapcsolatokat kutyáikkal. Gillet szerint viszont ez csak a kezdet. Ez a vizsgálat jó kiindulás alapként szolgál majd a további vizsgálatokhoz, amelyek mélyebben ásnak azzal kapcsolatban, hogy ezek a kapcsolódási típusok hogyan befolyásolhatják a kutya és a gazdi jóllétét. 

„Úgy gondolom, hogy a jövőben még erősebben kell foglalkoznunk a kutyák antropomorfizációjának kérdésével. Ez segíthet megérteni, hogy pozitív vagy negatív hatással van-e, ha a kutyáinkat emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel, és a velük való kapcsolatunkat akár emberi kapcsolódásaink elé helyezzük – fogalmaz Gillet. – A kutatók szerint emellett arra is szükség lesz, hogy a mostani, magyarországi kutatás után egy szélesebb körű, kultúrákon átívelő tanulmány is készüljön. Annál is inkább, mert tapasztalatok szerint a nyugati társadalmi trendek általában az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában figyelhetők meg először.”

Addig is, míg elkészül egy átfogóbb tanulmány, gazdiként kevésbé a címkékkel, mint inkább azzal foglalkozzunk, hogyan segíthetünk kutyánknak abban, hogy ki tudja bontakoztatni a benne rejlő potenciált, és maga, illetve a család örömére is éljen.

Fontos, hogy kutyánk jólétét holisztikusan szemléljük, és biztosítsunk nekik megfelelő gondozást, ellátást és kiképzést is függetlenül attól, hogy milyen szerepet szánunk neki a háztartásban. Törekedjünk kutyánk testi és lelki egészségének fenntartására, a kellő mennyiségű mozgás, pihenés és szociális interakció biztosítására is.

Így akármilyen típusú gazdik is vagyunk, kutyánk boldogan lesz társállatunk. 

Olyan típusú gazdi vagy, aki akár masszázst is ad a kutyájának

Kiemelt kép: Getty Images