Ha szövegekkel dolgozunk, egész nap beszélnünk kell, vagy csak fáradtak vagyunk a nap végén, gyakran összekeverjük a szavakat vagy egészen újakat alkotunk. Ezzel egészen addig nincs is semmi baj, amíg túl gyakran elő nem fordul.

A szavak keresgélése ugyanis az Alzheimer-kór és a demencia korai stádiumára utalhat, már akkor, amikor még egyébként semmilyen más tünet nem utal a betegségre. Hasonlóan a látásunk megváltozása is akár 10-12 évre előre jelezheti a hanyatlást.

A beszéd megváltozása demenciára utalhat

A Torontói Egyetem tanulmánya szerint az idősebb felnőttek agyi egészségét meglepően jól mutatja a beszéd sebessége is. A kutatók 125 egészséges, 18 és 90 év közötti felnőttet kértek meg, hogy írjanak le részletesen egy jelenetet. A közben készített felvételeket mesterséges intelligenciával működő szoftver elemezte: mérte a beszéd sebességét, a szavak közötti szünetek időtartamát és a használt szavak változatosságát is. A demenciára tesztelt résztvevők ezután a koncentrációt, a gondolkodási sebességet, a feladatok tervezési és végrehajtási képességét mérő tesztsorozatot is kitöltöttek.

Az eredmények azt mutatták, hogy az agyi hanyatlás összefügg a beszéd sebességével és ütemével is.

Emellett persze a szavak előhívásának sebességét, a szinonimák gyártásának sebességét is mérték, azt a jelenséget keresve, amikor tudjuk, hogy ismerjük az adott szót, már ott van a nyelvünk hegyén, mégsem jut eszünkbe. Minél többször érezzük ezt, annál valószínűbb, hogy valamilyen neurodegeneratív betegséggel, demenciával küszködünk. Persze el kell különíteni egymástól a normális, öregedéssel járó szótévesztéseket, memóriagondokat,

de még ezek figyelembevételével is működik a teszt, azaz előre jelezheti például az Alzheimer-kórt.

A mesterséges intelligencia egyik fajtája, a természetes nyelvi feldolgozó technológia másra is használható: tudósok például finom változásokat tudtak kimutatni olyan közszereplőknél, mint Ronald Reagan és Iris Murdoch, még messze a demencia diagnózisuk előtti években.

A beszéd és a látás megváltozása demenciára utalhat, érdemes teszteltetni magunkat (Kép: Getty Images)

A látás változása is árulkodó lehet

A beszédünk mellett a szemünk is sokat elárulhat agyunk egészségéről. Bizonyos szemproblémák a kognitív hanyatlás egyik legkorábbi jeleiként értelmezhetők. A legújabb tanulmányok szerint a látásérzékenység elvesztése előre jelezheti a demenciát már 12 évvel a diagnosztizálás előtt. Tudósok 8623 egészséges ember látását mérték fel az angliai Norfolkban, de nem csak egyszer:

évekig követték nyomon az egészségüket, szemük változásait.

A vizsgálat végére 537 résztvevőnél alakult ki demencia, így a tudósok láthatták, milyen tényezők előzték meg a diagnózist. Az egyik kiemelkedő terület a látásérzékenység volt: a teszt során a résztvevőknek egy gombot kellett megnyomniuk, amint megláttak egy háromszöget, amely a mozgó pontok mezőjében alakult ki. Azok, akiknél később demencia alakult ki, sokkal lassabban fedezték fel ezt a háromszöget a képernyőn.

Az agyi területek károsodhatnak

De hogy köthető össze a látás a demenciával? Úgy, hogy az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó toxikus amiloid plakkok először az agy látással kapcsolatos területeit érintik. A memóriával kapcsolatban álló területek csak ez után károsodnak. A látásérzékenység mellett ezért aztán fokozottan figyeljünk a tárgyak körvonalainak meglátására (orvosi nyelven kontrasztérzékenységnek hívják) és

bizonyos színek megkülönböztetésére is (a kék-zöld spektrum érzékelése a demencia korai szakaszában változik).

Ezeket a teszteket kössük össze az évente elvégeztetett szemészeti tesztekkel, így biztosan nem felejtjük el, illetve a szakembereknek megvannak a megfelelő eszközeik is a pontos mérésre. Emellett figyeljünk oda szemeink egészségére: mérjük rendszeresen a vércukorszintünket, állíttassuk be a szemüvegünk megfelelő dioptriáját, és edzzük a szemünket keresztrejtvényekkel, olvasással, mozgó tárgyak követésével.

A demencia ellen a mozgás is hatékony fegyver: ezeket a sportokat érdemes elkezdeni. 

Kiemelt kép: Getty Images