Hagyományok Háza - fotó: Korniss Péter

Tizedik alkalommal láthatjuk a Hagyományok Háza nagyszabású Újévköszöntő műsorát

A Hagyományok Háza évről évre lélekemelő színpadi műsorral üdvözli az újesztendőt. A népzenét és néptáncot kedvelők körében az Újévköszöntő műsor elmaradhatatlan része a téli ünnepeknek, akárcsak a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje.

Dr. Árendás Péterrel, a Hagyományok Háza népzenei szakmai vezetőjével, a műsor szerkesztőjével beszélgettünk a 2025. január 5-én, a Művészetek Palotájában megrendezésre kerülő Megzendült az ének ember, gyermek ajkán című jubileumi előadás kapcsán.

Az Újévköszöntő minden évben rendkívül sokszínű élményt nyújt a nézők számára. Beavatnál minket az előadás néhány kulisszatitkába?

Fontos állomáshoz érkeztünk, hiszen 2025-ben immár tizedik alkalommal tarthatjuk meg népszerű Újévköszöntő műsorunkat. Az igényes, kifejezetten a kárpát-medencei népi hagyományokból táplálkozó nagyszabású gála ötletadója Kelemen László, a Hagyományok Háza korábbi főigazgatója. A műsor változatosságát többek között az biztosítja, hogy minden évben más szerkesztőt kérnek fel a program összeállítására. Idén Both Miklós, a Ház jelenlegi főigazgatója engem bízott meg ezzel a feladattal. Ahogy a korábbi évek szerkesztői, úgy én is valamelyest a magam ízlése alapján formáltam a programot, ami azt jelenti, hogy most egy zenei orientáltságú előadással várjuk a közönséget, melyben természetesen megjelenik a néptánc is, hiszen az est egyik fő közreműködője a Magyar Állami Népi Együttes tánckara lesz. 

A tánc tehát elmaradhatatlan része az előadásnak?

Én kevéssé szeretem a végletekig felfokozott tempóban előadott, már-már erőszakosan bravúros néptáncprodukciókat. A mérsékelt tempójú, szépen megformált mozdulatok viszont nagyon sokat adhatnak a nézőknek. Kifejezetten figyeltem arra, hogy olyan táncokat válasszak, amelyekről azt gondolom, hogy különösen szépek, magasztos hangulatot tudnak varázsolni. Ilyen többek között a belső-mezőségi vagy a kalotaszegi tánc és az ahhoz kapcsolódó zene, de a színpadon megjelennek majd a magyarországi pásztorkultúra erőteljes táncos elemei is.

Hagyományok Háza – fotó: Korniss Péter

Milyen központi témákat emeltél be a programba?

A korábbi szerkesztőkhöz hasonlóan egyfelől természetesen a téli, tehát az adventi, karácsonyi és újévi ünnepkör jeles dalaiból, dallamaiból építkeztem. Emellett figyelembe vettem az idei és a jövő évhez kapcsolódó kulturális évfordulókat is, így került be a műsorba az idén 150 éve született Seprődi János, erdélyi népzenekutató és zenepedagógus, aki Kodály és Bartók kutatásait néhány évvel megelőzve, már 1903-ban gyűjtött népzenét. A másik aktualitás is kötődik a folklórhoz: megemlékezünk a 120 éve született Farkas Ferenc zeneszerzőről is, akinek művészetében erőteljesen jelen van a magyar zenei hagyomány. A karácsony ihlette kórusműveiből néhányat a Kollár Éva vezette Budapesti Monteverdi Kórus előadásában hallgathatunk meg. Klasszikus zeneművészek egyébként évek óta közreműködnek a Hagyományok Háza Újévköszöntőjében. Úgy gondolom, hogy általuk még változatosabb és színvonalasabb élményben lehet része a közönségnek. 

A fellépők tehát nem kizárólag a Hagyományok Háza, illetve a Magyar Állami Népi Együttes előadóművészeiből állnak. Még kiket szólítottál meg? 

Általános törekvésünk, hogy olyan nagy tudású és kimagasló színpadi jelenléttel bíró művészeket hívjunk meg, akiknek az előadása bárkit meg tud érinteni. Idén a fellépők között üdvözölhetjük többek között Tímár Sárát és zenekarát, a Navratil Andrea és Demeter László alkotta Kobzos Együttest, és számos más ismert, kiváló népzenei előadóművészt, de velünk lesznek például a Zeneakadémia népzene szakos doktoranduszai is. Zeneművészeken kívül a Fordulj Kispej Lovam Táncegyüttes érett, emblematikus táncos egyéniségeit is a színpadra hívtam. Ez a 12 férfiből álló, kiváló csapat több hagyományos zenei dialektus és műfaj jellegzetes táncát mutatja majd be a rájuk jellemző egyediséggel és hitelességgel. A folytonosság és a tudásátadás, illetve az öröklődés megjelenését is fontosnak tartottam, így hazai és Erdélyből származó fiatal és idősebb táncosokat is vendégül látunk. 

A népzenét még nem ismerőket is meg tudja szólítani az Újévköszöntő?

Természetesen ez az előadás nemcsak a szakmának szól, hanem a széles közönségnek, akiknek fontos a nemzeti identitásunk. Szeretnénk a Bartók Béla Hangversenyterem soraiban látni olyanokat is, akik napi szinten nem művelik a néphagyomány valamely ágát, illetve nem találkoznak vele a mindennapokban, de nyitottak egy igényes, a Kárpát-medence hagyományos zene- és tánckultúrájából összeállított műsorra. Fontosnak tartom, hogy az előadás a meghitt pillanatokról szóljon, szerkesztőként tehát nem az a célom, hogy a virtuozitással vagy a hangverővel nyűgözzem le a nézőket. Sokkal inkább szeretném, hogy a lelküket érintse meg mindaz, amit látnak és hallanak, hogy emelkedett, ünnepi hangulatban lépjenek ki a hangversenyteremből. 

Az elmúlt tíz év során a program – a kezdetektől megfogalmazott céljainknak megfelelően – országos szintű érdeklődésre tett szert, és az sem véletlen, hogy a köztársasági elnök évről évre elvállalja a fővédnöki szerepet. Eddig nagyon jó visszajelzéseket kaptunk a nagyközönségtől és örömmel látjuk, hogy a műsor iránti érdeklődés töretlen.

Úgy érzem, akár egy különleges ajándékkal is felérhet egy ilyen műsoron való részvétel.

Ez egészen biztos. Tudunk is olyanokról, akik karácsonyi ajándékként adják az Újévköszöntőt szeretteiknek, munkatársaiknak vagy akár munkavállalóiknak. 

Te kinek adnád ajándékba az előadást?

Foglalkozástól függetlenül bárkit megajándékoznék vele, aki nyitott arra, hogy megmelegítsék a lelkét, aki hatásvadász elemek helyett kulturális és szellemi feltöltődésre vágyik és arra, hogy átadhassa magát mindannak a szépségnek, amit a népzene és a néptánc magában rejt.

Jegyvásárlás és még több információ: itt.

Kiemelt kép: Hagyományok Háza – fotó: Korniss Péter