• Az advent az elcsendesedés, a befelé fordulás időszaka.
• Ezért is remek alkalom arra, hogy önismeretünket fejlesszük.
• A naplózás az egyik leghatékonyabb módszer erre, így érdemes hozzáfognod!

Végre ránk köszöntött az advent, vele együtt az év végi – és még az ünnepek előtti – elcsendesedés, a befelé fordulás. Ennek megvalósításában segítségünkre van a természet is. A borongós idő, a nagy hidegek és a korai sötétedés mind arra buzdítanak, hogy maradjunk az otthon melegében, töltsük szabadidőnket csendességben, békében, szeretteink között. Ezeket a békés órákat viszont kihasználhatjuk még egy olyan dologra, ami kizárólag előnyükre válhat. Ez pedig az önismeret, annak gyakorlása és fejlesztése.

Érzelmi tréning karácsonyig

(Fotó: Thinkstock)

Nem is lehetne máskor nagyobb hasznunkra önmagunk, belső, lelki világunk feltérképezése és megismerése, mint még az év végi rokonlátogatások előtt. A közös események – hiába szeretjük és tiszteljük a többieket – általában némi feszültséggel is kéz a kézben járnak, a készülődéstől kezdve egészen az elköszönés pillanatáig. Vagy még tovább.

Nagy segítségünkre lehet tehát, ha érzelmileg felvértezzük magunkat a ránk leselkedő kihívásokkal szemben. Ha ugyanis ezt megtesszük, jelentősen csökkenthetjük annak az esélyét, hogy elveszítjük a fejünket a karácsonyi vacsora közben kifejezésre juttatott politikai nézeteltérések okán, vagy épp a ritkán látott

rokonok passzív-agresszív megjegyzéseit pergethetjük le magukról nagyobb könnyedséggel. 

Az önismeret ugyanis nem csak arról szól, hogy saját magunkat jobban megismerjük. Hanem arról is, hogy a romboló viselkedéseinkre és az azok mögötti motivációkra, előzményekre rádöbbenve, hatékonyabban gyakoroljuk az érzelemszabályozást, és türelmesebbé váljunk. Magyarul: kellemesebb társaság lehet belőlünk – önmagunk és mások számára egyaránt.

Ezért kezdjünk advent idején naplózni

Nos, amennyiben sikerült meggyőzzük olvasóinkat a fentiekkel arról, hogy igenis érdekükben áll foglalkozni az önismerettel, adunk egy tippet is arra, hogyan kezdjenek hozzá – már az advent heteiben!

Először is: az újév az életmódunkat gyökeresen megváltoztató, ugyanakkor gyakran megszegett fogadalmak időszaka. Ráadásul nem úgy működünk, hogy december 31-én, ahogy éjfélt üt az óra, hirtelen elhagyjuk addigi rossz szokásainkat, és teljesen újakat emelünk azok helyébe – csupán azért, mert eldöntöttük, hogy így lesz.

A tartós változáshoz mindig idő kell – pontosabban kitartás, akaraterő és nem kevés türelem.

Ahhoz, hogy változtassunk az életünkön, nem kell egy-egy látványos naptári dátumot kivárnunk. Bármikor elkezdhetjük, és a lényeg valóban ebben rejlik: hogy kezdjük el. Mindegy, hogy mikor, csak csináljuk (ahogyan a híres sportmárka szlogenje is tartja: „just do it”)! Az önismeret fejlesztésével se várjuk meg a januárt, hanem vágjunk bele mielőbb!

Minél hamarabb megtesszük, annál nagyobb változást érhetünk el hosszú távon. Jó hír továbbá az is, hogy ahhoz, hogy ilyesmivel foglalkozzunk, nincs is másra szükségünk, mint egy naplóra és egy íróeszközre – valamint persze néhány nyugalomban, csendben eltölthető pillanatra. Fontos, hogy az önismereti naplóba lehetőleg kézzel írjunk, de ha erre nincs lehetőségünk, természetesen megteszi a gépelés is. És hogy mi kerüljön az oldalakra?

Kapcsolódó: 5 dolog, amiben felnőtteknek is segíthet egy napló

Nem kell nagy ördöngösséget elképzelni. Mint egy megszokott naplóban, itt is érdemes azzal kezdenünk, mi történt velünk az adott napon. Aztán viszont ezekhez az eseményekhez kapcsolódóan azt is érdemes kifejtenünk, hogyan éreztük magunkat, miközben azok történtek.

Például: „Ma nagyon jó napom volt, az egyik barátnőmmel kávéztam munka után. Elmesélte, milyen gondok nyomják mostanában a vállát, és bár nagyon nehéz volt őt szomorúnak látnom, megtisztelve éreztem magamat, hogy beavat a gondolataiba és az érzelmeibe. Én is sokat meséltem neki a munkahelyi átszervezésekről, és nagyon empatikus volt, megértve és biztonságban éreztem vele magamat.”

Bár apróságnak tűnhet, idővel ezek a rövid megállapítások segítenek letisztázni és megérteni saját magunkat, érzelmeinket és működésünket, így végeredményben nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá és magabiztosabbá válhatunk. A tudás által ugyanis egyre kevesebbszer fogjuk kiszolgáltatottnak érezni magunkat a saját és mások viselkedésével szemben. („Biztos rossz napja van” – legyintünk majd legközelebb, ha valaki mogorván szól vissza, és már el is engedjük a problémát.) 

Kapcsolódó: V. Kulcsár Ildikó – Ó, ez a lenyűgöző önismeret!

Legyen a naplóírás a napi rutinod része!

Ahhoz, hogy a naplózás ne csak amolyan kérészéletű hóbort legyen az életünkben, fontos, hogy a napirendünkbe is tudatosan beiktassuk. Szorítsunk rá napi 30 percet menetrendszerűen, és ne engedjünk ebből akkor sem, ha pont nincs kedvünk hozzá – meglehet, hogy épp akkor van a legnagyobb szükségünk a naplózásra, amikor ezt érezzük.

Kutatások szerint azok, akik naplót vezetnek, általában lefekvés előtt írnak bele, hiszen ekkor már a napjuk végén járnak, jobban átlátják és alaposabban rendszerezik ilyenkor, mi minden történt velük az elmúlt 24 órában. Ráadásul ez a tevékenység azt is elősegíti, hogy kellően lelassuljunk, kikapcsolódjunk alvás előtt. Így az éjszakánk is nyugodalmasabban telhet. Fontos továbbá, hogy

naplónk írása közben őszinték legyünk, és merjünk az érzelmeink mélyére ásni!

Hinnünk kell abban, hogy a leírtakat senki más nem fogja elolvasni – mi, magunk viszont időnként visszalapozhatunk, hogy lássuk, milyen komoly fejlődésen mentünk keresztül az elmúlt időszakban. Kezdjük hát el mielőbb! Kucorodjunk az adventi koszorú pislákoló fénye mellé, és tegyünk a rutinunk részévé egy új, hasznos és élvezetes szokást! Karácsonyig még arra is van idő, hogy a naplózás érezhetően kifejtse jótékony hatásait…

Kiemelt kép: Getty Images