Saját tapasztalataink és a statisztikák is azt mutatják: egyre több autó van az utakon. Épp azért minden korábbinál jobban kell figyelni a volán mögött. Fókuszba kerül a felelős autóvezetés és persze a fenntartható közlekedés is. Sajnos az is tény, hogy többnyire egyedül utazunk, külön-külön, akkor is, ha ugyanabba az irányba tartunk. Az Eurostat felmérései szerint Európa-szerte a személygépkocsi a leggyakoribb közlekedési eszköz, leginkább munkahelyi ingázásra használjuk. A környezetvédelem felől vizsgálva bizakodásra ad okot az az adat, miszerint 2023-ban az elektromos járművek az új autóregisztrációk 22,7%-át, valamint az új furgonregisztrációk 7,7%-át tették ki. Összesen 2,4 millió új elektromos autót regisztráltak 2023-ban, szemben a 2022-es 2 millióval – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből.

Az ország utazási szokásai után most az autóvezetési szokásokra is kíváncsiak valtunk. Bátrak vagyunk, vakmerők vagy óvatosak? Mi alapján vásárolunk autót? Mennyire tartjuk be a közlekedési szabályokat? Nem reprezentatív felmérésünket, játékos tesztünket közel tízezer olvasónk töltötte ki. Az ő válaszaik alapján az alábbi következtetéseket vonhatjuk le az ország autóvezetési szokásairól.

Hazai autóvezetési szokások: felkészültek, gondosak vagyunk

Tesztünk kitöltőinek legnagyobb része saját autót vezet, ám 1200 válaszadónak a saját személygépkocsi mellett céges autó is a rendelkezésére áll. Viszonylag kevesen, csupán a válaszadók 12%-ka állította azt kocsijáról, hogy makulátlan tisztaság jellemzi. A többség úgy ítélte meg, hogy az autója nem vállalhatatlan, de látszik rajta, hogy rendszeresen használják.

Ebből mi arra engedtünk következtetni, hogy olvasóink nagy részénél fontos szempont a gyakorlatiasság, a praktikum az autós közlekedés esetében is.

A felmérésben résztvevők között viszonylag kevés volt a bátortalan, bizonytalan autóvezető – talán azért is, mivel aki nem szívesen vezet, kevésbé érez késztetést egy autózási szokásokat firtató teszt kitöltésére. Ugyanakkor a túlzott magabiztosság, vakmerőség sem jellemezte olvasóinkat. Arra a kérdésre, hogy hogyan vágnának neki egy 200 kilométeres vezetésnek, a válaszadók 45%-ka mondta azt, hogy csak alapos felkészülés, tájékozódás után merne elindulni. 33% állította, hogy bármikor, minden előzetes mérlegelés nélkül szívesen kocsiba vágná magát. Emellett ugyanakkor a válaszadók közel fele úgy véli, bármilyen messzire hajlandó lenne elutazni autóval, és csak 1990 tesztkitöltő mondta azt, hogy párszáz kilométernél messzebbre nem szívesen vezetne.

Magabiztos autóvezetőnek gondoljuk magunkat (Fotó: Getty Images)

Úgy érezzük, jól vezetünk

Arra a kérdésre, hogy milyen típusú autóvezetőnek tartják magukat, közel fele-fele arányban állították azt, hogy dinamikus, a forgalomhoz könnyen alkalmazkodó, illetve hogy nyugodt, csak a vezetésre összpontosító sofőrnek látják magukat. Szerencsére csupán 760 válaszadó pipálta be a „Stresszes vagyok, könnyen felidegesítem magam a kialakult közlekedési szituációkban” válaszopciót.

A sebességkorlátozással ambivalens viszonyt ápolunk. Jó hír, hogy kevesen futottak bele váratlan helyzetekbe, kellemetlen büntetésekbe. Viszont szinte ugyanannyian mondták azt, hogy a sebességkorlátozás bizonyos helyeken érthetetlen, mint azt, hogy kifejezetten hasznos és fontos. Ez utóbbiak voltak többségben, de csak elenyésző különbséggel.

Gyakorlatiasan választunk autót is

A praktikum került előtérbe annál a kérdésnél is, hogy milyen szempontok alapján keresünk, vásárolunk autót. Meglepően kiemelkedő azoknak a száma, akik meggyőződéssel kiállnak egy-egy szeretett márka mellett, és akiknél elsősorban a márkahűség befolyásolja a választást. Ez a válaszadók 28%-kát jelenti. Sokan választanak takarékosság és a biztonság szem előtt tartásával, de kényelem és az autó mérete már kevésbé bír döntő szereppel. A teszt kitöltői közül csupán 85-en mondták azt, hogy a jármű kinézete számukra a legfontosabb.

Szóba került az elektromos autó kérdése is: úgy tűnik, még mindig a belsőégésű motorokban bíznak leginkább a járműtulajdonosok, de szépen zárkóznak fel mögötte a hibrid és az elektromos meghajtású kocsik is.

Arra a kérdésre, hogy mit szólnak ahhoz, hogy az autójuk Magyarországon készült, a többség azt válaszolta, hogy jó érzéssel tölti el őket, bár választásukban nem élvez elsődlegességet ez a tény. Olvasóink bíznak a magyar gyártású gépjárművekben, sokukat pedig egyenesen büszkeséggel tölti el, hogy autójuk itthon készült.