Elővettem a diótörőt. Na, nem a mamafélét, hanem a klasszikus, kézzel készített figurámat, melyet gondosan őrzök és minden karácsonykor kipakolok. A dobozban volt még mellette mini izzó, zenélő angyalka, és valami játékboára hasonlító tündérfürt. Az utóbbi helyét ugyan még nem látom pontosan, de mindegy is, ha a kilincsre tekerem, akkor is ünnepi hangulatot varázsol.

„Szerintem a rénszarvas ott jobban fog kinézni” – mondta a drágám, aki unokaöccse megszületése óta újsütetű dekorszakértő lett. Nem kezdtem feszegetni a kérdést, hogy a gyerek vajon fogja-e igazán értékelni, hisz alig múlt néhány hónapos. Inkább azon gondolkodtam, hogy milyen is a viszonyunk az ünnepi díszítéssel.

A díszített otthon barátságosabb

Évszázadok óta díszítjük az otthonainkat, de e szokás mögött sokkal mélyebb jelentés rejlik, mint puszta dekoráció. Minden figura, ablakfestmény és fényforrás egyben üzenetet is közvetít a környezetünk felé. Egy 1989-es pszichológiai kísérlet beszédes eredményeket hozott. A kutatás során különböző otthonokat és udvarokat, kerteket ábrázoló fényképeket mutattak az alanyoknak. Volt köztük, amelyik fel volt díszítve az ünnepekre, volt, amelyiken egyáltalán nem látszott, hogy közeleg a karácsony.

Amikor a fotók alapján értékelték a házak lakóit, az ítélet egyértelmű volt: a karácsonyi dekorációval ellátott otthonokban minden bizonnyal barátságosabbak és összetartóbbak az emberek, mint a díszítetlen lakásokban. A karácsonyi díszítés tehát olyan melegséget áraszt, amelytől a tulajdonosa is sokkal társaságkedvelőbbnek tűnik.

Kapcsolódó: Íme, a legnépszerűbb karácsonyi dekorációs trendek

Mindannyian őrizzük a gyerekkori emlékeket az ünnepi időszakról: a bejgli illata, a csomagolópapír zörgése, a karácsonyi zene és a szaloncukor íze régi ünnepeket idéz fel az agyunkban, és nagyon jó érzéseket kelt bennünk. Amikor felakasztunk egy díszt a fára, vagy hóembert fújunk az ablakra, az elménk előhívja a boldog, régi emlékeket és a hozzájuk társított pozitív érzéseket.

A karácsonyi dekoráció a gyerekkorunkat idézheti (Fotó: Getty Images)

Mindez fokozható, ha ugyanazt a karácsonyi zenét hallgatjuk, mint gyerekkorban, de a legerősebb emlékeket talán az a pillanat idézi meg, amikor előszedjük a gyerekként is nagyon szeretett karácsonyi díszt. Ettől azonnal emlékszünk rá, hogy milyen jó volt régen fát díszíteni, ajándékot csomagolni vagy hókiflit készíteni.

Az emlékek több szinten erősítik a kapcsolódás érzését: egyrészt emlékszünk azokra a szeretteinkre, akik már nincsenek velünk, és még jobban örülünk azoknak, akik továbbra is a környezetünkben vannak. A nosztalgia csupa előnyös tulajdonsággal jár ránk nézve: újrakeretezhetjük általa a jelent, átgondolhatjuk és elmélyíthetjük a kapcsolatainkat, sőt olyan nyugtató hatással lehet ránk, mint egy levendulás fürdő.

Mit jelent, ha már novemberben fát állítunk?

Sokat elárul rólunk, hogy mikor kezdjük a díszítést és meddig hagyjuk fent. Szakemberek szerint rétegzett jelentése van annak, ha már november végén vagy december elején előszedjük a karácsonyi dekorációs dobozt. Egyfelől szóba jöhet a menekülés, azaz valamiért nehezen éljük meg a jelent, ezért előremenekülünk az ünnepi időszakba. Gyakoribb azonban a praktikus megközelítés: azért díszítünk korábban, hogy ne az utolsó napokra kelljen hagyni, amikor már nyakunkon az ajándékok csomagolása, a főzés, a vendégvárás.

Egész téli közérzetünkre kihathat a díszítés (Fotó: Getty Images)

Hasonlóan gyakori ok a felfokozott várakozás, amikor egyszerűen arról van szó, hogy akár már december elején szeretnénk fényárban látni a lakást és élvezni a karácsonyi hangulatot. A korai díszítésnek optimista felhangja van: nyugodtan zárhatjuk az évet, miközben a munkánk gyümölcsében gyönyörködünk. Sőt, ha valami nem tetszik, lesz időnk változtatni rajta.

Mindenképpen pozitívan hat ránk a dekor

Ezzel szemben állnak a halogatók, akik valamiért az utolsó pillanatig tolják a dekoráció elkezdését. Persze van, aki tényleg későn kapcsol, de közülük sokan csak egy újabb macerás ünnepi időszakként tekintenek a karácsonyra. Talán mert elhalványultak a gyerekkori jó emlékek… de azért elvállalják a kötelező dekorációt. Többféle indoka lehet annak is, ha egyáltalán nem dekorálunk. Ilyenkor általában nem érint meg minket érzelmileg az ünnepi időszak, úgy gondolhatjuk, hogy nem éri meg az erőfeszítés.

Sokan pedig egyszerűen pesszimistábbak – vagy azért, mert nem lehetnek a szeretteikkel, vagy mert múltbeli traumatikus élményeket idéz fel bennük az év ezen időszaka.

Bárhogy is állunk hozzá, a karácsonyi díszítés pozitív hangulatot teremthet. A kognitív viselkedésterápia egyik alapvetése, hogy az, ha „úgy teszünk, mintha”, tartós változásokat indíthat el bennünk. (Fontos, hogy ezt önbecsapás nélkül tudjuk megtenni.) Ha tehát kirakjuk a dekorációt, és úgy teszünk, mintha karácsonyi hangulatba kerülnénk, előbb-utóbb abba is fogunk. És akkor már tényleg csak az lesz a kérdés, hogy melyik polcon álljon a rénszarvas.

Adventi készülődés: 3 mérgező dolog, amit cserélj le mielőbb!

Kiemelt kép: Getty Images