Az első, 1954-ben végrehajtott veseátültetést követően számos ember életét megmentette a szervátültető műtét. Az elmúlt évtizedekben a tüdőtől kezdve a májon át a szívig bezárólag szinte mindent átültettek, még az arcot is.

A szervátültetés elterjedésével egyre többeket foglalkoztat a kérdés, hogy vajon a donor szerv átvihet-e információkat egy másik testbe. Folyamatosan napvilágot látnak olyan történetek, hogy a különféle szerveket kapó emberek másképp kezdik érezni magukat a beavatkozás után. Megváltozik például az ízlésük, de ez csupán egy példa a személyiségváltozások körében.

Az átültetett szervek átadják a memóriát?

Egyre többen tartják lehetségesnek, hogy a donor szíve nemcsak egy szervet, hanem az adományozó emlékeit, érzelmeit és ízlését is átadja. A kérdés több szervnél felmerült, de egy 2024-es vizsgálat különösen a szívátültetésen átesettek körében fedezte fel a jelenséget.

Számos szívműtéten átesett beteg arról számolt be, hogy a transzplantáció után egészen különös változások kezdődtek az életükben. Egyesek

új étkezési szokásokat alakítottak ki, mások szokatlan zenei vagy művészeti preferenciákra tettek szert.

Az sem ritka, hogy a beteg szexuális orientációja, vagy akár személyes szokásai is megváltoztak.

A kutatások szerint ezek a változások nemcsak az új szív fiziológiai hatásainak köszönhetők, hanem egyesek szerint egyes donorok emlékei is „átkerülhetnek” az új gazdájukba.

Egy 2002-es, a Journal of Near-Death Studies-ban megjelent eset például arról számolt be, hogy egy fiatal, szívtranszplantáción átesett nő, aki korábban sosem evett csirkefalatokat, a műtét után képtelen volt ellenállni sokak kedvenc gyorséttermi ételének. Miért pont ezt az ételt választotta? Az orvosi vizsgálatok rámutattak: az elhunyt donor zsebében a halála idején csirkefalatokat találtak.

Hogy kommunikál a szív az aggyal?

Noha az egész jelenség egy sci-fi filmbe illik, a beszámolók sokaságára való tekintettel a tudósok kíváncsiak voltak a lehetséges magyarázatokra.

Sejtmemória

Az elmélet arra épül, hogy a szervezetünk sejtjei elraktározzák a szokásainkat, érzéseinket, személyiségünk jegyeit és ezeket az információkat átadják a transzplantált személy sejtjeinek. A sejtek tehát fogantatásunktól kezdődően elraktározzák az emlékeket az egész testünkben.

Szervátültetés után sokan számolnak be különös tapasztalatokról (Fotó: Getty Images)

Epigenetikai módosulások

A génjeink kifejeződése bizonyos környezeti hatások révén változhat. A transzplantáció során a donor szíve nemcsak a szívritmust hozza magával, hanem azokat a genetikai jellemzőket is, amelyek befolyásolhatják a személyiséget.

Energetikai kölcsönhatások

Mivel a szívnek saját elektromágneses mezeje van, elképzelhető, hogy ez a mező hatással van az új szervgazda testére és lelki állapotára.

A szív „kis agya”

A szívben létező ideghálózatról nemrég fedezték fel, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik a szívritmus szabályozásában, mint azt korábban gondolták. Az agy és a szív kapcsolatában hosszú ideig az agy szívre gyakorolt ​​hatását vizsgálták,

de kiderült, hogy ez egy kétirányú utca.

A tudósok azt feltételezik, hogy a szív neurológiai, biokémiai, biofizikai és energetikai mechanizmusokon keresztül tud kommunikálni az aggyal. Tehát akár befolyásolhatja a tudatot és az érzelmeket.

A szívátültetés nem csupán fizikai műtét

Hogyan lehetséges ez? A tudósok még nem találták meg a pontos mechanizmusokat, amelyek magyarázattal szolgálnak az emlékek és személyiségváltozások átvitelére, de az biztos, hogy a szívműtét nem csupán fizikai beavatkozás. A műtét utáni gyógyulás, a gyógyszerek és az érzelmi hatások mind befolyásolhatják az új szervgazda életét.

Megfogalmazásuk szerint: „Az új bizonyítékok arra utalnak, hogy

a szívtranszplantáció nemcsak a donor szervét, hanem annak személyiségjegyeit, emlékeit is átadhatja az új szervgazdának.”

Ez pedig új megvilágításba helyezi a transzplantációk jövőjét, és felveti azt a kérdést: mit kapunk valójában a donoroktól? Érzelmeket, ízeket, talán még egy újfajta személyiséget is?

További kutatásokra lesz szükség az emlékezetátvitel és a szervintegráció bonyodalmainak feltárásához, az eredmények viszont jelentősen hozzájárulhatnak a szervátültetett betegek ellátásának javításához.

Így mentet két életet egy donormáj a Semmelweis Egyetemen.

Kiemelt kép: Getty Images