Szabó Dezső a kortárs magyar művészet középgenerációjának egyik meghatározó alakja. Pályája elején a monokróm festészet, majd az 1990-es évek közepétől a fotografikus úton létrehozott kép, valamint annak technikai feltételei és lehetőségei foglalkoztatták. A februártól látogatható Jelenség című tárlatán számos olyan művet mutat be, amely eddig még nem volt kiállítva, illetve erre az eseményre készül el befejezett műtárgyként. Ez a műcsoport – mely a modellezett látványokkal foglalkozó, közel két évtizedes munkásságának egyfajta összegzése – az életművön belül önálló egységet alkot.

A szintén februárban bemutatkozó magyar származású Ylla (1911–1955) művészeti gyakorlata nemzetközileg ismert, hiszen olyan kreatív és rendhagyó módon újította meg az állatfényképezést, mint előtte senki más. Ylla úttörő jelentőségű volt az állatfotózás területén: az állatokat természetes viselkedésük közben, a saját környezetükben ábrázolta, ezáltal új perspektívát teremtett az állatok vizuális ábrázolásában. Munkája eltért az akkoriban jellemző statikus portréktól, inkább az állatok egyéni személyiségére, mozgására és érzelmeire fókuszált, ami inspirálta a későbbi generációk fotográfusait.

Az Americana című fotográfiai műgyűjtemény Pálfi György több éves munkájának eredménye. A neves műgyűjtő ebben a sorozatban kísérletet tett arra, hogy az által válogatott, autókat ábrázoló fotókon keresztül mutassa be a mindennapi amerikai élet valós oldalát. A rendkívül fókuszált összeállítás azonban ennél jóval több: egyben a fotográfia történetének is apró metszete. A Mai Manó Házban áprilisban debütáló, több mint hatvan felvételt magában foglaló gyűjtemény olyan fotótörténeti ikonokat és olyan kortárs fotóművészek munkáit adja közre, mint William Eggleston, Robert Frank, Lee Friedlander, Joel Meyerowitz, Helmut Newton, Ruth Orkin, Thomas Ruff vagy éppen Gregory Crewdson.

Ugyanebben az időszakban a második emeleten Eleanor Macnair brit művész munkáit mutatják be, aki egészen különleges módon alkotja újra az egyetemes fotótörténet ikonikus képeit: színes gyurmából készít háromdimenziós verziókat. Az eleinte kísérleti hobbinak indult projekt hamar népszerűvé vált online, és szakmai elismerést is szerzett. Alkotásait olyan nagy nevek inspirálták, mint William Eggleston, Cindy Sherman vagy Diane Arbus, gyurmából készült reliefjeit többek között a londoni Atlas Galériában is kiállították már. Macnair képei – amelyek Play-Doh gyurmából és egyszerű háztartási eszközökkel készülnek – végül fényképként élnek tovább, a reliefeket ugyanis minden új projekt előtt újrahasznosítja.

2025 nyarán ünnepeljük André Kertész első feleségének, Rogi André születésének 125. évfordulóját. A fiatalos és szenvedélyes alkotói szemléletű Rogi munkássága különösen a portré- és dokumentarista fotográfia területén volt eredményes. A második világháború utáni években egyedi stílust alakított ki, számos jelentős társadalmi, politikai személyt és eseményt örökített meg képein. Rogi André művei nemcsak dokumentarista értékkel bírnak, portréit az őszinte érdeklődés és az empátia jellemzi.

Fotó – Máté Balázs

A szeptembertől látható Nuncchi – A csend hatalma című kiállítás a keletkezés és az elmúlás szüntelen szemlélőinek vizuális lenyomatai, ahol hat dél-koreai fotográfus mutatkozik be. Park Byon-moon, Jang Jong-woon grafikus az emberi létezés mélységeinek megmutatására, szociális struktúrára, az emberi méltóságra irányítja figyelmét, míg Kim Mikyoung, Moon Sang-wook, Han Hee Joon és Min Byung Kil fotográfiái vizuális vallomás földünkről. Munkáik az érintetlenségről szólnak és annak dicséretéről, aminek megértésén az emberiség sorsa dől el. A második emeleten látható Valahol Koreában című kiállítás képein Benkő Imre és Molnár Zoltán Észak-Korea és Dél-Korea között mesélik el néma történeteiket, egy kellőképpen zaklatott világban. Biztos nyugalmukkal próbálják lecsendesíteni a nézőt és megadni számára a belső utazás nem kilométerekben mérhető lehetőségét. A két magyar fotográfus utazásaik során nem csupán a térképen meghatározható helyekre érkezik meg, hanem egyúttal belső útjaik állomásait is bejárják.

Az októbertől a Mai Manó Házban mutatkozik be Mary Ellen Mark: The Lives of Women című kiállítása – mely a fotográfus első tárlata hazánkban – a női életek komplex és gyakran nehéz valóságait tárja fel az ikonikus dokumentarista fotográfus több évtizedes munkásságán keresztül. Az anyag fotókat, filmeket és egyéb dokumentumokat foglal magában, amelyek Mark empatikus és mélyreható megközelítését tükrözik, és amelyek egyedi bepillantást nyújtanak a társadalom peremére szorult nők életébe. Munkái között megtalálhatók a Száll a kakukk fészkére (1975) című film forgatásán készült fotók, amelyeket az oregoni Ward 81 pszichiátriai intézet női pácienseiről készített. Emellett dokumentálta a mumbai-i prostituáltak mindennapjait, valamint Teréz anya jótékonysági munkáját is, érzékenyen bemutatva ezeknek a közösségeknek kihívásokkal teli életét. A tárlat átfogó képet ad Mark erőteljes humanista szemléletéről és a női tapasztalatok iránti elkötelezettségéről.

Ahogy az elmúlt években, idén is kapható a Mai Manó Ház névre szóló, éves belépőjegye, mellyel 2025-ben az összes kiállítás akár többször is megtekinthető. A felnőtt éves belépőjegy ára 9.900,- Ft., a diák/nyugdíjas éves belépőjegy ára 4.900,- Ft., 
megvásárolható a könyvesboltunkban.

Kiemelt kép: Mary Ellen Mark